Munkácsy Mihály Egy tál meleg leves című alkotásával gyarapodott a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállítása. A vélhetően 1873-ban készült festményt pénteken zárt körben mutatják be az intézményben.
Gyarmati Gabriella, a múzeum művészettörténésze az MTI-nek elmondta, a festményt "tartós kölcsönbe" kapták a szegedi Móra Ferenc Múzeumtól, ahová egy személyét felfedni nem kívánó magyarországi magángyűjtő kollekciójából került.
A festmény fontosságát a szakember azzal magyarázta, hogy az ma is kiváló állapotú, restaurálás nyomait nem hordozza, azaz "a kép teljes felületén ma is Munkácsy Mihály ecsetvonásait láthatjuk, ami nagyon ritka" - fogalmazott.
Az alkotásról egy tanulmányfotó már korábban is a múzeum birtokában volt - jegyezte meg.
Hozzátette, további kapcsolatot jelent a festmény és Békéscsaba között a mű főalakja, egy kislány, akinek alakjához Munkácsy a Csabát egy betyártámadás miatt nem sokkal korábban elhagyó nagybátyjának, Steiner/Kövi Jakabnak a gyermekét, Kövi Etelkát választotta. Megjegyezte, Kövi Etelka arcképe a közelmúltban került közönség elé a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban.
A festmény még Szegeden
Az Egy tál meleg leves című festményen egyszerű környezetben játszódó, anekdotikus hangvételű jeleneten egy jócselekedet látunk, amint egy leányka egy tányér ételt készül egy mezítlábas szegényembernek átadni. A férfi botra támaszkodik, egy vándorról lehet szó. A gyermek a tekintetét a tányérra szegezi, koncentrál, annak tartalmát próbálja óvni.
A férfi figurájában a festő által Éjjeli kalandoroknak nevezett kép, az Éjjeli csavargók főalakját látjuk viszont. Összetéveszthetetlen karakterét és jellegzetes öltözékét, a posztószűrt a festményt előkészítő, a Munkácsy Mihály Múzeumban őrzött tanulmányfotóról és a Pákh Imre gyűjteményét gazdagító olajvázlatról is ismerjük.
A háttér sötétjébe egy világos foltot illeszt a festő, egy ablaknyíláson engedi be a komor helyiségbe a fénylő sugarakat, a reményt, ahogyan a Siralomház című kompozíción is - fejtette ki Gyarmati Gabriella.
Hozzátette, az Egy tál meleg leves című kép festésmódja jól példázza Munkácsy munkamódszerét, amely oly nagy hatást váltott ki a korabeli kritikusokból, műpártolókból és közönségből egyaránt. Pasztózus festéstechnikájának lényege az volt, hogy a vastagon felhordott festékréteget lendületes ecsetjárással, nagyvonalú gesztusokkal alakította.
A pénteki zártkörű bemutató után Zalán Tibor Idegenek és ismerősök című, Munkácsy Mihály és Jókai Mór képzelt párizsi találkozásáról szóló drámáját játsszák el a múzeumban a Békéscsabai Jókai Színház művészei.
(MTI)
