Tizennégy támadás visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca szerdai hadijelentésében, azt állítva, hogy az ukrán fél az elmúlt nap folyamán több mint nyolcszáz katonát veszített a fronton.
Az orosz összefoglaló szerint a Donyeck környéki frontszakaszon tíz volt a meghiúsított támadások száma, és ezekben több mint 390 ukrán katona esett el vagy sebesült meg, továbbá megsemmisült négy harckocsi, kilenc gyalogsági harcjármű és egy lőszerraktár is. A tájékoztatás szerint az orosz erők a "Donyecki Népköztársaságban" Karpivkánál, Zaporizzsja megyében pedig Verbove, Rabotine és Cservoni Jar közelében számoltak fel vezetési és megfigyelőpontokat.
A moszkvai katonai tárca a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között 15 páncélozott harcjárműről, hat amerikai M777-es tarackról, nyolc HIMARS-rakétáról és 19 drónról tett említést egyebek mellett.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást a helyi hatóságok.
A 2014-ben elcsatolt Krím legfelsőbb bírósága szerdán kémkedés címén 15, illetve 16 évi szabadságvesztére ítélt két ukrán állampolgárt.
Eközben Stoltenberg szerint folyamatosan halad előre az ellentámadás
Az ukrán ellentámadás folyamatosan halad előre, egyes területeken az ukrán erők átjutottak Oroszország védelmi vonalán, azt viszont nem tapasztaljuk, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök céljai megváltoztak volna - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben.
Evika Silina szeptember közepén megválasztott lett miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Stoltenberg aláhúzta: a "tartós békéhez vezető legsimább út", ha a NATO fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Üdvözölte a NATO-szövetségesek jelentős hozzájárulását az ukrán védelemhez, különös tekintettel az első amerikai Abrams harckocsikra, amelyek két napja érkeztek meg Ukrajnába, növelve az ukrán erők képességét az orosz erők visszaszorítására.
Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti a szövetségesek biztonságára, ezért a legutóbbi, júliusban tartott NATO-csúcstalálkozón a szervezet tagjai fontos lépéseket tettek országaik biztonságának megőrzésére. "Megállapodtunk a hidegháború óta a legerősebb regionális védelmi tervekről, 300 ezer fokozott készenlétben álló katonával erősítettünk" - mondta.
Stoltenberg méltatta Lettország hozzájárulását Ukrajna védelméhez. "Lettország ad otthont egy kanadai vezetésű harccsoportnak, amely erősíti elrettentő és védelmi képességünket a NATO keleti szárnyán. A szárazföldön is fokozzuk jelenlétünket, Kanada pedig azt tervezi, hogy megduplázza csapatainak létszámát Lettországban" - jelentett ki a NATO-főtitkár.
Evika Silina lett kormányfő a sajtótájékoztatón leszögezte: Lettország nem tűrheti Oroszország nyílt agresszióját a "demokrácia, a szabadság és a jólét ellen", a lett kormány határozottan kiáll Ukrajna mellett.
"Közös feladatunk, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát, amíg győzelmet nem arat az orosz erők felett. Ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsuk a békét Európában, be kell fogadnunk Ukrajnát a NATO-ba" - állította.
A lett miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya növelni fogja védelmi költségvetését, és célul tűzte ki, hogy a védelembe való befektetések összege 2027-re eléri a GDP 3 százalékát.
"Lettország is új fegyverrendszereket fog telepíteni, és továbbra is beruház a szövetséges csapatok fogadására szolgáló új infrastruktúrába" - mondta el Evica Silina.
(MTI nyomán)
