Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével - közölték amerikai kormányzati tisztségviselők az amerikai médiával.
Illusztráció: AFP / Getty Images
A döntés révén Ukrajna hadserege felhasználhatja az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (Army Tactical Missile Systems - ATACMS) Oroszország területén belüli célpontok ellen.
A magas rangú kormányzati tisztségviselők arra is utaltak: a januárban távozó elnök több hónapon át tartó ellenkezésének feladása összefügg azzal, hogy a közelmúltban észak-koreai katonák is bekapcsolódtak az orosz-ukrán konfliktusba az orosz fél oldalán.
Amerikai hírszerzési értesülések szerint mintegy 12 ezer katona érkezett Észak-Koreából Oroszország kurszki régiójába, amelynek egy részét az ukrán haderő tartja ellenőrzése alatt. A térségbe egyben 50 ezer orosz katonát vezényelt a moszkvai hadvezetés az ukránok meglepetésszerű nyári offenzívája nyomán.
Joe Biden a korábbi hónapokban azzal érvelt, hogy Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú eszközök bevetésének engedélyezése a háború eszkalálódásához vezet, miközben komoly nyomás nehezedett az amerikai elnökre Kijev és több nyugati főváros felől arra hivatkozva, hogy Ukrajna számára a háború elvesztésébe kerülhet a korlátozás fenntartása.
Az amerikai adminisztráció nyáron már hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán katonaság közvetlenül a határ mentén fekvő orosz területeken bevessen az Egyesült Államok által szállított fegyverzetet.
Joe Biden és Volodimir Zelenszkij szeptemberben Washingtonban tárgyalt, amikor az ukrajnai államfő bemutatta "béketervét", amelynek része volt oroszországi célpontok támadhatósága. Amerikai kormányzati források szerint Volodimir Zelenszkij célpontok lehetséges listájával érkezett az amerikai fővárosba, amelyek ellen az oroszországi mélységi támadásokat végrehajtanák.
Amerikai tisztségviselők közlése szerint időközben Oroszország a legértékesebb katonai eszközeit, amelyek lehetséges célpontnak számítanak, áttelepítette az ATACMS rakétáinak 300 kilométeres lőtávján kívüli területekre.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök stábja egyelőre nem fűzött megjegyzést a januárban távozó adminisztráció döntéséhez.
Mike Rounds republikánus szenátor, az elnöki jóváhagyást kommentálva, a Fox News hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy az túlságosan későn jön Ukrajna helyzete szempontjából.
Politikai elemzők megosztottak az amerikai döntés hatásával kapcsolatban. Egyesek szerint Joe Biden jóváhagyása mélyíti a konfliktust, míg más szakértők úgy látják, az ukrán hadsereg mozgásterének bővítése javítja Ukrajna esélyeit egy esetleges tűzszüneti tárgyaláson, ami egybeesik Donald Trump szándékával a háború mielőbbi lezárására.
Frissítés: "a csapásokat nem Ukrajna, hanem nyugati országok hajthatják végre"
/Bővítve./
Oroszország abból indul ki, hogy minőségileg új helyzetet teremt egy arról meghozott döntés, hogy ATACMS rakétákkal csapások mérhetők Oroszország belsejébe - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
Peszkov a The New York Times vasárnapi közlésére reagált, amely szerint Joe Biden amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna területéről ATACMS taktikai ballisztikus rakétákkal mérjenek csapást mélyen Oroszország belsejébe. Washingtonból, Párizsból és Londonból vasárnap nem erősítették meg hivatalosan a lapértesülést.
"Ha valóban született ilyen döntés, és ezt közölték a kijevi rezsimmel, akkor természetesen ez a feszültségnek egy minőségileg új fordulója, és egy minőségileg új helyzetet jelent az Egyesült Államoknak a konfliktusban való részessége szempontjából" - mondta Peszkov.
"Mi mindenek előtt ebből indulunk ki" - tette hozzá a szóvivő, aki közölte, hogy a Kreml erről az állítólagos döntésről csak a nyugati sajtóból tud.
A szóvivő szerint Moszkva álláspontjának, amelynek Vlagyimir Putyin elnök adott hangot, világosnak kell lennie a kollektív Nyugat számára. Putyin a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.
"És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban" - mutatott rá akkor Vlagyimir Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.
Peszkov hétfőn a sajtónak azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat egyértelműen olajat önt a tűzre az ukrán konfliktusban, "és a feszültségek további fokozódását kívánja kiprovokálni". Putyinhoz hasonlóan azzal érvelt, hogy az Oroszországra mérendő mélységi csapások azért veszélyesek és provokatívak, mert ezeket nem Ukrajna, hanem nyugati országok hajthatják végre, ami "alapvetően megváltoztatja a konfliktusban való részvételük módját".
A telekonferencia formájában megtartott hétfői sajtótájékoztatóját követően, miután a német kormány közölte, hogy Washington tájékoztatta Berlint az Oroszország elleni mélységi csapások engedélyezéséről szóló döntéséről, Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette: "ez egy vakmerő, veszélyes döntés, amely az Egyesült Államoknak az ebben a konfliktusban való részességének a minőségi megváltozására, szintjének minőségi fokozására irányul".
Az abháziai belpolitikai válsággal kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszország a mielőbbi normalizálást szorgalmazza, és kifejezte reményét, hogy a helyzet "abszolút mértékben alkotmányos keretek között" marad.
2. frissítés: a Fehér Ház "nem erősíti meg, és nem cáfolja" az amerikai rakéták oroszországi felhasználásával kapcsolatos értesüléseket
Az amerikai kormányzat hivatalosan nem erősítette meg, és nem is cáfolta az értesüléseket arról, hogy Joe Biden döntést hozott az amerikai rakéták felhasználásának engedélyezésére Oroszország ellen mélységi támadásokra - erről a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója beszélt újságírók előtt hétfőn.
Jon Finer Brazíliából, a G20-csúcstalálkozóról nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok változatlanul a konfliktus fejleményeihez igazítva hozza meg döntéseit, "ide értve azt is, hogy az elmúlt napokban és hetekben jelentős orosz eszkaláció történt egy harmadik ország erőinek bevetésére saját területén". "Világosak voltunk az oroszokkal, hogy erre válaszolni fogunk" - tette hozzá a Fehér Ház illetékese, hozzátéve, hogy részleteket - műveleti okokból - nem áll módjában elmondani a válaszadás formájáról.
Jon Finer arra is emlékeztetett, hogy a Biden-kormányzat a közelmúltban 450 millió dolláros újabb fegyveres segítséget jelentett be Ukrajna számára saját készleteiből rendelkezésre bocsátva, amit a közeljövőben még több hasonló követ majd.
Az amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó azt is kifejtette, hogy Oroszország ukrajnai agressziója volt "az olaj a tűzre", amivel arra utalt, hogy a moszkvai vezetés ezzel reagált azokra a hírekre, amelyek szerint az amerikai elnök jóváhagyta az ukrán haderő mélységi támadásait orosz területek ellen az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott fegyverekkel. "Ez az orosz felvetés arról, hogy "olaj a tűzre", őszintén szólva, egy mellékes dolog ahhoz az elsődleges ügyhöz képest, hogy Oroszország agresszió révén kezdett háborút viselni egy szuverén ország határain belül" - fogalmazott Jon Finer.
Az amerikai média és elemzők vasárnap óta tényként kezelik, hogy Joe Biden jóváhagyása megtörtént, ami az információk szerint hadászati taktikai rakétarendszerekre (ATACMS) vonatkozik.
(MTI - Portfólió nyomán)
