Újra életjeleket mutat az elárult nemzeti ellenállás, és ha ez a közösség azt látja, hogy a Mi Hazánk eredményeket ér el, és közben politikusaink nem változnak, akkor hirtelen sokan fognak mellénk állni, hiszen a legnagyobb, leginkább összetartó szavazóbázisa a nemzetben gondolkodók közösségének van – mondta Toroczkai László az Elemi.hu-nak adott interjújában. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke a hazai kétpólusú politikai berendezkedés mellett beszélt arról, miért tartja fontosnak a határőrség visszaállítását, valamint a tűzparancs elrendelését.

Fotó: Mohai Balázs / MTI

Közel két év telt el azóta, hogy kilépve a Jobbikból, új mozgalmat hirdetett meg. Sikerült megvetni lábukat a politikai palettán?

Önmagában már az egy óriási csoda, hogy létezik a Mi Hazánk Mozgalom, Vona Gáborék ugyanis olyan mérhetetlen csalódást okoztak a nemzeti tábornak, hogy innen nagyon nehéz felállni. A Jobbik a magyar történelemben példátlan árulást követett el, és olyan mértékű lett a bizalomvesztés, hogy még a Mi Hazánk alapítóinak tiszta, elvhű múltja sem mindig elég garancia ahhoz, hogy az emberek elhiggyék, hogy ez a mozgalom nem jut a Jobbik sorsára.

Mi erősítheti a bizalmat?

Az idő. Ha azt látják az emberek, hogy mi nem változunk, hogy tesszük a dolgunkat, eredményeket érünk el, parlamenti frakciónk lesz, és mindvégig ugyanazok maradunk, akik voltunk, akkor hirtelen sokan fognak mellénk állni, hiszen Magyarországon a legnagyobb, a legbiztosabb, és leginkább összetartó szavazóbázisa a nemzetben gondolkodók közösségének van.

Hány emberről beszélhetünk?

Hozzávetőlegesen hárommillióról. A kérdés az, hogy azt az inaktivitást, amit az elmúlt néhány esztendőben tapasztaltunk, meg tudjuk-e változtatni. Már a Jobbik szétszakadása előtti években is jellemző volt, hogy a Jobbik nem tudott kivinni tömegeket az utcára. Az elmúlt hónapok eseményei azonban bizakodásra adnak okot. A Borsod megyei Sályba és Miskolcra halálos fenyegetések ellenére is közel ezren mentünk el. Ugyanilyen óriási dolog volt nemrégiben a Horthy-emlékfelvonulásunk, ahol hasonlóan sokan, több mint ezren jelentek meg. Ez hatalmas dolog, mert

mindig sokkal nehezebb az embereket olyan ügyekkel utcára hívni, ami szívügy, mint mondjuk a pénztárcájukat érintő kérdésekben. Valami tehát újra elindult, a tönkre tett, elárult nemzeti ellenállás újra életjeleket mutat.

Gyurcsány Ferenc már 2022-re készülve szippantja be a baloldali pártokat, elsősorban az MSZP-t. A Mi Hazánk szlogenje a kezdetektől fogva az: Se Gyurcsány, se Orbán. Miként lehet ezzel a szlogennel labdába rúgni egy olyan választás előtt, ahol a baloldal fő, és egyetlen mondanivalója az, hogy csak ne Orbán?

Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, ugyanis a balliberális tömb narratívája – ami egyébként a Jobbiktól indult, de napjainkban éppen az Index teszi magáévá, és a DK-ig tart – az, hogy aki nincs velük, az csak a Fidesszel lehet, amivel megpróbálnak rátolni minket a kormányzópártra. Most már a baloldali médiumokban is tudatosan csúsztatnak, és úgy állítanak be minket, mintha a Fidesz csatlósa lennénk. Kétpólusú politikai rendszert akarnak, mégis azt látjuk, hogy olyan alapvető kérdéseket, mint a multinacionális cégekhez való viszony, vagy az EU-ban olyan dogmatikus témák, mint a halálbüntetés, soha nem érintenek, vagy esetleg beszélnek róla, de tenni ellene nem tesznek semmit. Ezernyi olyan ügy van, amiben ez a két nagy tömb, a balliberálisok és a Fidesz valójában ugyanazt képviseli. Ebben a rendszerben nagyon nehéz egy harmadik pólust kialakítani, főleg úgy, hogy a két nagy tömb óriási pénzügyi háttérrel rendelkezik. Ezzel szemben egy tisztán alulról szerveződő mozgalomnak, főleg egyelőre állami támogatás nélkül, nehéz a helyzete. Egyébként a médiában való megjelenésünk a legproblematikusabb.

Nem a pénz hiánya?

A pénz engem soha nem érdekelt különösebben. Én mindig úgy alapítottam mozgalmat, hogy egy fillér sem volt a zsebemben. Nem a pénzügyi hátrány az, ami igazán nehézzé teszi a helyzetünket, hanem a média. A Fideszhez köthető médiumokban csak olyan témákkal jelenhetünk meg, ami számukra fontos. Elmondhatjuk a Jobbik bűneit, de a saját programunk ismertetésére már nem nyílik lehetőségünk, az ilyen jellegű sajtótájékoztatóinkat általában le sem adják. Ugyanez elmondható a balliberális médiumokról is, ahol brutális cenzúrát alkalmaznak velünk szemben. Amikor pártot alapítottunk, ezzel nem foglalkoztam, hiszen az én közösségi oldalamnak volt a legnagyobb aktivitása a hazai politikusok közül. Azonban a Facebook ezt az oldalt letiltotta, de az egész Mi Hazánk Mozgalommal szemben is elképesztő cenzúrát vezetett be, ami egyedülálló az egész világon.

Korábban felvetette, hogy beperlik a Facebookot.

Ezt a tiltást olyan hazai politikai körök érhették el, mint például a Momentum, melynek vezetői kiváló és rendszeres kapcsolatot ápolnak Macronnal, aki rendszeresen találkozik Zuckerberggel. Országgyűlési képviselőink hónapokon át próbáltak tárgyalni a Facebookkal, eredménytelenül. A parlamentben a brutális Facebook-cenzúra miatt vizsgálóbizottság felállítását kezdeményeztük, amely végre most márciusban kezdett el működni. Kénytelenek vagyunk beperelni a Facebookot, de megfelelő, ilyen ügyekben, és nemzetközi jogban is jártas ügyvédet találni nagyon nehéz. Mindettől függetlenül én eltökélt vagyok, és végig fogom vinni ezt a jogi eljárást is. Addig is, heteken belül nyilvánosságra hozzuk a saját, alternatív Facebook-oldalamat, ami cenzúramentes lesz.

Mire gondol?

Profi programozókkal készítettünk egy olyan oldalt, amely hasonlóan működik és hasonlóan is néz ki, mint a törölt Facebook-oldalam, fontos különbség azonban, hogy

cenzúrázatlanul posztolhatok bármiről, és nem Zuckerberg-kék, hanem mihazánkos zöld az alapszíne. Most teszteljük, és heteken belül sajtótájékoztatón mutatjuk majd be, a többi, a cenzúra ellen tett intézkedésünkkel együtt.

Alternatív médiát kell felépíteni, melynek része, hogy az összes Mi Hazánk-tag hirdesse a saját médiafelületeinket. Ezzel azt a tábort biztos el tudjuk érni, ami tud önállóan gondolkodni. És aki erre képes, és szívében igaz magyar, az a harmadik utat fogja választani, mert látni fogja, hogy sem Gyurcsány, sem Orbán rendszere nem tökéletes. 2022 után, ha mi nem leszünk a parlamentben, tejhatalommal kormányozhat bármelyik oldal. Ez Gyurcsánnyal és a balliberális tömbbel egy pokolian sötét, mocskos világot hozna, mert nem csak korrupt lenne, de a nemzet alappilléreit, így például a hagyományos családmodellt is támadná.

Dacára annak, hogy kevés a megjelenési lehetőség a médiában, számos olyan dolog van, melyben a Mi Hazánk tematizál, és formálja a kormányzópártokat is. Legutóbb például egy KDNP-s képviselő vetette fel a parlamentben azt, hogy Magyarországnak ki kéne lépni a strasbourgi bíróság fennhatósága alól. Ezt elsőként a Mi Hazánk vetette fel, nem?

Így van, de rengeteg ilyen téma van. Már 2006 és 2010 között mi tematizáltuk a hazai politikai közéletet, de említhetjük a határkerítést is, a börtönbizniszt, vagy a Horthy-megemlékezést.

Mi mentettük meg a magyar nemzetet attól a szégyentől, hogy egyetlenegy parlamenti képviselettel rendelkező párt se emlékezzen meg a kormányzóvá választás 100. évfordulójáról.

Mi megtettük, és mindenki reagált rá. Karácsony Gergely elítélte, Lázár János virágot vitt Horthy sírjához.

A Gyurcsány vezette balliberális oldal mellett a migráció is újabb kihívással fenyeget. A 2015-ös állapothoz hasonló helyzet állhat elő, a Mi Hazánk pedig egy olyan drasztikus javaslattal állt elő, mint a tűzparancs kiadása a határon szolgálóknak. Valóban szükség van erre?

Mindenre szükség van ahhoz, hogy megállítsuk a migrációt. Az elkövetkező 100 évben ez egy valós probléma lesz, a kérdés pedig az, megmarad-e az Európát és Ázsia északi részét magába foglaló, egymással ősi szimbiózisban élő kultúrákat ötvöző északi civilizáció, vagy teljesen eltűnik? Van egy óriási demográfiai ellentmondás: az északi civilizáció országaiban, Japántól Írországig fogyatkozik a népesség, míg Afrikában, Dél-Ázsiában, ahonnan a migránsok tömegei jönnek, robbanásszerűen növekszik. Ha ehhez még különböző háborúkat, természeti katasztrófákat, a klímaváltozás problémáit hozzávesszük, százezrek, milliók fognak indulni folyamatosan északi irányba.

Ezt a tömeget nem lehet megállítani, csak a legkeményebb katonai intézkedésekkel. Ne feledjük, erőszakosan jönnek, nem érdekli őket a törvény, nem tisztelik a jogszabályainkat.

Egy csipetnyi reményt jelent az, hogy dominóelvszerűen Európa egyre több országa veszi át a magyar modellt, és jönnek rá arra az észszerű dologra, hogy meg kell védeni a határokat a törvénytelenül betörőkkel szemben.

A tűzparancs mellett a határőrséget is visszaállítanák.

A tűzparancsra és a határőrségre is azért van szükség, mert ha a határon egy törvényeket betartatni szándékozó katonát egy törvénytelenül betörő idegen felfegyverkezve megtámad, miként erre volt már példa, akkor a katonának ne csak joga, de kötelessége is legyen használni a fegyverét. A rendőrök és a katonák az elmúlt évtizedekben megszokták azt a liberális jogrendszert, ami mindig a bűnözőnek ad jogot, és nem a rendfenntartónak. A Gyurcsányék által megszüntetett határőségre azért van szükség, mert egészen másként őrzi a határt egy hivatásszerűen erre kiképzett határőr, aki a határmenti régiók településeiről kerül oda, mint akit távolabbi városokból levisznek két hétre a határhoz. Ráadásul ez nem rendészeti feladat, inkább katonai jellegű, a Borsod megyei rendőrökre pedig például nem Ásotthalmon a határ mellett, hanem Borsod megyében van szükség.

Van párhuzam a migráció és a koronavírus között?

Alapvetően nem illegális, tömeges migrációhoz kapcsolódó kérdés, hanem a globalizációhoz. Olyan kicsire zsugorodott a Föld, hogy néhány óra alatt elérhető a világ bármely pontja. Sokkal nagyobb probléma, hogy a magyar kormány nem zárta le rögtön a határt, vagy kezdte el időben ellenőrizni az Olaszországból érkezőket. És nem csak magyarokra kell gondolni, ugyanis egymillió román vendégmunkás most Magyarországon keresztül megy haza. Így kizárt, hogy jelenleg mindössze 16 koronavírussal fertőzött legyen hazánkban, legfeljebb a súlyosabb esetekről derül ki a megbetegedés. Persze az illegális migránsok között, akik nagy tömegben vannak együtt, rossz higiéniai körülmények között, jobban terjedhet a koronavírus.

Visszatérve Horthy Miklósra, a megemlékezésen elmondott beszéde miatt a Tett és Védelem gyűlöletre uszítás miatt feljelentette önt.

A Tett és Védelem kifejezetten jó példa arra, amiről beszéltem. Hiányzik a párbeszéd, például egy olyan konferencia, amin a zsidó vezetők is szembenéznek a huszadik század történéseivel, és történészek bevonásával megpróbálunk magyarázatot adni arra a történelmi tényre, hogy miért volt a Tanácsköztársaság vezetőinek túlnyomó többsége zsidó származású. Arra, hogyan és miért veszítették el a zsidó és magyar identitásukat is, miért nem tudtak könnyebben asszimilálódni, vagy megélni, felvállalni magyarságukat? Miért választottak egy olyan rendszert, ideológiát, ami magyarellenes volt? Erről lehetett volna beszélgetni.

Azt egyébként mélyen elhallgatták a baloldali médiumok, hogy én hozzátettem azt a kevesek által ismert történelmi tényt is, hogy a szintén zsidó származású Back Bernát szegedi mágnás finanszírozta a nemzeti hadsereg létrejöttét és felfegyverzését Szegeden, és Horthyval mindvégig nagyon jó kapcsolatot ápolt.

Horthy az utolsó pillanatig védte a zsidótörvényektől is a közben felsőházi képviselővé választott Back Bernátot. Én erről is beszéltem, de elhallgatták. Ebből is látszik, hogy nem céljuk sem a párbeszéd, sem a béke, csak az agresszív támadás.

Benyújtották a trianoni törvény hatályon kívül helyezését célzó javaslatot. Mire számít?

Most fog kiderülni, ki a magyar. A törvény hatályon kívül helyezésével nem kerülnek veszélybe a határon túli magyarok, nem fognak azonnal megváltozni a határok, de történelmi jelentőségű morális, erkölcsi jóvátétel lenne. Persze, ha sikerülne hatályon kívül helyezni, akkor a magyar Országgyűlésnek már nem csak erkölcsi, de jogi lehetősége is lenne arra, hogy akár az ENSZ közgyűléséhez forduljon, mondván, hogy az 1920-ban aláírt békeszerződést úgy ratifikálták, hogy Magyarországot fegyverrel kényszerítették, ami a büntetőjogban súlyos bűncselekmény.

Kérdés, hogy a Mi Hazánk három képviselőjén kívül van-e elég magyar, és hogy van-e elég bátor magyar politikus a parlamentben?