Egy valami haszna, ha használhatom ezt a szót, de mégiscsak van a jelenlegi koronavírus-járványnak. Bár ez a „haszon” igencsak keserű, és megspóroltuk volna szívesen, de mégiscsak rögzítenünk kell.

Azt pontosan tudtuk, a baloldali és liberális ellenzék számára a legerősebb mozgatóerő az Orbán-gyűlölet mezébe bújtatott magyarellenesség. Mert, bár jelen sorok írója is több fontos téma mentén igen komoly kritikai észrevétellel él a Fidesz irányába, de a hazámat messzemenőkig jobban szeretem, mint amennyire kritizálom a jelenlegi kormányzást. Ez nem is lehet másként, de csak annak, akinek valódi és stabil értékrendje van, de semmiképpen sem azok számára, akiknek lételemük a rombolás.

A napokban írtam már a - nevezzük így - „új baloldalról”, Donáth Anna kijelentéseiről, aki sajnálta, hogy nem magyar volt az első fertőzött, vagy arról a paksi momentumos önkormányzati képviselőről, aki Olaszországba utazott, majd hazaérkezése után nem szólt erről. Ezúttal a „régi baloldal”, tehát Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció van soron.



Fotó: Magyar Hírlap

Az a fajta destruktív rombolás és pánikkeltés nem igazán hasonlítható más tevékenységhez, mint az általuk egyébként igen nagy tiszteletnek örvendő Göncz „patkány” Árpádé volt, aki 1945-ben a Budai Önkéntes Ezred soraiban ragadott fegyvert a szovjet Vörös Hadsereg oldalán saját hazája ellen, de említhetném akár Hegedűs hadnagyot a török időkből.

De játszunk el egy pillanat erejéig egyfajta történelmi anakronizmussal: mi lett volna, ha Eger várának falain belül működött volna Gyurcsány Ferenc? Elmondta volna, ne álljunk ellen a töröknek, hiszen úgysincs semmi esélyünk, meg aztán nem volna jobb beengedni őket, ilyen téren is áldozatot hozni a másság „oltárán”? Gondolom, el tudjuk képzelni. Meg persze azt is, mi lett volna akkortájt’ a sorsa az ilyen árulásért…

A félreértés elkerülés végett, a koronavírus elleni védekezés természetesen nem fogható egy klasszikus háborúhoz. Ahhoz képest elenyésző, milyen áldozatokat kell meghoznunk. De remek betekintést ad így is az internacionalista szellemiségűek szívébe, és lényegében ebben a szituációban le tudjuk modellezni, hogyan viselkednének akkor, ha Magyarország, ne adja Isten, de hadban állna valakivel. Pont így. A következményei még tragikusabbak volnának.

De térjünk vissza a koronavírusra és a DK-ra, gondoljunk csak Vágó István kijelentéseire, aki azzal viccelődött, a kormánynak még jól is jönne, ha sok nyugdíjas halna meg. Kiírta Facebook-oldalára, hogy a kormánynak gyakorlatilag az a célja, hogy kevesebb nyugdíjas legyen, és ezért nem megfelelőek az intézkedések Magyarországon.

Vagy az efféle gyurcsányi kijelentések sem használnak túl sokat, hogy:

Jó reggelt! Így késő este lassan dereng valami a kormányfőnek. Lassan és nem túl sok.

Látjuk azt az iszonyatos küzdelmet, amit orvosok és az egészségügy teljes személyzete folytat. Látjuk, hogy alig kapnak ehhez segítséget. Tudjuk, hogy lényegében nincs elegendő védőeszköz, de mégis teszik a dolgukat.

Nem tudunk kezelni egy ilyen helyzetet. Mármint hogy ők!

Az elmúlt két hétben a magyar kormány teljesítménye nem volt megnyugtató. Láthatóan nem tudnak megbirkózni a problémával. Több gond is van ezzel: részint kormányozni is kellene, és többek között kormányozni kellett volna az egészségügyben. Nem tették! És most, amikor itt állunk a baj közepén, akkor kiderül, hogy nem tudnak kezelni egy ilyen helyzetet.




Hangsúlyozom, nem Orbán védelmében, de ilyen szintű politikai kérdést csinálni belőle káros…

Ahogyan ez a videó is az:

A koronavírus nem politikai kérdés. Nincs pártállása, se nem jobb, se nem baloldali, így hát nem is válogat. Aki Magyarország érdekeit tartja elsőrendűnek, az így is viszonyul a jelenlegi válsághoz. A Gyurcsány-féle uszítás, mely nagyjából és egészében úgy foglalható össze, „mind meghalunk”, nem használ, persze, érteni vélem, ettől remél politikai tőkét, de meggyőződésem, ez a visszájára fog fordulni. Való igaz, van egy szűk és elszánt törzstábora, aki tűzön-vízen át követi, de velük választást nem tud nyerni, ezért, ha van pozitív hozadéka a jelenlegi járványnak, ez mégis az. Kimutatják foguk fehérjét, nem adhatnak mást, mint mi lényegük.

Hogyan is mondta egykor Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író?

A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.

Persze, keserédes tanulság ez. De azt hiszem, abban megegyezhetünk, amint sikerült legyűrnünk a koronavírust, meg kell mérkőznünk egy még veszélyesebb járvánnyal, sőt, ez ellen már párhuzamosan küzdenünk kell. Úgy hívják, modern kori vörös pestis.

Lantos János – Kuruc.info