Kijev támogatja az Ukrajnába telepítendő európai katonai kontingens elképzelését, a kezdeményezés azonban egy nagyobb garanciacsomag egyik eleme kell hogy legyen - jelentette ki Volodimir Zelenszkij szerdán Varsóban, a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten.
Zelenszkij újságírói kérdésre kommentálta azt a francia javaslatot, amely szerint az ukrajnai háború lezárását követő rendezés keretében nemzetközi alakulatot telepítenének Ukrajnába.
A témában Kijev francia, brit és balti partnerekkel egyeztet - erősítette meg az elnök. "Támogatjuk szövetségeseink katonai jelenlétét (…) Ukrajna területén" - jelentette ki. Hozzátette: a megoldás a biztonsági garanciarendszer egyik - de nem egyetlen - elemévé válhatna.
Említette az ukrán hadsereg háború utáni finanszírozását is. Elmondta: Ukrajnában jelenleg 600 ezer orosz katona harcol, ezzel szemben az ukrán hadseregnek 880 ezer tagja van, akik viszont az orosz egységektől eltérően nem csak a harcok övezetében vannak jelen, feladatuk az egész országterület védelme is. "Az ellenség elrettentésének és visszaszorításának garanciája a nagy hadsereg" - jelentette ki. Biztonsági szempontból kulcsfontosságú lesz az európai és ukrajnai fegyvergyártás növelése is - húzta alá.
Donald Tusk kijelentette: amennyiben e témában "minden Donald a világon" ugyanolyan véleményen lenne, mint ő maga, "a forgatókönyv bizonyára egyszerűbb lenne".
A háború utáni valódi biztonsági garanciákhoz az összes szövetséges hozzájárulása szükséges, ezért meg kell győzni az európai és az amerikai NATO-partnereket, hogy "stabil, biztonságot szavatoló mechanizmust" biztosítsanak Ukrajnának - magyarázta Tusk.
Bejelentette, hogy újabb, több mint 200 millió euró értékű lengyel segélyszállítmányok indulnak Ukrajnába.
Tusk kitért a két ország közötti vita tárgyát képező, 1943-1945-ben lezajlott volhíniai mészárlásra is, amelynek során a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) adatai szerint az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy százezer lengyelt mészárolt le. Az áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását Ukrajna 2017-ben leállította.
A lengyel kormányfő áttörésnek nevezte, hogy az ukrán és a lengyel fél "értik egymást a témában, és normális nyelven kezdenek el róla beszélni".
Tusk ezzel arra utalt, hogy hétfőn a Szabadság és Demokrácia Alapítvány nevű lengyel szervezet bejelentette: ukrán engedély alapján áprilisban exhumálásokat indítanak el a nyugat-ukrajnai egykori Puzsniki falu térségében, ahol az UPA a volhíniai mészárlás után, 1945 februárjában mintegy száz lengyelt gyilkolt meg. Az alapítvány már 2023 őszén tájékoztatott a tömegsír megtalálásáról.
Zelenszkij "nagy előrelépésnek" nevezte a lengyel és az ukrán művelődési tárcának a történelmi rendezéssel összefüggő legutóbbi kezdeményezéseit.
Tusk a sajtótájékoztatón kitért az Európában történt szabotázsakciókra is. "Megalapozottan aggasztónak" nevezte azokat az értesüléseket, melyek szerint Oroszország terrortámadásokat tervezett légitársaságok ellen "nemcsak Lengyelországban, hanem világszerte is". Részletekbe azonban nem bocsátkozott.
Az ukrajnai elnököt szerda délután Andrzej Duda lengyel államfő is fogadta. A találkozót követő közös sajtóértekezleten Duda megerősítette: támogatja, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO-ba. Ez jelenleg "maximális célkitűzésnek" tekinthető, de megvalósítását egyre több állam- és kormányfő támogatja - tette hozzá. Elismerte egyúttal: a teljes csatlakozás "minden bizonnyal csak a háború után lesz lehetséges".
Biztonsági garanciákat csak az észak-atlanti szövetség tagállamai adhatnak Ukrajnának, a legnagyobb garancia pedig a NATO-tagság és az Észak-atlanti Szerződés ötödik (a kollektív védelemről szóló) cikkelye lenne - jelentette ki Duda.
A volhíniai tömegsírok feltárása kapcsán a lengyel elnök reményét fejezte ki, hogy Kijev "következetesen és békésen" teljesíti majd a lengyel IPN által az utóbbi években benyújtott 20 exhumálási kérvényben foglaltakat.
(MTI nyomán)
