Kijevben és Bukarestben is kiverte a biztosítékot a tavalyi elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescu, miután egy interjúban kijelentette: jelenleg Ukrajnához tartozó területeket csatolna Romániához és más országokhoz.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij csütörtökön azzal vádolta Georgescut, hogy „orosz propagandát ismételget, ami a moszkvai uraitól való teljes függőségre utal”.

„Călin Georgescu román politikus kijelentései, amelyek megkérdőjelezik államunk területi integritását, rendkívüli tiszteletlenséget jelentenek Ukrajna és az ukrán nép iránt. Kategorikusan elfogadhatatlannak tartjuk és elítéljük az olyan revizionista kijelentéseket vagy cselekedeteket, amelyek sértik Ukrajna szuverenitását és területi integritását, ellentmondanak a nemzetközi normáknak, az ENSZ Alapokmányának, valamint az alapvető demokratikus értékeknek. Ennek fényében Călin Georgescu kísérletei, hogy független politikusként pozicionálja magát, abszurdnak tűnnek: nyilatkozatai az orosz propagandát ismételgetik, ami a moszkvai uraitól való teljes függőséget jelzi” – fogalmaz az ukrán külügy.

„Meggyőződésünk, hogy Románia és a román nép érdeke az átfogó, igazságos és tartós béke helyreállítása a szomszédos Ukrajnában, valamint a két állam békében, biztonságban és népünk jólétében történő fejlődése. Emlékeztetni kell arra, hogy a Kreml és bábjai tervei nem ilyen fejlődést irányoznak elő. Nagyra értékeljük, hogy Románia és a román nép határozottan támogatta Ukrajnát az Oroszország által hazánk ellen indított teljes körű háború kezdete óta. Számítunk az Ukrajna és Románia közötti baráti kapcsolatok további fejlődésére, amelyek a stratégiai partnerség jellegét hordozzák, két népünk javára” – zárul az orosz külügy közleménye.

A román külügyminisztérium csütörtökön bejelentette, hogy Románia „határozottan” támogatja Ukrajna szuverenitását.

„A román külügyminisztérium határozottan megismétli, hogy Románia határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását, területi integritását és függetlenségét nemzetközileg elismert határain belül. Ez az álláspont egyértelmű, és a nemzetközi jogban, a nemzeti érdekekben és az értékeken alapuló, hosszú távú külpolitikában gyökerezik” – közölte a külügyminisztérium hivatalos X-fiókján.

Nagy-Romániát akarok!

Jelenleg Ukrajnához tartozó területeket csatolna Romániához Călin Georgescu. Szerinte „Ukrajna kitalált állam, nem létezik”, Kijev számára „a háború elveszett”. „Nagy-Romániát akarok” – szögezte le Georgescu a Ion Cristoiu újságírónak adott interjúban.

„A világ változik. A határok is változni fognak. Sőt – ha a határok megváltoznak, hol vagyunk mi? Nekünk ott van Észak-Bukovina – érdekeltségi körünkbe tartozik. Itt van a Budzsák” – hangoztatta Georgescu.

A politikus Kárpátalja korábban Magyarországhoz tartozó területére, az egykori Máramaros vármegye északi részére is igényt tartana. Igaz, „nagylelkű” is a magyarokkal szemben.

–  Itt van Észak-Máramaros – igaz? Az egykori Kárpátaljából marad még a magyaroknak is, Lvov, ami a lengyeleknél marad, és Malorusszia” – fogalmazott Georgescu, az orosz expanzionista „Kis-Oroszország” megnevezést használva Ukrajna fennmaradó területeire.

A riporter kérdésére a román légionárius mozgalmat éltető politikus kijelentette: szerinte Ukrajnára biztosan felosztás vár. „Száz százalékban ez fog történni. Nincs más lehetőség! Nem létezik, ez elkerülhetetlen” – jelentette ki. Hozzátette, hogy „Ukrajna egy kitalált állam, nem létezik”. Az általa „igényelt” területek kapcsán úgy vélekedett, hogy azok „történelmileg” a románokat illetik.

Georgescu hozzátette, hogy Ukrajna számára „a háború elveszett”.

„Nagy-Romániát akarok” – jelentette ki az interjúban.

Georgescu Georgescu a Kárpátalja egyes részeire való bejelentkezéssel egy másik szélsőjobboldali román politikus, Diana Șoșoacă nyomdokaiba lépett, aki 2023 márciusában törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben, amelyben azt kezdeményezte, hogy Románia mondja fel az Ukrajnával kötött alapszerződést, és követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket. Emellett még Máramaros megye azon, jelenleg Kárpátaljához tartozó részeire is kiterjedtek az igényei, amelyek a trianoni diktátum után sem kerültek román fennhatóság alá.

Mint ismeretes, Máramaros vármegye nagyobbik, északi része sohasem tartozott román fennhatóság alá. A trianoni diktátum aláírásáig a megye a Magyar Királyság része volt, majd a békeszerződés nyomán északi része akkor Csehszlovákiához került. A terület az 1938-39-es időszakban visszakerült Magyarországhoz, majd 1944-ben a szovjet hadsereg szállta meg, 1945-ben pedig a Szovjetunió annektálta. A Szovjetunió felbomlása után Ukrajna örökölte meg a korábban közel egy évezredig Magyarország részét képező régiót.

Korábban amúgy Dmitrij Mevdegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szintén arról beszélt, hogy Ukrajna szomszédai visszakaphatnák egykori, jelenleg Ukrajnához tartozó területeiket. A volt orosz államfő, egykori miniszterelnök egy 2023. áprilisában tartott rendezvényen megismételte többször hangoztatott tézisét, és arról beszélt, hogy Lengyelország, Magyarország és Románia évtizedek óta arról „álmodik”, hogy átveszi Ukrajna nyugati régióit.

(Krónika nyomán)

Korábban írtuk: Román felmérés: a tiktokos vasgárdista nyerné a megismételt államfőválasztást - ha hagyják elindulni egyáltalán