Ugrás a cikkhez

A virológus elmondta a véleményét a kormány karanténrövidítéssel és a védettségi igazolványokkal kapcsolatos döntéséről, és azt is elárulta, mikortól kezelhetjük a covidot gyengébb kórként - vezeti fel interjúját a Mandiner.




Itt az eddigi legnagyobb hullám – prognosztizálják a szakértők. Ön is egyetért ezzel a kijelentéssel?

Nagyon sok lesz a fertőzött, szerintem több, mint bármelyik eddigi hullámnál. Ennek ellenére mégsem mondhatjuk, hogy ez lesz a legsúlyosabb járvány, hiszen a fertőzöttek számának emelkedésével nem tart majd lépést a súlyos esetek, tehát a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők, valamint az elhunytak száma sem. Ez utóbbiak biztosan alacsonyabbak lesznek, mint a harmadik hullámban, de remélhetőleg még a negyedik hullámban tapasztalt értékeket sem fogják elérni. Ennek oka egyrészt az, hogy az omikron változatról már az összes eddigi adat alapján biztosra vehetjük, hogy gyengébb megbetegítőképességgel rendelkezik, mint a korábbi variánsok. A másik ok, hogy a lakosság jó része – vagy a vakcina, vagy a fertőzésen való átesés révén – többé kevésbé immunis, tehát magasabb a lakosság védettsége, mint a korábbi járványhullámok idején.

13 ezer új fertőzöttet is diagnosztizálhatnak Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere szerint a csúcson, míg a kórházban ápoltak száma 8-9 ezer, az elhunytaké pedig 200 körül lehet – nyilatkozta korábban az InfoRádiónak. Ön milyen számokat prognosztizál?

A fertőzésszám tekintetében pesszimistább, míg a súlyos esetek és a halálozás számaiban optimistább vagyok. Az ötödik hullám csúcsán
15 ezernél is magasabb lehet a napi fertőzöttszám,

míg az egyetlen nap alatt életüket vesztők száma reményeim szerint nem fogja megközelíteni a korábbi hullám csúcsán, ötnapos mozgóátlagban regisztrált 196-os értéket.

A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy módosítanak a karanténszabályokon. Az egyik változás az, hogy a felnőtteknél hét nap lesz a karantén, öt nap után, tünetmentesség esetén, negatív koronavírus-teszttel ugyanakkor „lehet szabadulni”. Mit gondol erről a döntésről?

Azt, hogy megalapozott, szigorúbb intézkedéseket nem tartok szükségesnek. Ne felejtsük el, hogy az omikron okozta fertőzés sok esetben tünetmentesen, vagy enyhe náthaszerű tünetekkel zajlik le. Van egy ismerősöm, akit rögtön karanténba vágtak a repülőtéren, mert pozitív lett a tesztje, annak ellenére, hogy az ég világon semmi tünete nem volt. Nagyon sokan esnek majd át hasonlóan a fertőzésen, különösen akkor, ha nem régen kapták meg a harmadik oltást, vagy mostanában estek át bármelyik variáns okozta fertőzésen. Ez a hullám kevesebb terhet ró majd az egészségügyre, és a munkába járást sem fogja jelentősen befolyásolni.

Még egy fontos módosítás jön február 15-től: oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány, vagyis csak az a 18 éven felüli minősül oltottnak, aki megkapta a koronavírus ellen a harmadik oltást, valamint az, aki két oltást kapott és a másodikat hat hónapon belül. Mit gondol erről a döntésről?

Ezzel nem értek egyet, mert úgy gondolom, hogy az oltással szerzett immunitás nem különböztethető meg a fertőzéssel szerzettől, hiszen mindkettő jelentős mértékben megemeli az egyén immunitását. Sőt, aki négy-hat hónapon belül megfertőződött, erősebb védekezőképességgel bír, mint az, aki négy-hat hónapon belül kapta meg a harmadik oltást.

A fertőzöttséget, ha az nem hat hónapon túli, ugyanúgy el kellene fogadni, mint a hat hónapon belüli második, vagy a harmadik oltást.

Miért van nagyobb ereje a vírusfertőzésen való átesésnek, mint az oltásnak?

Mert a fertőzés átvészelése nyálkahártya-immunitást is eredményez, ami azt jelenti, hogy az orrváladékban, a nyálban is megjelennek ellenanyagok. Márpedig ez csakis a fertőzésen átesettek privilégiuma, ez vakcinával nem hozható létre, azzal „csak az antitestes és sejtes védelem” alakítható ki. Ami persze elképesztő nagy segítség, de a fertőzésen való átesés ennél picit többet tud.

Ebben a hullámban nem az lesz a fő kérdés, hogy lesz-e elég kórházi ágy, hanem az, hogy ki fog dolgozni, és hogyan fognak működni a szolgáltatások? Akár az is elképzelhető lesz, hogy azért, hogy elkerüljük az ország megbénulását, fertőzött embereknek kell felvenniük a munkát? Amerikában óriási a felháborodást keltett, hogy covid-pozitív ápolók kezelik a kórházakban a betegeket, sőt egyes hírek szerint tudottan fertőzött dolgozó látott el daganatos betegeket. Riasztó kilátás.

Őszintén remélem, hogy nálunk ilyen nem fog előfordulni. Ne felejtsük el, hogy a fokozott kockázati csoportokra, vagyis a 80 év felettiekre, a magas vérnyomással, cukor- és daganatos betegséggel küzdőkre és a kismamákra, valamint az oltatlanokra az omikron is komoly veszélyt jelent.

Remélem, hogy tudottan pozitív esetek nem fognak dolgozni a szülészeti osztályokon

és a terhesgondozóban sem, hiszen a terhesség is fokozott kockázatot jelent a fertőzés szempontjából.

A tesztelésnek óriási szerepe van a járvány visszaszorítása szempontjából, ha kiderül a pozitivitás, jön a karantén, hogy másokat ne fertőzzünk meg. Ekkora esetszámnál hogyan lehet ezt követni, van-e ennek egyáltalán jelentősége? Főleg, hogy már az FDA, vagyis az amerikai gyógyszerfelügyelet vizsgálatai is azt mutatják, hogy az antigén gyorstesztek egy része kevésbé lehet érzékeny az omikron variánsra.

A forgalomban lévő tesztek jelentős része jól működik az omikron esetében is. A legeslegolcsóbb tesztek persze hozhatnak hibásan negatív eredményt. Ennek oka nemcsak az, hogy kevésbé érzékenyek, hanem az is, hogy a nemrégiben vakcinázott vagy a közelmúltban fertőzésen átesettek szervezetében – ha el is kapják – kevés vírus képződik, amit ezek a tesztnek kisebb eséllyel tudnak kimutatni. De mindezek ellenére továbbra is áll, hogy minél több tesztet kell végezni a járvány nyomon követése miatt.

Több ország elkezdte pedzegetni, hogy el kell törölni a karantént, és úgy kell kezelni a koronavírus-fertőzést, mint az influenzát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) erre azt reagálta, még korai volna. Mit gondol, eljön-e, ha igen, mikor ez az idő?

Szerintem nálunk ez az utolsó koronavírus-hullám, amit még ilyen kritikus járványperiódusként kell kezelnünk. Tehát, mihelyst lecseng az ötödik hullám, és ha nem lesz tavaszi kiugrás, az őszi szezonban – amikor biztosra vehető, hogy ismét jelentkezik a nyári szünetet követően a vírus – már nem lesz szükség karanténra és egyéb hasonló korlátozó szabályokra. A maszk maradhat persze, de ez sem lesz kötelező.

Lehet azt mondani, hogy hamarosan átlépjük végre a nyájimmunitás küszöbét?

Bizony, az omikron hullám kialakítja a nyájimmunitást.

Olyan mértékű lesz az átfertőződés, ami az oltottakat és az oltatlanokat is érinti majd, előbbiek immunitását megerősítve, utóbbiakét kialakítva. Kilencven százalék fölötti védettsége lesz a magyar lakosságnak.

Mikorra datálja ezt?

Május környékére. Még egyszer mondom, szigorú járványvédelmi korlátozásokra és a covid súlyos járványként való kezelésére ősztől már nem lesz szükség Magyarországon. Nem minden országban lesz így, nyilván világszerte eltérő stratégiák lesznek majd, hiszen vannak országok, amelyekben nem állnak még ilyen jól, de – remélem – hogy Magyarország ezekből már kimarad.

Kapcsolódó: Szakértő: az oltási igazolvány egy lépés az "elkerülhetetlen" kötelező oltás felé





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából