A megválasztott amerikai elnök leendő ukrajnai megbízottjának rendezési tervét korai még latolgatni, mert nem tekinthető hivatalosnak - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján.

A diplomata szerint korai lenne még megvitatni a Donald Trump megválasztott elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjának posztjára jelölt Keith Kellogg ukrajnai rendezési tervét. Ez a tűzszünetért cserébe az ukrajnai frontvonalak befagyasztását, egy demilitarizált övezet létrehozását és az Oroszországgal szembeni szankciók részleges feloldását irányozná elő.

"Az úgynevezett Keith Kellogg-terv, amely december 2-án került nyilvánosságra, nem tekinthető hivatalos dokumentumnak. (...) Elvileg készek vagyunk megfontolni a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésére irányuló konstruktív javaslatokat, amelyek figyelembe veszik majd a helyszíni realitásokat és összességében az általunk felvázolt orosz érdekeket. Nem vagyok benne biztos, hogy ezeket az elképzeléseket most érdemes hivatalos szinten tanulmányozni" - mondta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban a konfliktus rendezésének feltételeként nevezte meg az ukrán fegyveres erők kivonását a Donyec-medencéből és "Novorosszijából", Kijev NATO-csatlakozásának elutasítását, a Moszkva elleni összes nyugati szankció feloldását, valamint Ukrajna el nem kötelezett és nukleáris fegyvermentes státuszát.

Zaharova szerdán a Sputnik rádiónak külön nyilatkozva megerősítette, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter másfél órás interjút adott Tucker Carlson amerikai újságírónak. Ezt a szóvivő szerint néhány nap múlva fogják teljes terjedelmében nyilvánosságra hozni. Elmondta, hogy interjújának témái között szerepelnek egyebek között azok a bűncselekmények, amelyeket a kijevi rezsim a civilek, a polgári lakosság, a polgári infrastruktúra és létesítmények ellen követett el.

Azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök kegyelemben részesítette a fiát, Hunter Bident, Zaharova a Sputnik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy ez nem segít véka alá rejteni a kijevi rezsimmel kiépített korrupt kapcsolatokat, és azt jósolta, hogy ez a "piszkos történet" úgyis fel fog bukkanni valamikor, dokumentumokkal és tényekkel alátámasztva.

"Mindenki tudni fogja, hogy a kijevi rezsimet éppen a Fehér Házban székelő rezsim vezette el a terrorista lényegéhez, korrupcióval, pénzmosással, az amerikaiak és az ukránok kolosszális megtévesztésével. És az egész világéval" - fogalmazott a szóvivő.

A sajtótájékoztatón kijelentette: Biden a fia mellett Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének is megkegyelmezhetne, akit a koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos hivatali visszaélésekkel gyanúsítanak.

Zaharova azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat és az európai országok, melyeket szavai szerint inkább félig döglött csirkéknek, semmint héjáknak lehetne nevezni", a tétet a további eszkalációra tették fel, megpróbálva minél több fegyverrel telepumpálni Ukrajnát, mielőtt az új amerikai elnök hivatalba lépne, és ezzel garantálni, hogy a harci cselekmények 2025-ben is folytatódni fognak. Felhívta a figyelmet azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint mintegy 150 brit és francia nagy hatótávolságú Storm Shadow és SCALP rakétát adtak át az ukrán hadseregnek.

Georgiára kitérve kifejezte Moszkva készségét a kapcsolatok normalizálására olyan mértékben, amilyenben Tbiliszi készen áll erre. A két ország között jelenleg nincsenek diplomáciai kapcsolatok, az orosz érdekeket a svájci nagykövetség képviseli a kaukázusi országban.

"Hisszük, hogy a georgiai népnek lesz elég előrelátása és hite ahhoz, hogy ne váljon bábuvá valaki más piszkos és nagyon veszélyes játékában" - nyilatkozott.

Szalome Zurabisvili georgiai elnököt bírálva hangsúlyozta, hogy csak olyan ember képes az iskolásokat utcai megmozdulásokra buzdítani, "akinek nincs esze és szíve".

"Leveszem a kalapom azoknak a georgiaiaknak a polgári érettsége előtt, akik felemelték szavukat az ellen, hogy a gyermekeket belerángassák a politikai húsdarálóba" - mondta a diplomata, aki Zurabisvili magatartásának és államfői legitimitásának jogi megítélését az illetékes georgiai szervek illetékességébe utalta.

"Az országok belügyeibe, adott esetben Georgiáéba, mi, a nyugatiakkal ellentétben nem avatkozunk be" - mondta.

Leszögezte, hogy Oroszország szolidáris Szíria népével és vezetésével a közel-keleti országban kiéleződött konfliktus közepette, és határozottan támogatja a hatóságok erőfeszítéseit a terroristák elleni küzdelemben és a rend helyreállításában. Közölte, hogy Moszkva aktívan együttműködik a nemzetközi partnereivel a szíriai helyzet mielőbbi stabilizálása érdekében, és hangsúlyozta a 2017-ben létrejött asztanai formátumban rejlő lehetőségek kihasználásának fontosságát.

"A garanciavállaló országok trojkájának - Oroszországnak, Iránnak és Törökországnak - külügyminiszterei szoros kapcsolatban állnak egymással" - hangsúlyozta.

Zaharova "nem helyénvalónak" nevezte azokat a Nyugaton elhangzott állításokat, amelyek szerint megromlott a viszony Oroszország és Irán között. Azt mondta, hogy a két az ország "nem fog nekik ilyen örömet szerezni", közöttük viszályt kereső "ellenségeknek", és megállapodott az együttműködés további bővítéséről.

A szóvivő a sajtótájékoztatón kifejezte Oroszország reményét, hogy a dél-koreai "tragikus események" nem befolyásolják a Koreai-félsziget társadalmi és politikai helyzetét, amelyet, mint mondta, "már most is bonyolítanak az Egyesült Államok és szövetségesei provokatív lépései". A Sputnik rádiónak úgy vélekedett, hogy a Szöulban történtek megmutatták, a stabilitás szempontjából Dél-Korea kiszámíthatatlan, és Phenjan nem véletlenül törődik a biztonságával.

(MTI)