A Müncheni Biztonsági Konferencián nyilatkozta a sajtónak Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai különmegbízottja, hogy ugyan Európával konzultálni fognak, de nem fogják odaengedni őket a tárgyalóasztalhoz az ukrajnai háború kapcsán.

Keith Kellogg (fotó: Boris Roessler / Reuters)

A brit The Guardian helyszínen tartózkodó újságírója szerint Kellogg azt nyilatkozta, hogy

ő a realista politikát követi, Európa pedig biztosan nem fog részt venni az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokon.

Trump különmegbízottja arra szólította fel az európai országokat, hogy „szálljanak be a vitába, de ne azzal, hogy panaszkodnak, hogy ott lehetnének az asztalnál, hanem azzal, hogy konkrét javaslatokkal, ötletekkel állnak elő, és növelik a védelmi kiadásokat”.

Kellogg szerint az egyik oka, hogy a múltban sikertelenek voltak a béketárgyalások, hogy túl sok ország vett részt azokon, ráadásul nem voltak képesek a folyamatot végrehajtani.

Nem fogunk erre az útra térni – fogalmazott Trump ukrajnai különmegbízottja ezzel kapcsolatosan, aki vélhetően ezzel a minszki tűzszüneti megállapodásokra utalt, valamint az Ukrajna által szervezett békekonferenciákra.

Kellogg szerint a kritikus kérdés annak a biztosítása, hogy a tűzszüneti megállapodás után a háború ne kezdődjön újra, és hogy Ukrajna megőrizhesse szuverenitását.

Ugyanakkor arra, hogy ennek a hiteles biztonsági garanciája miképpen nézhet ki, nem válaszolt, mondván, Trump mint az Egyesült Államok egyedüli döntéshozója nincs abban a helyzetben, hogy meghatározzon egy ilyet.

Szerinte Trump előtt a lehetőségek tárháza áll rendelkezésre, és jelenleg minden lehetőség az asztalon van. Elmondta, hogy „Trump ideje szerint” dolgoznak, szerinte hetek és hónapok kérdése a megállapodás elérése.

Kellogg azt is hozzátette, hogy a tárgyalások előkészítésében Steve Wilkoff, Trump közel-keleti különmegbízottja is részt vesz, és míg ő a NATO-ban lévő kapcsolataival dolgozik, addig Wilkoff az oroszokkal tartja a kapcsolatot.

Zelenszkij és Európa is azt szeretné, hogy az unió helyet kapjon az asztalnál

Kellogg azelőtt jelentette be az Egyesült Államok terveit, hogy az ukrajnai béketervről szóló, szombaton 18 óra 30 perckor kezdődő panelbeszélgetés elkezdődött volna, ahol Andrij Szibiha ukrán, Radoslaw Sikorski lengyel, David Lammy brit külügyminiszterekkel, valamint Dovilé Sakaliené litván védelmi miniszterrel közösen beszélt volna erről.

A Kellogg által most megszellőztetett terv ugyanakkor biztosan nem fog tetszeni se Európának, sem Volodimir Zelenszkijnek.

Miután Donald Trump telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai békéről, Európában több ország is kritizálta az amerikai elnök lépését, mivel egyrészt őket nem tájékoztatta erről, másrészt Zelenszkijt is csak utólag avatta be a telefonbeszélgetésbe.

Az Európai Unió már régóta azt a politikát követi, hogy egyrészt semmit sem lehet tárgyalni Ukrajnáról Ukrajna nélkül, másrészt mivel az ukrajnai háború az egész európai biztonsági architektúrára hatással van, ezért az Európai Unió is foglaljon helyet az asztalnál.

Erről beszélt egyébként Volodimir Zelenszkij is szombaton a Müncheni Biztonsági Konferencián tartott beszédében, ahol egyrészt kijelentette, hogy Ukrajna egy olyan alkut sem fogad el, amiről a feje fölött döntenek és aminek tárgyalásában nem vesz részt, másrészt az Egyesült Államoknak és Európának is kijelentette, hogy Európának is helyet kell foglalnia az asztalnál – míg ezzel Trumpnak azt üzente, nélkülük ne kezdjen el tárgyalni, Európának azzal szúrt oda, hogy legyen képes jobban érvényesíteni érdekeit.

Az Európai Unió, valamint Ukrajna egyébként már régóta aggódik azon, hogy az Egyesült Államok olyan alkut köthet Oroszországgal, ami Kijev és Brüsszel számára is kedvezőtlen lehet.

Pete Hegseth védelmi miniszter például a NATO külügyminiszteri találkozóján kijelentette, nem reális az az elképzelés, hogy Ukrajnában a 2014 előtti állapotot hozzák vissza, azaz a Krím félsziget, valamint az orosz szeparatisták által elfoglalt Luhanszk és Donyeck térségeiről vélhetően le kéne mondania Kijevnek.

Azonban nem mindenki látja ilyen borúsan a helyzetet. Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes úgy látja, az Egyesült Államok részéről nagyon komoly a szándék arra, hogy a háborút igazságosan fejezzék be, valamint úgy, hogy az ne ismétlődhessen meg.

Egyébként elképzelhető, hogy Kellogg mostani kijelentésével – főleg, hogy abban utalt az európai védelmi kiadások növelésének követelésére – csak azt akarja elérni, hogy Európa is legyen határozottabb, hiszen például Pete Hegseth védelmi miniszter és J.D. Vance alelnök is arról beszélt a héten a NATO külügyminiszteri találkozón, valamint a mostani konferencián, hogy Európának képesnek kell lennie önmagát megvédeni.

Viszont az az e heti kijelentésekből is látszik, hogy az Egyesült Államok számára Európa már nem annyira fontos, mint korábban, hiszen a 2014-es állapotok előtti követelések feladásával egy Putyinnak kedvezőbb alapról indulhatnak a tárgyalások, amennyiben az valóban a hivatalos amerikai álláspont, nem pedig Hegseth kiszólása, mint amire egy demokrata szenátor is felhívta a figyelmet a konferencián.

Harccal nem lehet kijönni ebből a háborúból

A Müncheni Biztonsági Konferencián az ukrajnai béketárgyalásokról szóló panelbeszélgetésen Kellogg kicsit jobban részletezte az amerikai álláspontot, bár túl sok részletet abból nem árult el.

Elmondta, hogy Amerika támogatja azokat, akik a szuverenitásukért küzdenek, az America first, azaz Amerika első politika pedig sosem azt jelentette, hogy Amerika egyedül venne részt valamiben – azt ígérte, az Európai Unió és Ukrajna Amerikán keresztül majd képviseltetheti magát a tárgyalásokon.

Trump ukrajnai különmegbízottja szerint azonban harccal nem lehet lezárni a háborút, mivel Ukrajnának három év alatt több volt a vesztesége, mint Amerikának a koreai, valamint a vietnámi háborúkban, egy anyagháborúban pedig Oroszország fölényben van nagyobb készletei miatt.

Kellogg szerint emiatt le kell állítani a vérontást, ennek a helye pedig a tárgyalóasztalnál van. Kellogg úgy látja, olyan békét kell kötni, ami mindkét fél számára lemondásokkal jár. Ukrajna esetében ez területről való lemondást jelentene, ugyanakkor Oroszország kapcsán a panelbeszélgetés során nem mondott konkrét példát, helyette arról beszélt, hogy Oroszország ellen az orosz olaj- és gáz elleni szankciók megroppantanák az olajra épülő orosz gazdaságot, és ezt használni is kell, mert kizárólag katonai biztonsági garancia nem működne Putyinnal szemben.

Az amerikai felvetéssel egyébként nem mindenki értett egyet: Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Putyin egy klasszikus területfoglaló háborút folytat, és kivéreztetéssel lehet tárgyalóasztalhoz ültetni, ezért Ukrajnát tovább kell támogatni, felfegyverezni, valamint szankcionálni Oroszországot, tárgyalni pedig Ukrajnáról csak Ukrajnával lehet.

David Lammy brit külügyminiszter szerint a legfőbb probléma, hogy Putyin nem akar békét, eddig a tárgyalóasztalhoz csak abban az esetben lett volna hajlandó leülni, amennyiben Kijev kapitulál.

Lammy szerint fontos leszögezni, az amerikai ötlet jelenleg csak egy ötlet, amiről lehet vitázni. Ezenkívül aláhúzta, hogy a legfontosabb a biztonsági garanciák kérdése, hogy egy tűzszünet és egy békemegállapodás után valódi béke legyen, és ne törjön ki újabb háború. Ehhez szerinte Ukrajna lehetséges NATO-tagságát nem szabad elvetni az opciók közül. Emlékeztetett, Vlagyimir Putyinnak cári és szovjet hagyományokra épülő imperialista elképzelései vannak, ami ellen csak vagy csak háborúval vagy elrettentéssel lehet felvenni a kesztyűt.

Frissítés: "az nem stratégia, hogy Ukrajnát addig támogatják, amíg kell"

Dovile Sakaliené litván védelmi miniszter szintén a biztonsági garanciák fontosságáról beszélt, hozzátéve, hogy azért is fontos, hogy milyen békét kötnének majd, hiszen az nemcsak Európára lenne hatással, hanem Kínára és a világ más részeire is.

Abban mindegyik fél egyetértett, hogy Európának többet kell tennie és költenie saját védelméért.

Keith Kellogg (Donald Trump megbízottja, bal fent), David Lammy (brit külügyminiszter, jobb fent), Andrij Szibiha (ukrán külügyminiszter, bal lent), Radoslaw Sikorski (lengyel külügyminiszter, jobb lent) a Müncheni Biztonsági Konferencián (fotó: Johannes Simon / Getty Images Hungary)

Sikorski visszautalt Kelloggra, hogy azok az országok áldoznak többet haderőfejlesztésre, akik Oroszországhoz közelebb vannak és a saját bőrükön érzik az Oroszország jelentette veszélyt. Szerinte a többi országnak is rá kell jönni, hogy Putyin nem kizárólag a vele szomszédos országokra, hanem egész Európára veszélyes.

Sakaliené szerint ezenkívül a gyorsaság is számít, és Kellogghoz fordulva emlékeztetett, hogy Litvánia már így is jóval többet költ a védelmére, mint a NATO által előírt éves GDP két százaléka, azonban Putyin imperialista háborúját csak abban az esetben lehet megelőzni, ha egész Európára kiterjedő biztonsági garancia van érvényben, ehhez pedig Amerika is szükséges.

Kellogg azzal védte Trump telefonhívását Putyinnal, hogy kritizálta Joe Biden előző amerikai elnököt, amiért szerinte nem volt stratégiája az ukrajnai háború kapcsán. Úgy látja, az nem stratégia, hogy Ukrajnát addig támogatják, amíg kell, annak ugyanis nincs végjátéka, emiatt azt is hibának tartja, hogy Biden nem beszélt három évig Putyinnal. Azzal kapcsolatosan, hogy túl sok részletet eddig nem tudott elárulni, arra kért mindenkit, hogy adjanak nekik időt, hiszen Trump csak 25 napja van hivatalban.

Egy ukrán képviselő megkérdezte Kelloggtól, Trumpnak a háború lezárása a célja, vagy Ukrajna győzelme.

Kellogg erre úgy válaszolt, a kérdés, mit értenek győzelem alatt. Szerinte Ukrajna sokat, valamint sikeresen harcolt és tartotta magát 2014 óta, de először abban kell megállapodni, hogy mi számít győzelemnek – szerinte az, ha először megállítják a vérontást, majd pedig elérik, hogy egy szuverén, stabil ország marad Ukrajna, és a jövőben nem ismétlődhet meg a harc. Szerinte olyan győzelem nem érhető el, mint a második világháború után, ezt Ukrajna nem várhatja el.

Ugyanakkor túl sokat Kellogg nem árult el, sok konkrét kérdést megválaszolatlanul hagyott. Sőt, egy ponton azt is mondta, ő nem Trump nevében beszél, hiszen ő csak tanácsadó, jelenleg a saját véleményét osztja meg. Például arról, hogy az Egyesült Államok milyen biztonsági garanciákat tudna és lenne hajlandó vállalni, részben kikerülte – mindössze arról beszélt, hogy a tűzszünet semmit sem ér, ha azt nem tartatják be, majd pedig nigériai és szíriai példákat hozott a tűzszünet kapcsán.

Ehhez a gondolatához Lammy brit külügyminiszter azt tette hozzá, hogy a minszki egyezmények nem működtek, az orosz–ukrán határ nagyon hosszú, és a legnagyobb kérdés, hogy mi az, ami Putyin a leginkább fél, hiszen azzal lehet elérni, hogy Putyin betartsa a tűzszünetet – ez pedig Ukrajna NATO-tagsága lehetne szerinte.

Ezenkívül a közönségből arra érkező kérdésre, miszerint Trump a védelmi kiadások növelését várja az európai országoktól, azonban politikailag azon jobboldali és szélsőjobboldali pártokat segíti, amelyek ezt pazarlásnak tartják, úgy válaszolt, ez Európa problémája, ezt Európának saját magának kell megoldania, írja a Guardian nyomán az Index.

2. frissítés: Trump kérdőíve

Az MTI híre az elhangzottakról:

Európának nem lesz helye az asztalnál, amikor az ukrajnai békéről tárgyalnak majd - jelentette ki Keith Kellogg, az amerikai elnök Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

Keith Kelloggnak azt a kérdést tették fel a konferencián, tud-e biztosítékot adni afelől, hogy az ukránok és az európaiak ott lesznek a tárgyalóasztalnál a békéről folytatandó egyeztetéseken. Az amerikai különmegbízott úgy fogalmazott: "a válasz erre a kérdésre (az európaiakat illetően) az, hogy nem". Az ukránok ugyanakkor "természetesen" ott lesznek a tárgyalóasztalnál, butaság lenne, ha nem így lenne - tette hozzá.

Kellogg arról is beszélt Münchenben, hogy az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokon arra fókuszálhatnának majd, hogy területi engedményeket próbáljanak kicsikarni Oroszországtól, és ehhez Putyin elnök olajbevételeit vehetnék célba.

"Oroszország valójában egy petrolállam" - mondta Kellogg, hozzátéve, hogy a nyugati országoknak többet kellene tenniük azért, hogy hatékonyabban hajtsák végre a Moszkvával szemben bevezetett szankciókat.

Az amerikai különmegbízott megjegyezte: Trump elnök még csak 25 napja van hivatalban, nem lehet tudni, mikor lesz kész terve Ukrajnára vonatkozóan. Azt azonban leszögezte, elkerülhetetlen, hogy bevonják az orosz elnököt a háború lezárásába.

"Ha tetszik, ha nem, tárgyalni kell az ellenfelekkel" - mondta Kellogg.

Alexander Stubb finn államfő Kellogg szavaira reagálva a konferencián azt mondta: kizárt dolog, hogy az európaiak részvétele nélkül folytassanak tárgyalásokat Ukrajnáról és az európai biztonsági struktúráról. De ehhez az is szükséges, hogy Európa "összeszedje magát, kevesebbet beszéljen, és többet cselekedjen" - jegyezte meg.

Donald Trump nemrég kérdőívet küldött az európai országoknak arról, hogyan tudnának hozzájárulni a Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciákhoz. A finn elnök szerint ez a kérdőív "gondolkodásra fogja kényszeríteni az európaiakat".

Egy európai diplomáciai forrás szerint a kérdőív hat kérdést tartalmaz, és egyebek mellett olyan témákat firtat, hogy az egyes országok hány katonát lennének hajlandók rendelkezésre bocsátani.

A müncheni konferencián Mark Rutte NATO-főtitkár is arra biztatta az európai országokat, hogy ne arról panaszkodjanak, hogy esetleg kiszorulhatnak a tárgyalóasztal mellől, hanem álljanak elő javaslatokkal, ötletekkel, és fektessenek be több pénzt a védelembe.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az X közösségi oldalon azt írta: a francia államfő hétfőre Párizsba hívta informális tanácskozásra az európai vezetőket, hogy megvitassák az Ukrajnával kapcsolatos ügyeket.

Telefonon beszélt az orosz és az amerikai külügyminiszter

Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter - közölte szombaton az orosz diplomáciai tárca.

"Az amerikai fél kezdeményezésére telefonbeszélgetés zajlott le a két ország külügyminisztere között" - áll a közleményben.

A moszkvai tájékoztatás szerint Lavrov és Rubio megerősítette készségét "a kölcsönösen tiszteletteljes párbeszéd" helyreállítására. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartásról, egyebek között Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozójának előkészítése érdekében.

A két tárcavezető megegyezett egy kommunikációs csatorna fenntartásában a két ország közötti kapcsolatokban felhalmozódott problémák megoldására.

Megvitatták, hogy miként lehetne véget vetni az orosz diplomáciai képviseletek működési körülményei szigorításának az Egyesült Államokban, amit még Barack Obama volt amerikai elnök kezdeményezett. Megállapodtak abban, hogy szakértői egyeztetést tartanak az orosz és az amerikai külképviseletek tevékenységét "kölcsönösen gátló akadályok elhárításáról".

Lavrov és Rubio megerősítette együttműködési készségét nemzetközi kérdésekben, egyebek között Ukrajna és a Közel-Kelet ügyében.