Ha az ukrán hadsereg létszámát csökkentik, akkor helyette más csapatokra lesz szükség, ugyanannyira, amennyivel az ukrán fegyveres erők létszámát csökkentették - jelentette ki Volodimir Zelenszkij a Bloombergnek adott interjújában, amelyből csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Oroszország megállításához milliós hadseregre van szükség. "Ha azonban Európa és Amerika kijelenti, hogy lehetetlen ekkora ukrán hadsereget fenntartani, és szükség van az ukrán fegyveres erők létszámának csökkentésére, akkor kontingensüket más csapatokkal kell helyettesíteni" - fejtette ki. Hozzátette: ha az ukrán hadsereget 200-300 ezerrel vagy akár 500 ezerrel csökkentik, az azt jelenti, hogy helyette más csapatokra lesz szükség ugyanannyi fővel, mint amennyivel az ukrán erők létszáma csökkent.
Zelenszkij biztosított afelől, hogy Ukrajna kész békefenntartó kontingenst fogadni. Hangsúlyozta, hogy az ilyen csapatok hatékony segítséget nyújthatnak, de ez más országok "jó akaratán" múlik.
Zelenszkijnek milliós hadsereg (fotó: AFP)
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy interjúban kijelentette, hogy Észak-Korea idén legalább 150 darab KN-23 rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát, valamint tüzérségi lövedékeket és rendszereket tervez átadni az orosz erőknek. Elmondta, hogy Észak-Korea az elmúlt három hónapban hozzávetőleg 120 darab, 170 milliméter kaliberű M1989 Kokszan önjáró tüzérségi rendszert és 120 darab, 240 milliméter kaliberű M-1991 többszörös kilövésű rakétarendszert szállított Oroszországba. "A legtöbb fegyvert ukrán csapatok ellen vagy oroszországi kiképzésre használják" - jegyezte meg Budanov.
Az ukrán főügyészi hivatal a Telegramon kiadott közleményében arról tájékoztatott, hogy orosz katonák a donyecki régióban újabb fogságba ejtett ukrán katonákat lőttek agyon. A hat hadifogoly halála ügyében az ukrán rendfenntartók megkezdték a nyomozást. "A hadifoglyok kivégzése súlyosan megsérti a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezményt, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül" - mutatott rá a főügyészség. A hivatal a múlt év végén közölte, hogy az ukrán hadifoglyok kivégzéseinek száma hónapról hónapra nő. Az ügyészség október-novemberben 13 esetben indított vizsgálatot 54 ukrán hadifogoly kivégzése ügyében, ami a 2024-es összes ilyen eljárás harmadát tette ki.
A Donyeck megyei ügyészség szintén a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a régióban lévő Kramatorszk és Kosztyantinyivka elleni orosz légicsapásokban meghalt egy 53 éves nő, három ember pedig megsebesült.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 115 katonai összecsapást rögzítettek a fronton, az orosz erők a legtöbb támadást Donyeck megyében, Pokrovszk, Liman és Toreck, valamint a harkivi régióban lévő Kupjanszk térségében hajtották végre. A kijevi katonai vezetés összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 825 ezret, szerdán az ukrán erők megsemmisítettek hat orosz harckocsit, 62 tüzérségi rendszert és 72 drónt.
Frissítés: Főparancsnok: sosem elég, ami van
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egy helyi rádiónak adott, csütörtökön közzétett interjújában kijelentette, hogy háborúban sosincs "elég" emberi erőforrás és eszköz, ezért a rendelkezésre álló katonai állományt és fegyvereket észszerűen kell felhasználni.
"Egyetlen háborúra sem emlékszem, amikor elég volt, ami volt, ezért azzal harcolunk, amink van" - mondta arra a kérdésre válaszolva, mekkora a hiány az ukrán hadseregben katonákból, haditechnikából és fegyverekről. Szirszkij múlt vasárnap a TSZN ukrán televíziónak nyilatkozva, közölte, hogy a mozgósítási lehetőségek nem fedezik a front személyi szükségletét, ezért a logisztikával és támogatással foglalkozó katonák egy részét a gyalogsághoz helyezik át - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. Hozzátette, hogy parancsban tiltotta meg viszont a magasan képzett, kifejezetten repülőgépek kiszolgálására szakosodott személyzet áthelyezését a legierőtől a gyalogsághoz, mert ők a helyükön pótolhatatlanok.
A főparancsnok az interjújában arról is szólt, hogy szükségesnek tartja a cenzúrát a háború alatt, de - mint mondta - nem olyan szélsőséges formában, mint Észak-Koreában. Emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnában jelenleg érvényben lévő hadiállapotról szóló törvény számos korlátozást tartalmaz. A cenzúra szükségességét például azzal indokolta, hogy titokban kellett tartani az ukrán erők Harkiv és Kurszk megyékben folytatott hadműveleteinek részleteit. Így a hírzárlatnak köszönhetően az oroszok azt hitték, hogy az ukrán hadsereg már nem képes aktív harci műveletekre - magyarázta Szirszkij.
(MTI)
Korábban írtuk: Zelenszkij már azt mondja, "átmeneti jelleggel" lemondana a megszállt területekről