A Kyiv Post beszámol azokról a hírekről, amely szerint november 20-án az orosz vezetés emelte a tétet Ukrajnával kapcsolatban, és interkontinentális ballisztikus rakétarendszereket állított rá az ukrán fővárosra.
A kép illusztáció, a fotón egy régebbi Topol-M rendszer látható (fotó: Dmitry Korotayev/Epsilon/Getty Images)
Szerda délelőtt az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége arról tájékoztatott, hogy súlyos támadásról értesültek, ezért bezárják az épületet és biztonságba vonulnak a dolgozóik. Hamarosan egy sor másik ország is hasonlóan cselekedett. Délelőtt még nem lehetett pontosan tudni, hogy pontosan milyen jellegű rakétatámadásról beszélhetnek, mivel Kijevet folyamatosan érik orosz drón- és rakétatámadások. Nem sokkal később viszont arról érkeztek jelentések, hogy Oroszország drasztikus válasszal reagál arra, hogy Ukrajna ATACMS rakétákkal lőtte a területét: interkontinentális ballisztikus rakétákkal fogja megtámadni Ukrajnát. Az amerikai konzulátus pontosan megnevezte, hogy „konkrét értesítést” kaptak, valamint aznapra várják a csapást.
🚨Update: Ukrainian Intelligence is reporting that Russian forces are preparing to launch the RS-26 from Kapustin (Astrakhan) in a possible strike on Kiev!
— US Civil Defense News (@CaptCoronado) November 20, 2024
🔺Range is up to 6,000 km.
🔺Accuracy - 150 m.
🔺Starting weight - 50 tons.
🔺The weight of the warhead is 1.2 tons. pic.twitter.com/ZcmnsT8llP
Később folyamatosan egyre több információ látott napvilágot, amely szerint az akár 6000 kilométeres hatótávolságban is pusztító csapásra képes RSZ-26 Rubezs stratégiai csapásmérő fegyverrendszerről lehet szó. Egy ilyen rakéta akár 1,2 tonnás robbanófej szállítására lehet képes, 150 méteres pontossággal bír.
Az RSZ-26 telepítése az Asztrahán régióba lehetővé teszi, hogy keletről rakétákat indítsanak Ukrajnára, megkerülve az északi határok közelében elhelyezett rakétaelhárító rendszereket. Ez csökkenti a rakéta korai repülési szakaszában történő elfogás valószínűségét is – írta a Strategic Control csatorna. A Kyiv Post az ukrán hírszerzési jelentésekre hivatkozva azt írja, hogy ez csak egy újabb lépés lehet Moszkva részéről a pszichológiai hadviselésre Ukrajna ellen.
Mekkora a baj?
A hírek többnyire ukrán Telegram-csatornákról, nem hivatalos ukrán állami forrásokból és a mainstream ukrán sajtóból származnak. Az ukrán kormány, a Kreml, vagy a Pentagon nem erősítette (még) meg a fejleményt.
Miért?
Oroszország vezetése szeptember óta nyíltan fenyegetőzik azzal, hogy ha területüket Ukrajna amerikai ATACMS-rakétákkal támadja, drasztikusan eszkalálni fogják a háborút. Mivel ez a támadás tegnapelőtt megtörtént, és tegnap brit Storm Shadow rakéták is becsapódtak, Oroszország valószínűleg úgy érezte, eljött az idő egy markánsabb válaszlépésre, áll a Portfólió gyorselemzésében.
Mit tud egy ilyen rakétarendszer?
Az RSz-26 Rubezs egy közepes hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétarendszer, egy legalább 2006 óta zajló fejlesztésről van szó. A rakétarendszerről kevés nyilvános információ érhető el, az is kérdéses, hogy egyáltalán rendszeresítették-e hivatalosan az orosz csapásmérő erők kötelékében, vagy csak néhány kísérleti példány érhető el belőle.
Nyugati spekulációk szerint egy RSz-26-os rakéta lőtávolsága kb. maximum 6000 kilométer lehet, 1,2 tonnás robbanófejjel van felszerelve, pontossága kb. 90-250 méter.
Valószínűleg MIRV-konfigurációban működik, ami azt jelenti, hogy egy hordozórakéta képes egyszerre több robbanófejet célba juttatni. Felszerelhető nukleáris robbanófejjel is.
Mindez azt jelenti, hogy a fegyverrendszer képes mélyen Oroszország területéről támadni Ukrajnát, és valószínűleg nagyobb pusztítást képes okozni, mint bármilyen eddig használt orosz fegyver.
Ez most atomtámadás?
Valószínűleg nem.
Az RSz-26-osok készenlétbe helyezéséről szóló hírek szinte mind arról szólnak, hogy hagyományos, nem nukleáris robbanófejekkel szerelték fel az ICBM-ek.
Mekkora az esélye annak, hogy kilövik?
Ismét fontos hangsúlyozni: az RSz-26-os készenlétbe helyezérésől szóló hírek többnyire ukrán Telegram-csatornákról, nem hivatalos ukrán állami forrásokból és mainstream ukrán sajtóból származnak. Nincs hivatalos megerősítés arról, hogy valóban ilyen csapás készül Ukrajna ellen és azt sem tudjuk, hogy tényleg Kijevet célozták be vele, ha tényleg lesz ilyen támadás.
Orosz politikusok, elemzők és a közvélemény jelentős része ettől függetlenül úgy látja: a Kreml nem hagyhatja érdemi válaszcsapás nélkül az ATACMS-rakétatámadást.
Ha igaznak bizonyulnak a hírek, akkor sem biztos, hogy kilövik a rakétát, rakétákat Ukrajnára. Elképzelhető, hogy Oroszország most igyekszik pszichológiai nyomást helyezni mind Kijevre, mind pedig a Nyugatra, annak érdekében, hogy elrettentsék őket attól, hogy ismét NATO-országok által leszállított nagy hatótávolságú rakétákkal támadják Oroszország nemzetközileg elismert területét, írja a lap.
