Szeptember 4-én, az Attila téri főszékesegyház felújítása során megtalálták a szakemberek az 1908-ban elhelyezett időkapszulát. A torony tetején található kereszt tövében leltek rá a munkálatok során. A kapszulában talált iratról a Görögkatolikus Metropóliai és Főegyházmegyei Levéltár munkatársai írtak elemzést – olvasható a főegyházmegye honlapján.
A dokumentum, amely kifejezetten jó állapotban maradt fenn, 1908. november 19-én keletkezett Debrecenben, s több fontos, az első debreceni görögkatolikus templom építésében részt vevő, az építéskor jelen lévő személy nevét is megőrizte.
Az iratban Máthéi János, a bádogos munkát felvállaló vállalkozó tájékoztatja az utókort e fontos adatokról, s teszi mindezt egy olyan gazdagon díszített papíron, amelyet csak ritkán tarthat kezében az ember.
Senki figyelmét nem kerülheti el az a csodálatos, részletekben gazdag ábrázolás, amely a papír tetején található, elfoglalva annak mintegy egyharmadát. Ez – amint az a kép szélén is jól olvasható – Kleinfeller Károly munkája, aki grafikus, litográfus volt, s kőnyomdát működtetett Debrecenben. E különleges díszítés kimunkált betűkkel hirdeti Máthéi János Légszesz és vízvezetési vállalatát, feltüntetve annak legfontosabb adatait. A grafika másik felén lévő korabeli fürdőszoba képe pedig az alatta lévő felirattal együtt jelzi az olvasónak, hogy a vállalat a bádogos munkák mellett sok egyéb feladatot is elvállalt.
Visszatérve az irat tartalmára, s ezzel együtt a görögkatolikus templom építésében szerepet játszó szakemberekre, Máthéi kiemeli, hogy a templom terveit a budapesti műépítész Bobula János készítette, a templom építését pedig Tóth István debreceni építész vállalta fel. Felsorolja azokat a személyeket is, akik jelen voltak a templom építésénél, így Vas Ferenc főpallért, Papp Ferenc alpallért, Nagy Sándor álláspallért, valamint Fandler Mihály betonpallért.
Az iratból megtudjuk, hogy a toronykeresztet maga Máthéi János tette fel az irat keletkezésének napján, azaz 1908. november 19-én, s fontosnak tartotta feljegyezni azt is, hogy ő maga is görögkatolikus vallású. Ezután felsorolja azokat a személyeket, akik a bádogos munkán dolgoztak. Egymás után olvashatjuk Máthei (sic) Endre, Pető Sándor, Egyed Samu, Egyed Ferenc, Szatmáry Ferenc, Tatár Ernő, Mészáros József, valamint Varga Ferenc nevét.
Végezetül pedig a templom építésekor hivatalban lévő görögkatolikus parókus, Papp János nevét említi, aki 1899 és 1913 között volt hivatalban Debrecenben. Először mint szervezőlelkész, hittanár, a debreceni görögkatolikus parókia 1902-es létrejöttétől pedig már mint lelkész segítette a debreceni híveket.
Igazán különleges az iratra mintegy védőrétegként elhelyezett, kissé szakadt papír is, amely az Uranus mozgóképszínház műsoráról tudósít minket.
S mintha csak azt próbálná igazolni, hogy a megtalált „emléket” valóban a bádogos munkát végző Máthéinak köszönhetjük, az időkapszula dobozát is abból a bádogból készítették el, amellyel a kupolát is fedték.
Zárásként érdemes kiemelni, hogy e most megtalált irat igazán különleges, tekintve, hogy milyen jó állapotban maradt fenn, hiszen a templomtorony keresztjének védelmében túlélt két világháborút és számos nagy vihart is.
