A Kreml éppen hatalmas botrányt kavar abból, hogy az ukrán haderő elkezdett amerikai ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszereket használni területük ellen, pedig aligha lesz ennek jelentős hatása a háború menetére nézve. Egyrészt hiába hívják „ballisztikus rakétának,” egy ATACMS-rendszer távolról sem összehasonlítható például egy Minuteman rakétával, és nem is tud eltalálni olyan célpontokat, melyek elérésére Ukrajna nem volt eddig képes saját fejlesztésű fegyvereivel. De mégis mit tud egy ATACMS-rendszer és miért van körülötte most ekkora diplomáciai felhajtás? Erre próbál választ adni a Portfólió összeállítása.
Biztos sokan emlékeznek még Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszú beszédére, melyet három nappal azelőtt tartott, hogy megindult volna az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió. Az orosz politikus ekkor többször is azt állította, hogy a NATO folyamatosan tolja a fegyvereket Ukrajnába, ez pedig komoly biztonsági veszélyt jelent Oroszország számára. Kiemelt egy szerinte kifejezetten veszélyes fegyverrendszert is, a szovjet gyártmányú, 2022-re már igencsak elavultnak számító ballisztikus rakétarendszert is, az OTR-21 Tocskát.
OTR-21 Tocska harcászati ballisztikus rakéta hadgyakorlaton (fotó: Wikimedia Commons)
Az igazság ezzel szemben az, hogy az ukrán haderő – bár kitupírozott szovjet eszközök széles arzenáljával valóban rendelkezett –, modern, ütőképes, Oroszország számára valódi fenyegetést jelentő támadófegyvereket egyáltalán nem kapott a NATO-tól az orosz invázió előtt. A nyugati segítség a háború előtt szinte teljes egészében kimerült régi Humvee terepjárókban, páncéltörő rakétákban és radarrendszerekben; emlékezetes, hogy még a háború első hetei során is több nyugati ország (pl. Németország) vonakodott bármilyen fegyvert küldeni a megtámadott országnak.
2024 végére eljutottunk oda, hogy az ukrán haderő még mindig harcol, a frontvonalon pedig olyan technikai eszközöket láthatunk, melyek Ukrajnának való átadása teljes mértékben elképzelhetetlen lett volna a háború előtt. Leopard 2A6-os harckocsik, Patriot légvédelmi rakétarendszerek, Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackok, Storm Shadow cirkálórakéták, sőt, nemrég megérkeztek az első F-16-os vadászbombázók is.
A sorból kiemelkedik egy olyan fegyver, melyért Ukrajna majdnem két éven át lobbizott, ez az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakéta.
Az Amerikai Egyesült Államok azért nem akarta odaadni Kijevnek ezt az eszközt, mert épp Putyin Tocskákkal kapcsolatos figyelmeztetése miatt komoly eszkalációs kockázatnak tartották: sokáig Joe Biden elnök személyesen blokkolta a transzfert a Pentagonnál. Valamikor idén tavasszal változott a széljárás: az első ATACMS-rakéták amerikai sajtóhírek szerint nagyjából április magasságában meg is jelentek Ukrajnában, de egészen tegnapig nem lőhettek vele az ukránok Oroszország nemzetközileg elismert területeire.
Észak-Korea nyílt háborús beavatkozása miatt a Biden-kormány most mégis úgy döntött, hogy ki lehet lőni az ATACMS-rakétákat Oroszoszágra, ma hajnalban pedig meg is indult a támadás Brjanszk megye ellen.
WATCH⚡️
— Open Source Intel (@Osint613) November 19, 2024
Ukraine has conducted its first strike on Russia’s Bryansk border region using ATACMS missiles with U.S. approval. https://t.co/9mu42ZO8xX pic.twitter.com/vtBvZheIsh
De mi is az az ATACMS? Az MGM-140 ATACMS (Army Tactical Missile System – Katonai Harcászati Rakétarendszer) egy nagy hatótávolságú, nagy rombolóerejű fegyver, melynek különlegessége, hogy a szuperszonikus sebességgel kilőtt rakéta nem csupán pontos, de képes a röppálya módosítására is kilövés után, így elfogása nehéz az archaikus légvédelmi rendszerek számára.
ATACMS missiles for Ukraine are not out of the question, Zelenskyy said after the call with Biden on Monday.
— UNITED24 Media (@United24media) April 24, 2024
So what are ATACMS missiles and why are they a game-changer? pic.twitter.com/ASUC4hk9ow
Fő tulajdonságai a következők:
- Az ATACMS egy szárazföldi indítású, mobil rakétarendszer, teljesen kompatibilis az eddig leszállított, amerikai gyártmányú M142 HIMARS és M270 MLRS / MARS rakéta-sorozatvetőkkel. Vagyis mobil platformról lehet indítani, ami azért nagy előny, mert az indítójármű a legtöbb esetben már árkon-bokron túl lesz, mire az oroszok egyáltalán észlelik, hogy ellenséges rakétaindítás történt.
- A rakéta hatótávolsága 300 kilométer. Ez azt jelenti, hogy túllövi az összes ukrán és a számos orosz tüzérségi rendszert, az ukrán arzenálban egyedül a brit / francia Storm Shadow / SCALP légi indítású cirkálórakéta lőtávolsága múlja ezt felül. Vagyis az ukrán hadsereg támadni tudja akár Donyeck város térségét a Dnyeperen túlról, lőni tudja a Krímet Odessza térségéből, vagy, ahogy láthatjuk, lőni tudja Oroszország határ menti megyéit biztos távolságból.
- A rakéta egy 214-591 kilogramm tömegű robbanófejet hordoz, van ráadásul kazettás változata is. Nem tudni, az ukrán hadsereg pontosan melyik altípust kapta meg, de a gyári weboldalon feltüntetett 230 kilogrammos robbanófej is képes összedönteni egy parancsnoki épületet, felégetni egy légvédelmi rendszert vagy megrongálni egy repülőteret.
- Eleinte az ATACMS-rakéták lelövése komoly gondot okozott az orosz légvédelmi rendszereknek. Ukrajna – demonstrálva a fegyver képességeit – egyik első támadása során egyből az orosz haderő egyik legmodernebb légvédelmi komplexumát, egy Sz-400-ast vett célba. A rakétakomplexumból szinte semmi nem maradt. A rakétát főleg azért nehéz elfogni, mert folyamatosan változtatja irányát repülés közben. Elvileg az orosz légvédelem valamennyit fejlődött a rakéták első bevetése óta, de a Brjanszk elleni támadás során legalább egy rakéta célba talált.
- Minden ezzel ellentétes híradás ellenére az ATACMS nem szerelhető fel nukleáris robbanófejjel, és az sem igaz, hogy amerikai katonák jelenléte nélkül nem lehet elsütni a fegyvert.
Overnight, Ukrainian forces hit the Russian S-400 battery at Dzhankoi airbase in northern Crimea, reportedly with a pair of MGM-140 ATACMS tactical ballistic missiles.
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) April 17, 2024
The battery suffered catastrophic damage. pic.twitter.com/BOm78QbHB0
Visszatérve ismét a Tocskákra: az ukrán katonák gyakran élnek a Lada-Mercedes összehasonlítással, amikor a régi, szovjet technikát jellemzik az új, NATO-fegyverekkel szemben, ez az OTR-21 Tocska és az ATACMS-rendszer esetében is abszolút megállja a helyét.
Mindettől függetlenül az ATACMS nem jelent olyan lényeges előrelépést az ukrán hadviselő képességben, mint amekkora feneket kerítenek a fegyver használatának Moszkvában.
Ennek indokai:
- Az ATACMS hatótávolsága 300 kilométer, Ukrajna rendelkezik ennél lényegesen nagyobb, 1000 kilométeres hatótávolságú drónokkal is.
- Más fegyverekhez hasonlóan az ATAMCS használata akkor kifejezetten hatékony, hogyha ez összfegyvernemi műveletekkel párosul. Kérdés, jelent-e bármilyen érdemi változást a frontvonalon látható műveletekre az, ha ezek a rakéták leszednek pár lőszerraktárat, parancsnoki központot, esetleg repülőteret, de az ukrán haderő ezt nem tudja megtámogatni érdemben például szárazföldi, légi képességgel.
- Az ukrán haderő limitált mennyiségű ATACMS-rakétával és indítóval rendelkezik.
Akkor mégis miért írta át most Oroszország a nukleáris doktrínáját? A válasz abban keresendő, hogy a Kreml jó eséllyel kezdi megelégelni, hogy lassan nevetség tárgyát képezik Nyugaton a különféle „vörös vonalak,” így most megpróbálnak így ráijeszteni a NATO-ra lehetőleg annyira, hogy a következő amerikai elnöknek, Donald Trumpnak eszébe se jusson még pusztítóbb fegyverekkel támogatni Ukrajnát.
Továbbra sem várható azonban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendeli nukleáris fegyverek használatát, hiszen ez indokolatlanul nagy kockázat lenne, nagyon kevés potenciális haszonért cserébe, vélekedik a lap.
Putyin: erre csak a NATO-tagországok katonái képesek
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.
"És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban, vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban" - mutatott rá akkor az MTI híre szerint Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.
Korábban írtuk: Az ukránok már ki is lőtték azokat a rakétákat, amelyek miatt Putyin frissítette az orosz nukleáris doktrínát
