Donald Trump amerikai elnök Truth Social közösségi oldalán közölte szerdán, hogy „hosszas és rendkívül produktív telefonbeszélgetést” folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel megállapodott abban, hogy „azonnal” megkezdi a béketárgyalásokat Ukrajnáról. /Frissített, bővített hír./

BREAKING: 🇺🇸🇷🇺 US President Trump and Russian President Putin agree to start negotiations immediately and will visit each other's nations. pic.twitter.com/cMuUvPfsBg

— BRICS News (@BRICSinfo) February 12, 2025

Mint írta, egyetértettek abban, hogy meg akarják állítani a milliónyi halálos áldozattal járó orosz-ukrán háborút. Hozzátette, hogy a két vezető utasítani fogja csapatait, hogy azonnal kezdjék meg a tárgyalásokat, de első lépésként felhívják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy „tájékoztassák őt a beszélgetésről”.

„Vlagyimir Putyin orosz elnökkel hosszas és rendkívül termékeny telefonbeszélgetést folytattam. Megbeszéltük Ukrajnát, a Közel-Keletet, az energiát, a mesterséges intelligenciát, a dollár erejét és számos más témát. Mindketten felidéztük nemzeteink közös történelmét, hogy olyan sikeresen harcoltunk együtt a második világháborúban, megemlékezve arról, hogy Oroszország több tízmillió embert veszített, és mi is oly sokat. Beszélgettünk nemzeteink erősségeiről, és arról, hogy milyen nagy előnyökkel jár majd egy nap a közös munka” – írta az amerikai elnök.

BREAKING: President Trump says Russian Vladimir Putin has agreed to "immediately" begin negotiations to end the war in Ukraine. pic.twitter.com/ESnXY7kHfJ

— Fox News (@FoxNews) February 12, 2025

Putyin meghívta Moszkvába Trumpot

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetést folytatott amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal, és meghívta őt Moszkvába - közölte szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov szerint a beszélgetés csaknem másfél órán át tartott.

A két vezető a megbeszélésen egyebek között megvitatta az ukrajnai rendezés kérdését. Trump a harci cselekmények mielőbbi leállítása és a probléma békés úton történő megoldása mellett szállt síkra. Putyin a maga részéről említést tett arról, hogy meg kell szüntetni a konfliktus kiváltó okait, és egyetértett Trumppal abban, hogy a hosszú távú rendezést béketárgyalások útján lehet elérni.

Putyin kifejezte készségét, hogy Oroszországban a kölcsönös érdeklődésre számot tartó munkaterületeken - beleértve az ukrajnai rendezésen - dolgozó amerikai tisztviselőket fogadjon.

Peszkov szerint a két vezető között szó esett még a közel-keleti helyzetről, az iráni nukleáris programról, az orosz és amerikai állampolgárok kicseréléséről, a kétoldalú amerikai-orosz gazdasági kapcsolatokról, valamint a további kapcsolattartásról, beleértve a személyes találkozót is.

Három év óta ez volt az első megbeszélés Oroszország és az Egyesült Államok elnökei között. Putyin 2022-ben, pontosan ugyanezen a napon - február 12-én - beszélt Trump elődjével, Joe Bidennel.

A TASZSZ szerda este közölte, hogy Alekszandr Vinnyik orosz állampolgár hamarosan szabadul a kaliforniai Santa Rita-i börtönből és visszatér Oroszországba. A hírügynökséget erről az érintett francia ügyvédje, Frédéric Belot tájékoztatta.

"Kijevben, Brüsszelben, Párizsban és Londonban rémülten olvassák Trump kommentárját"

Leonyid Szluckij, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy Putyin és Trump telefonbeszélgetése áttörte a Nyugat oroszellenes blokádját, és elindította az orosz-amerikai hivatalos kapcsolatok feloldását. Úgy vélte, korai lenne még komoly elmozdulásokról beszélni a kétoldalú párbeszédben, de a holtpontról való kilábalás és mélypontról való felemelkedés útja már körvonalazódott.

"Mindenekelőtt a személyiségeknek a nagy történelemben betöltött a szerepéről és nagyságáról van szó. A lényeg a közös munkára és a józan észre való összpontosítás" - mondta Szluckij. "A globális biztonság és a világbéke ma minden pátosz nélkül azon múlik, hogy a világ két vezető atomhatalma közötti kapcsolatok visszatérjenek a konstruktív és pragmatikus irányba" - hangoztatta a TASZSZ hírügynökségnek a tárcavezető.

"A Putyin és Trump közötti telefonbeszélgetés be fog vonulni a világpolitika és a diplomácia történetébe. Ha ez még nem is áttörés, nagyon úgy néz ki, hogy egy áttörés kezdete. Biztos vagyok benne, hogy Kijevben, Brüsszelben, Párizsban és Londonban most rémülten olvassák Trump hosszas kommentárját a Putyinnal folytatott beszélgetéséről, és nem hisznek a szemüknek" - írta Alekszej Puskov orosz szenátor a Telegram-csatornáján.

Puskov szerint az EU-ban most sürgős konzultációk kezdődhetnek arról, "hogyan lehet megzavarni a Moszkva és Washington között kialakuló párbeszédet".

Andrej Kartapolov, az alsóház védelmi bizottságának vezetője szintén a RIA Novosztyinak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus befejezését felgyorsítják az orosz hadsereg sikerei, de minden párbeszéd jobb, mint annak hiánya. Álláspontja szerint a felek nagyon nehéz tárgyalások elé néznek, de a kezdés megtörtént.

Alekszandr Senderjuk-Zsidkov kalinyingrádi szenátor ugyanott úgy vélekedett, hogy a két elnök megbeszélése az első lépés az ukrajnai konfliktus rendezése felé. Megjegyezte, hogy a "különleges hadművelet" nem indult volna meg, "ha az amerikai kormányzat képes lett volna figyelembe venni az orosz nemzeti érdekeket".

"Nyilvánvaló, hogy a két elnök első megbeszélése új reményt ad a teljes körű rendezéshez. Mély meggyőződésem azonban, hogy ez a rendezés csak az orosz érdekek teljes körű figyelembevételével lehetséges, és az elnökünk ezt mindenképpen el fogja érni" - fogalmazott Senderjuk-Zsidkov.

Eközben az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben: az Ukrajna 2014 előtti határaihoz való visszatérés irreális célkitűzés - akárcsak a NATO-tagság

Az Ukrajna 2014 előtti határaihoz való visszatérés irreális célkitűzés, és ennek az illuzórikus célnak a hajszolása csak meghosszabbítja a háborút, és még több szenvedést okoz - jelentette ki az amerikai védelmi miniszter szerdán Brüsszelben.

A NATO-szövetséges országok védelmi minisztereinek csütörtöki tanácskozását megelőző sajtótájékoztatón Pete Hegseth elmondta: "az Egyesült Államok nem hisz abban, hogy Ukrajna NATO-tagsága reális eredménye lenne a konfliktus tárgyalásos rendezésének, ehelyett minden biztonsági garanciát felkészült európai és nem európai csapatoknak kell támogatniuk".

A miniszter hangsúlyozta: Donald Trump amerikai elnök világosan kijelentette, hogy a harcok leállítása és a tartós béke elérése a legfontosabb: ezt a háborút diplomáciai úton kell befejezni, Oroszországot és Ukrajnát egy asztalhoz ültetve. Az amerikai védelmi minisztérium pedig segíteni fog ennek a célnak az elérésében - tette hozzá. Hegseth azt is leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni Ukrajnába.

Utalt arra, hogy az új amerikai kormány megerősítette elkötelezettségét a NATO iránt, de nem fogja tolerálni az "egyenlőtlen teherviselést". "Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO és az európai védelem mellett, de nem fogjuk tovább eltűrni a kiegyensúlyozatlan helyzetet" - hívta fel a figyelmet.

Hegseth szerint az amerikai kormány az egyesült államokbeli energiatermelés felszabadításával és más országok hasonlóra való ösztönzésével kívánja leszorítani az energiaárakat, ezzel gyengítve Oroszország háborús finanszírozását és elősegítve a diplomáciai megoldást. Az alacsonyabb energiaárak és az energiaszankciók hatékonyabb végrehajtása növelheti a nyomást Moszkvára, hogy tárgyalóasztalhoz üljön - tette hozzá. Hangsúlyozta:

az európai biztonság elsődlegesen a NATO európai tagállamainak felelőssége, ezért Európának kell vállalnia a vezető szerepet Ukrajna jövőbeli támogatásában, Európának kell biztosítania a katonai és humanitárius segélyek többségét.

Szavai szerint a fenyegetés elhárítása érdekében növelni kell a védelmi kiadásokat, mivel a GDP 2 százalékának védelmi célú felhasználása nem elegendő. Donald Trump elnök 5 százalékot követel, és ez a megközelítés helyes - mondta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy

az Egyesült Államok számára nem Európa biztonsága az elsődleges, mivel más, közvetlen fenyegetésekkel kell szembenéznie.

"Az Egyesült Államok prioritása saját határainak biztonsága és a kommunista Kína elleni elrettentés a Csendes-óceánon, mivel Kína képes és szándékában áll fenyegetni az amerikai nemzeti érdekeket az Indo-csendes-óceáni térségben" - húzta alá.

Hozzátette: miközben az Egyesült Államok a csendes-óceáni térségre összpontosít, Európának kell vezető szerepet vállalnia saját biztonságát illetően. Hatékony munkamegosztás révén az Egyesült Államok és Európa maximalizálhatja stratégiai előnyeit mindkét térségben.

A miniszter szerint a transzatlanti szövetség évtizedek óta fennáll, és remélhetőleg a következő generációkban is fennmarad, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy "ez csak úgy magától nem fog megtörténni". Megismételte, hogy Európának aktívan részt kell vennie saját biztonságának garantálásában, és európai szövetségeseknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk, hogy a kontinens stabilitása a jövőre nézve is biztosítva legyen.

(Index - MTI nyomán)