Az AstraZeneca gyógyszergyártó hétfőn még azt közölte, hogy az Oxfordi Egyetemmel közösen kifejlesztett koronavírus-oltása két vizsgálati szegmensben átlagosan 70 százalékos hatékonyságot mutatott a vírus elleni védelemben. Ez az eredmény úgy jött ki, hogy a kutatás két részből állt: egy kisebb alanycsoporttal 90 százalékos hatékonyságot értek el, itt először fél adag, majd egy hónap múlva teljes adag szert kaptak a résztvevők. A második, nagyobb csoportban csak 62 százalékos volt az eredmény, itt kétszer ugyanakkora, teljes adagot kaptak az alanyok. A két részeredmény összevetésével nagyjából 70 százalékos lett a vakcina.

Illusztráció: Jakub Porzycki / Nurphoto / AFP

A Bloomberg beszámolója alapján most azonban kiderült: a gyártásnál és a kutatások megtervezésénél is "hiba csúszhatott a gépezetbe", ezért erősen kérdéses, hogy valóban 70 százalékos hatékonyságról beszélhetünk-e, írja a 24.

Egyik hiba sem veszélyeztette az alanyok biztonságát, mindössze arról van szó, hogy

a sikeresebb csoport gyártási hiba miatt kapott csupán fél adagot, valamint köztük nem volt 55 évnél idősebb résztvevő.

Ez egészségügyi szempontból egyáltalán nem, kutatásmódszertani oldalról viszont nagyon is problémás: a sikeresebb csoport eredményei így ugyanis érvényüket vesztik, és át kellene értékelni az egész módszertani eljárást.

A probléma onnan indult, hogy a gyártás során az első csoport első vakcinaadagjából csak fele mennyiség került a fiolába, mint amennyinek eredetileg kellett volna – ez a gyártás során fellépő hiba. A második már módszertani probléma, ugyanis

a sikeresebb eredmények alapvetően fiatalabb résztvevőcsoportban jöttek ki, a koronavírus pedig az idősekre sokkal veszélyesebb.

Az eredeti bejelentésben az AstraZeneca egyik "bakit" sem ismertette. (Bizonyára nem véletlenül - a szerk.)

Ugyancsak problémát jelenthet az, hogy az oltóanyagot Nagy-Britanniában és Brazíliában is tesztelik, a két országban pedig nem ugyanolyan placebóval oltották be a teszt résztvevőit.

A Bloombergnek nyilatkozó szakértő szerint a magasabb hatékonyság valószínűleg vagy a véletlennek köszönhető, vagy a fiatalabb alanyoknak. A módszertant mindenképpen újra át kell nézni, és újraszámolni a hatékonyságot is, így ugyanis egyelőre csak a 62 százalékos hatékonyság a biztos – ami azonban még mindig az Egészségügyi Világszervezet által megszabott határérték felett van, ami szám szerint 50 százalék.

Az Oxfordi Egyetem kutatói azt nyilatkozták az ügyben, hogy miután rájöttek a dózishibára, az engedélyeztetőkkel egyeztetve úgy döntöttek, tovább folytatják a helyes dózissal a másik kutatást. Az egyetem és az AstraZeneca is azt ígérte, hogy a jövőben pontosítani fogja a számokat, és arról is beszámol, hogy meddig véd a koronavírus ellen a vakcina. Már csak az a kérdés, ki fog hinni nekik.