Meredeken és már a 18. egymást követő hónapban csökkent Japán kivitele májusban, ahogy az Egyesült Államokba irányuló autóexport zuhant, tovább erősítve azokat a várakozásokat, miszerint az eddig gondoltnál is mélyebb lesz a recesszió a világ harmadik legnagyobb gazdaságában.

Az új koronavírus által okozott világjárvány súlyos csapást mért az exportorientált gazdaságra. Japán a világ második legnagyobb autóexportőr országa. Az autók iránti globális kereslet megcsappanása, a vállalati beruházások visszafogása és a Kínával folyó kereskedés gyengesége egyaránt fékezi a japán gazdaságot.

A japán pénzügyminisztérium szerdán közzétett előzetes adatai szerint éves összevetésben 28,3 százalékkal, 4,18 ezermilliárd jenre (39 milliárd dollárra) csökkent az export. A pénzügyi világválság csúcsa, 2009 szeptembere óta nem volt ilyen nagy a visszaesés üteme, és már a harmadik egymást követő hónapban volt két számjegyű.

Elemzők jobb adatra, 17,9 százalékos csökkenésre számítottak az áprilisi 21,9 százalékos visszaesés után.

Az import értéke 2009 októbere óta nem látott mértékben, 26,2 százalékkal, 5 ezermilliárd jenre (46,7 milliárd dollárra) csökkent. Elemzők kedvezőbb adatot, 12,9 százalékos csökkenést vártak az áprilisi 7,1 százalékos visszaesés után.

Májusban a második egymást követő hónapban volt deficites a kereskedelmi mérleg: a hiány 833,4 milliárd jenre (7,76 milliárd dollár) rúgott, ami kevesebb az elemzők által várt 970,8 milliárd jennél.

A politikailag is kényes amerikai viszonylatban az export 50,6 százalékkal 588,4 milliárd jenre (5,48 milliárd dollárra), 2009 februárja óta a legalacsonyabb szintre csökkent. Az autók exportja 78,9 százalékkal, az alkatrészeké pedig 73,2 százalékkal esett vissza tavaly májushoz képest. A kereskedelmi mérleg 10 milliárd jenes (93 millió dolláros) többlettel zárt Japán javára, ami az adatok rögzítésének kezdete, 1979 januárja óta a legkisebb érték.

Az Ázsiába irányuló export 12 százalékkal csökkent, ezen belül a Kínába irányuló kivitel 1,9 százalékkal esett vissza. A japán kivitel több mint felét veszi fel az ázsiai kontinens. A Japánban irányuló kínai import is csökkent, 2 százalékkal, így Japán 385,07 milliárd jenes deficitet könyvelhetett el a kínai relációban.

Minami Takesi, a Norinchukin kutatóintézet vezető közgazdásza szerint az export májusban elérhette a mélypontot, mivel Európa és Amerika már elkezdte a gazdaság megnyitását. Ugyanakkor nehéz stabil fellendülést jósolni, most hogy Pekingben ismét emelkedni kezdett a koronavírusos fertőzöttek száma.

"Ha ez a helyzet hosszúra nyúlik, kemény csapást mér a kisvállalatokra, növeli a csődök és a munkanélküliség emelkedésének kockázatát a pénzügyi év második felében" - mutatott rá Minami.

Négy és fél év után először Japán gazdasága recesszióba süllyedt az első negyedévben, és a járvány következményeként a második világháború óta nem látott mértékben csökkenhet teljesítménye. Bár a központi bank a masszív monetáris és fiskális intézkedések nyomán fokozatos fellendülést vár a második félévre, a kereskedelem összeomlása és borús hangulatot tükröző felmérések azt jelzik, hogy még hosszú út áll a vállalatok előtt egy fenntartható növekedéshez való visszatéréséig.

(MTI)