Izrael és a Hamász közötti tűzszünetet és a 467 napja elrabolt izraeli túszok kiszabadulásáról megkötött egyezményt jelentett be kormányzati forrásokra hivatkozva a 12-es és a 13-as izraeli kereskedelmi televíziós csatorna szerda este. A túszokról szóló megállapodás megszületését Donald Trump megválasztott amerikai elnök is megerősítette közösségi oldalán.

Here is the reality:

The current ceasefire deal, as it stands, will allow Hamas to survive, regroup, rebuild, and rule Gaza once again.

This is what Israel and Bibi Netanyahu are about to accept. I'm as baffled as you are. pic.twitter.com/0AvRoNc7DY

— 𝗡𝗶𝗼𝗵 𝗕𝗲𝗿𝗴 ♛ ✡︎ (@NiohBerg) January 13, 2025

Az egyiptomi, amerikai és katari közvetítéssel folytatott tárgyalásokon a Hamász végső döntéseit Mohamed Szinvár, a Hamász jelenlegi gázai vezetője, a palesztin szervezet megölt vezetőjének, Jahja Szinvárnak a nála tíz évvel fiatalabb testvére hozta meg.

Izraelben csütörtök reggelre összehívták a biztonságpolitikai kabinetet, majd azt követően a teljes kormányt, hogy hivatalosan is jóváhagyják a megállapodást.

Frissítés: íme a részletek:

Az APNews megszerezte a megállapodástervezet egy példányát, amelyet megmutattak szerdán az egyeztetésen résztvevőknek, akik igazolták a dokumentum valódiságát. A tűzszünet e szerint így nézne ki:

Első szakasz - időtartam: 42 nap

Második szakasz - időtartam: 42 nap

Harmadik szakasz

Persze nem fog minden simán menni

Például az első körben elengedni tervezett túszok nem mindegyikét őrzi a Hamász, hanem más szervezetnél is vannak elfogott izraeliek – például az Iszlám Dzsihádnál –, így őket majd meg kell győzni, hogy adják át – lehetőleg élve – a Hamásznak a tűzszüneti megállapodás teljesítése érdekében.

Több mint ezer palesztint engednek el az izraeliek, ha életbe lép a túszcsere, köztük több mint 30 olyant, akik életfogytiglant kaptak.

Ugyancsak az első szakaszban az izraeli csapatokat hátrébb vonják abba az ütközőzónába, amelyet a teljes izraeli-gázai határ mentén hoznak létre, egy kilométeres szélességben. Ezzel lehetővé válik, hogy a jelenleg hatalmas menekülttáborokban élő palesztinok elinduljanak észak felé és visszatérhessenek otthonaikba, amelyek 90 százalékát azonban lerombolták az izraeliek a harcok során.

A második szakaszról a pontosítást a tűzszünet 16. napján meg kell kezdeni. A két kulcselem, hogy az összes maradék túszt el kell engedni, cserébe az izraeliek teljesen kivonják erőiket a Gázai övezetből. Izrael viszont korábban jelezte, addig nem fog teljesen kivonulni, amíg nem sikerül végleg felszámolni a Hamász katonai és politikai képességeit, amellyel megakadályoznák az újrafelfegyverkezést és hogy többé ne a szervezet irányítsa Gázát. Erre viszont az a Hamász mondása, hogy addig nem adja át az összes túszt, amíg az izraeli csapatok el nem hagyják az övezetet.

Tehát az egyezkedésnek arra is ki kell terjednie, hogy ki irányítsa majd a harcok lezárultával a Gázai övezetet. A Hamász hajlandó erről lemondani, de áttételesen azért szeretné rajta tartani a kezét a dolgokon, amit érthető okokból Izrael egyáltalán nem szeretne. Ugyanakkor ott van az időkorlát. A megállapodás szerint a második szakasz részleteit még az előtt kell kidolgozni, hogy véget érne az első szakasz.

Ha mégsem sikerülne mindent végigtárgyalni

A Hamász már az elejétől fogva azt mondja, a tűzszünet egészen addig tartson, amíg meg nem állapodnak részletesen a második szakasz elemeiről. Ehhez írásos garanciákat kért a közvetítőktől, de csak szóbeli ígéreteket kapott, Izraeltől még azt sem. Ha viszont Izrael - megállapodás híján - mégis újraindítja a katonai akciót, hogy nyomás alá helyezze a palesztin csoportot, az viszont éppen az izraeli belpolitikában sülhet el rosszul, mert ha válaszul a Hamász a túszokhoz nyúl, az az emberek többségét Netanjahu kormányfő ellen hangolja Izaelben.

Viszont ha nem tartja be ígéretét és nem töri le véglegesen a Hamászt, akkor azzal a koalíciós partnereit dühíti fel.

Az utolsó, harmadik szakasz már nem ennyire rizikós. Át kell adni az elhunyt túszok földi maradványait az izraelieknek, cserébe nekik le kell tenni az asztalra a Gázai övezetre vonatkozó 3-5 éves újjáépítési tervet, amelynek végrehajtását nemzetközi résztvevők felügyelnék.

2. frissítés: a katari miniszterelnök megerősítette a 33 túsz elengedését

A katari miniszterelnök, Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni sejk megerősítette szerdai dohai sajtótájékoztatóján, hogy a gázai tűzszünet első szakaszában 33 izraeli túszt engednek szabadon a palesztin szervezetek.

A kormányfő, akinek az országa közvetített az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokon, úgy tájékoztatott, hogy a tűzszünet 42 napos lesz és vasárnap kezdődik.

A Hamász 33 izraeli túszt enged szabadon, közöttük civil nőket, gyermekeket, időseket, betegeket és sebesülteket izraeli börtönökben fogva tartott palesztinokért cserébe. A második és a harmadik szakaszra vonatkozó részleteket később véglegesítik - mondta a kormányfő.

A katari miniszterelnök szerint a tűzszünetet Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok felügyeli egy Kairóban kidolgozott mechanizmus szerint.

Joe Biden amerikai elnök közölte, hogy az utóbbi napokban a csapata együttműködött a tűzszünet létrejöttében Donald Trump leendő elnök embereivel. Mint mondta, a leköszönő amerikai adminisztráció vett részt a tűzszünet létrejöttében, de a megválasztott elnök kormányzata fogja azt megvalósítani. Hozzátette, hogy az elengedett túszok között amerikai állampolgárok is lesznek. Mint mondta, a megállapodás szerint az első szakaszban, amely hat hétig tart, teljes tűzszünet lép életbe, míg a másodikban a háború végleges lezárása következik.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök üdvözölte a tűzszüneti megállapodást és kiemelte a Gázának szánt humanitárius segítség gyors szállításának a fontosságát. Az egyezség több mint egyévi egyiptomi, katari és amerikai elkeseredett erőfeszítések eredménye - írta közleményében.

Az egyiptomi kormánymédiának egy biztonsági vezetőre hivatkozó jelentése szerint folyik az egyeztetés a rafahi határátkelő megnyitásáról a nemzetközi segélyszállítmányok előtt.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán üdvözölte a tűzszünet bejelentését, amelynek szerinte feltétlenül lehetővé kell tennie a palesztin területre eljuttatandó humanitárius segély előtti biztonsági és politikai akadályok megszüntetését, hogy a világszervezet jelentősen növelni tudja a sürgős humanitárius segítséget. A főtitkár hangsúlyozta, hogy elsődleges feladat a konfliktus által okozott hatalmas szenvedés enyhítése.

Megkönnyebbülését fejezte ki a megállapodás okán Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is.

Németország pedig felszólította valamennyi felet, hogy ragadják meg a gázai fegyverszüneti megállapodás nyújtotta alkalmat. Olaf Scholz kancellár úgy vélte, hogy a tűzszünet megnyithatja az utat a gázai ellenségeskedések tartós befejezésének.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő kulcsfontosságúnak nevezte a gázai megállapodást a térség stabilitásának megteremtése érdekében. Mint mondta, a megállapodás elengedhetetlen a kétállami megoldáshoz, valamint az igazságos és a nemzetközi jogot tiszteletben tartó békéhez.

(MTI - Index nyomán)