Az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn kijelentette, hogy a közel egy éve tartó gázai fegyveres konfliktus befejezése prioritás, egyben arra szólított fel, tegyenek lépéseket az ellen, hogy a megszállt palesztin területeken Izrael semmibe veszi a nemzetközi jogot.

Volker Türk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésszakát Genfben megnyitva hangsúlyozta: "A háború befejezése és egy teljes körű regionális konfliktus elkerülése abszolút és sürgős prioritás. (...) Az államok nem fogadhatják el sem ebben, sem más helyzetekben a nemzetközi jog, benne a Biztonsági Tanács kötelező erejű határozatainak és a Nemzetközi Bíróság végzéseinek égbekiáltó semmibevételét".

Idézte a Nemzetközi Bíróság júliusban kiadott véleményét, amely szerint Izrael telepespolitikája a megszállt palesztin területeken sérti a nemzetközi jogot.

A genfi ülésszakot megnyitó beszédében Türk mérleget vont eddigi - kétéves - munkájáról, kiemelve, hogy jelenleg emberi jogi szempontból világszerte "hatalmas kihívásokkal" állnak szemben. Különös aggodalmát fejezte a fegyveres konfliktusok civilekre tett hatásai miatt; úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában a polgári személyek "a terror körforgásainak csapdájában vergődnek".

Beszélt arról is, hogy "a világ minden régiójában mélyen gyökerező hatalmi dinamikát látunk a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében, az egyetemes emberi jogok rovására". Bírálta, hogy egyes politikusok választási kampányidőszakokban "bűnbakot csinálnak migránsokból, menekültekből és kisebbségekből". Úgy vélte, ezt lehetett tapasztalni például Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban.

Mint mondta, több országban tettek kísérleteket olyan jogok korlátozására is, mint a szabad véleménynyilvánítás, a gyülekezési jog, a sajtószabadság. Itt Azerbajdzsánt, Malit, Ugandát, Venezuelát, Tunéziát, Nicaraguát, Vietnamot és Kínát említette példaként.

Összességében pozitívnak minősítette viszont az elmúlt évek globális fejleményeit a halálbüntetés felszámolásának terén, miközben negatív példaként hozta ebben az összefüggésben Iránt és Szaúd-Arábiát.

(MTI)