Íme a legjobban őrzött titok az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatásról: egy most nyilvánosságra került elemzés szerint a pénz nagy részét otthon, az Egyesült Államokban költik el. A törvényhozók által Ukrajna felfegyverzésére jóváhagyott pénzek nem közvetlenül Ukrajnába mennek, hanem új fegyverek gyártására vagy az amerikai készletekből Kijevbe küldött fegyverek pótlására használják fel. A kongresszus által az Ukrajna orosz megszállása óta jóváhagyott 68 milliárd dolláros katonai és kapcsolódó támogatás közel 90 százaléka amerikaiakhoz kerül – derült ki egy elemzésből.



Fotó: Michael S. Williamson / The Washington Post

Ez azonban néhány törvényhozó cselekedeteiből nem volt egyértelmű. Amikor J.D. Vance ohiói republikánus szenátor októberben csatlakozott a United Auto Workers sztrájkőrségéhez a Jeep toledói összeszerelő üzemében, azt mondta, hogy "egy kis támogatást akar adni az UAW munkásai számára" az államában. Mégsem mutatott ugyanilyen szolidaritást az Ohio állambeli Limában dolgozó UAW-dolgozókkal, akik a kongresszus által jóváhagyott katonai támogatásnak köszönhetően Abrams tankokat és Stryker harcjárműveket gyártanak Ukrajna számára. Vance ellenzi az Ukrajnának nyújtott támogatást, akárcsak republikánus Jim Jordan képviselő, akinek képviselőházi körzetében Lima is található.

Az ohiói választók ezzel szemben egyenesen elvárhatták volna, hogy választott vezetőik sürgessék a vonakodó Biden-kormányzatot, hogy adjon Ukrajnának több Limában gyártott harckocsit és járművet. Mások szerint követelhették volna, hogy több ilyen járművet vegyenek fel az Ukrajnának szánt segélycsomagba, amelyről a kongresszus hamarosan tárgyalni fog. Ehelyett Vance és Jordan azért harcol, hogy Ukrajna ne kapjon az USA egyetlen harckocsigyárából származó, amerikai munkások által gyártott tankot – írja a The Washington Post hasábjain megjelent elemzésében Mark A. Thiessen, az American Enterprise Institute munkatársa, George W. Bush elnök korábbi vezető beszédírója, valamint a Fox News munkatársa.

És korántsem csak róluk van szó. Összesen 31 olyan szenátor és képviselőházi tag szavazott a támogatás ellen vagy annak korlátozása mellett, akiknek állama vagy körzete részesül az Ukrajnának nyújtott támogatásból. Köztük vannak a kongresszus legjelentősebb Ukrajna-ellenes hangadói, például a republikánus szenátorok: Josh Hawley (Montana), Tommy Tuberville (Alabama) és Mike Braun (Indiana), valamint a republikánus képviselők – Matt Gaetz (Florida), Bill Posey (Florida), Anna Paulina Luna (Florida) és Lance Gooden (Texas).

Jelenleg mindkét nagy párt a munkásosztály szavazatainak megszerzéséért és az amerikai gyártóbázisok megerősítéséért verseng. Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás pedig pontosan erről szól – jelentős tőkeinjekciót biztosít az ország gyárainak, ami közvetlenül az amerikai munkavállalóknak kedvez. Emellett munkahelyeket teremt a helyi beszállítók, üzletek, éttermek és egyéb vállalkozások számára, amelyek támogatják a fegyvereket gyártó gyárakat.

Ide mennek a támogatások

Mostanáig senki sem térképezte fel, hogy pontosan hová mennek ezek az amerikai katonai segélyek. Az American Enterprise Institute pont ezt tette most meg – katalogizálták az Egyesült Államokban Ukrajna számára gyártott fegyverrendszereket – nyomon követve, hogy mely államokban és kongresszusi körzetekben készülnek, és hogy a szenátorok és a képviselőház tagjai hogyan szavaztak a finanszírozásról. Elemezték a szerződéseket és a sajtóközleményeket, valamint védelmi ipari szakértőkkel, diplomatákkal és a Pentagon-tisztviselőivel beszéltek, hogy megállapítsák, hová kerülnek az amerikai adófizetők dollárjai.

Legalább 31 államban és 71 városban legalább 117 olyan gyártósort azonosítottak, ahol amerikai munkások dolgoznak, és ahol jelentős fegyverrendszereket gyártanak Ukrajna számára. A kongresszus által már jóváhagyott támogatás például többek között a következő helyekre megy:

Számos más fegyverrendszert is gyártanak Ukrajna számára az Egyesült Államokban található üzemekben. Ez a lista nem tartalmazza azokat a beszállítókat, amelyek ezeket a vállalkozókat alkatrészekkel – például műanyaggal és számítógépes chipekkel – látják el, vagy olcsóbb felszereléseket gyártanak Ukrajna számára, például hideg időjárási és éjjellátó felszereléseket, orvosi felszereléseket, pótalkatrészeket és kézifegyverekhez szükséges lőszerek millióit. Ahogy egy ukrán tisztviselő mondta a cikk szerzőjének: az Egyesült Államok minden egyes állama hozzájárul ehhez az erőfeszítéshez.

Az ukrajnai háború újraéleszti Amerika tetszhalott védelmi iparát

Ahogy a külföldi katonai segélyek esetében is történik, az Ukrajnának nyújtott támogatás nemcsak amerikai munkahelyeket teremt, hanem újjáéleszti az ország veszélyesen elsorvadt védelmi ipari bázisát is. Vance szenátor októberben azt mondta, hogy az amerikai védelmi ipari bázis állapota nemzeti botrány. Helyreállítása a legsürgetőbb prioritásaink közé tartozik.

Nos, az Ukrajnának nyújtott támogatás pontosan ezt teszi. Az Egyesült Államok például 2005 óta egyetlen új Stinger légvédelmi rakétát sem gyártott. A "terroristák", akik ellen az elmúlt évtizedekben harcoltak, nem rendelkeztek sugárhajtású vadászgépekkel, így a gyártás – indokoltság hiányában – akadozott.

Most, a Vance által ellenzett, Ukrajnának nyújtott támogatásnak köszönhetően a Pentagon tavaly 624,6 millió dolláros szerződést írt alá a Stinger rakéták Tucsonban történő gyártására, az Ukrajnába küldött mintegy 1400 darab pótlására. Ukrajna nélkül a Stinger gyártósor valószínűleg továbbra is csak porosodott volna – talán addig, amíg Tajvanra el nem kezdenek hullani a bombák.

Vagy vegyük például azt a 600 millió dollárt, amelyet két fegyverrendszer fejlesztésére használnak fel Ukrajna számára a Montana állambeli St. Charlesban. Az egyik a Joint Direct Attack Munition-Extended Range (JDAM ER), egy GPS-irányítású, levegőből indítható fegyver, amely a buta bombákat precíziós irányítású siklóbombákká alakítja át, amelyek hatótávolsága akár 45 mérföld is lehet (az eredeti fegyver hatótávolságának háromszorosa). A másik a földi indítású, kis átmérőjű bomba (GLSDB), egy újonnan Ukrajna számára kifejlesztett fegyverrendszer, amelyet nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerekről (HIMARS) lehet indítani, és amely 93 mérföldet képes megtenni, ami majdnem kétszerese a jelenlegi földi indítású precíziós lőszerrendszerek hatótávolságának.

Ha nem segítene Ukrajnának, az Egyesült Államok nem gyártana ilyen fegyvereket. A kongresszus által a két rendszer gyártásához biztosított finanszírozás sok millió dollárt injektál Missouri gazdaságába, ezek a gyártósorok is tehát előbb-utóbb be fognak indulni. Az ott gyártott rendszerek mostantól az Egyesült Államok, valamint Izrael számára is rendelkezésre állnak majd – és Tajvan számára is, amennyiben konfliktus törne ki Kínával.

A támogatás elveszti segélyjellegét

Az elemzések szerint 10 államban és 11 amerikai városban összesen legalább 13 gyártósoron készülnek új, amerikai gyártmányú fegyverek a NATO-szövetségesek számára, hogy ezzel helyettesítsék az Ukrajnába küldött felszereléseket. Ahogy Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa megállapította:

az Ukrajnát közvetlenül támogató pénz nagy részét nem külföldön, hanem itt, az Egyesült Államokban költik el.

Emiatt "félreértés" szerinte az általa kiszámított és Ukrajna felfegyverzésére költött 68 milliárd dollárt amerikai "segélynek" nevezni.

A szerző szerint az Egyesült Államoknak létfontosságú érdeke, hogy felfegyverezze Ukrajnát az orosz agresszió megállításáért folytatott harcban.

Az Ukrajnának nyújtott támogatás radikálisan csökkenti a NATO-t veszélyeztető orosz katonai fenyegetést, helyreállítja az Egyesült Államok elrettentő erejét Kínával szemben, elrettent más nukleáris hatalmakat attól, hogy támadó háborút indítsanak, és javítja az amerikai katonai felkészültséget más ellenfelekkel szemben. Ukrajna megsegítése egyértelműen illik az "Amerika az első" doktrínához.

(Washington Post - Index nyomán)