Ukrajna vesztésre áll az Oroszországgal vívott fenntarthatatlan anyagháborúban, Kijevnek és szövetségeseinek azonnali szemléletváltásra van szükségük, ha azt akarják, hogy Moszkva ne győzzön – írja az Economist. Arra is kitérnek, hogy Ukrajna akár szembe is fordulhat a Nyugattal, ha úgy érzi az ország lakossága, hogy elárulták őket.

A lap arról ír: az orosz haderő súlyos veszteségek mellett, de lassan és biztosan nyomul előre a Donbaszban, közben az ukrán haderőben és a hátországban is egyre súlyosabb problémák vannak. Az oroszok lerombolták az ukrán energia-ellátó infrastruktúra nagy részét, a lakosság kezd belefáradni a háborúba, a hadsereg nem tud elég katonát mozgósítani a védvonalak megtartásához sem, nemhogy egy ellentámadáshoz. Közben Ukrajna nyugati támogatása is kezd apadni, ebben a kérdésben ráadásul kritikus változást hozhat az, ha Donald Trumpot elnökké választják Amerikában.

Az Economist úgy látja, nem reális, hogy Volodimir Zelenszkij elnök továbbra is ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy az ukrán haderő vissza tudja foglalni Ukrajna egész területét, az pedig, hogy rendületlenül kitart emellett, csak csökkenti az elnök támogatottságát Nyugaton.

A gazdasági lap szerint új megközelítésre van szükség.

Az Economist szerint Putyin fő célja nem az ukrán területek megszerzése, hanem az, hogy meggátolja, hogy nyugati típusú, virágzó demokrácia alakuljon ki az országban. Így Zelenszkijnek is inkább ezt az üzenetet kellene kommunikálnia, hiszen nincs elég katonája az orosz hadsereg kiűzéséhez.

Ha Zelenszkij és a Nyugat is elfogadja ezt a szomorú igazságot – írják –, meg lehet fogalmazni reális és elérhető háborús célokat, és ennek mentén össze lehet rakni Ukrajna nyugati támogatási csomagjait is, illetve az ország biztonsági garanciáit. Ehhez a lap szerint természetesen valóban kelleni fog még több fegyver és engedély is arra, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadhassák Oroszország belső területeit. Emellett az ukrán hadiipar fejlesztése is szükséges.

Végül az Economist szerint meg kell hívni Ukrajnát a NATO-ba, úgy is, hogy nincs tűzszünet, és úgy is, hogy egyelőre nem áll vissza az ország területi integritása.

Nyilván ehhez kitételnek kell tenni azt, hogy a kollektív védelem nem terjed ki a megszállt területekre, ahogy az NSZK NATO-tagsága sem terjedt ki az NDK területére.

Az Economist úgy látja: ha Ukrajna elveszti a háborút, a Nyugat is nagyon rosszul jár, hiszen Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea megerősödik, béke pedig hosszabb távon sem lesz.

Ráadásul Ukrajna is diszfunkcionális, sőt, veszélyes ország lehet, ha Vlagyimir Putyin elhiteti az ukrán nacionalistákkal és szélsőségesekkel, hogy elárulta őket a Nyugat. A lap felidézi: 2014-ben is hasonló történt a Donbaszban, amikor Putyin elérte, hogy a helyi közösség fogjon fegyvert Kijev ellen.

Az Economist szerint összességében a NATO-tagsággal sikerülne a győzelmet újraértelmezni, az elérhető háborús célok megfogalmazása elrettentené Oroszországot, a NATO pedig jól járna az ukrán fegyvergyártás felpörgetésével. Egy részleges ukrán győzelem egy megvalósítható győzelmi terv mentén még mindig jobb, mint ha legyőzi Oroszország Ukrajnát - írják a cikkben, melyet a Portfólió szemlézett.