"Magasról tesznek a homofób beszólásokra, jól akarják érezni magukat, és beleverni a köztudatba, hogy vannak meleg emberek - nagyjából így summázható, miért érkeztek Budapestre a melegolimpia résztvevői. A sportolókat hermetikusan elzárták a szervezők a külvilágtól, nem voltak nézők, a meccseket senki sem vette véresen komolyan, a tenisznél még bíró sem volt" - írja riportjában az Origó.

A rendezvényre nem egyszerű bejutni: regisztrálni kell, majd a csomagátvizsgálás után egy nyakba akasztható kártya jelenti a belépést az egyes meccsekre. A rendőrség mindenhol fokozott erővel képviselteti magát, a buziolimpia ellen ugyanis többek között a Jobbik és a Vasas szurkolói csoportja is tiltakozott, de végül egyetlen normalitáspárti sem jelent meg. Egyelőre.

Az Origó a rendezvény nyitónapján két helyszínen járt: a Fáy utcai Vasas-pályán futballmeccseket néztek (ahonnan gyerekeket üldöztek el a fartúrók), a Népliget teniszpályáin pedig "véresen komolynak semmiképp sem nevezhető teniszmeccseket" láttak.

"A meccs végén több játékosnak is az volt az első dolga, hogy rágyújtson egy cigarettára, ami azt az egyébként már negyedórával az érkezés után ránk törő érzést erősítette, hogy itt nem igazán a sportról van szó. Szigorúan betartandó játékszabálynak nyoma sem volt, nem volt eredményjelző tábla, a teniszezőket nem figyelte meccsbíró, bemondás alapján írták fel az eredményeket. A jó hangulatért, a vidámságért jönnek el a versenyzők" - írja a buziellenességgel aligha vádolható liberális lap, azt pedig, hogy mit jelent a jó hangulat és a vidámság ezeknek a beteg állatoknak, el tudjuk képzelni.

Egy nagyjából tíztagú, negyven év körüli nőkből álló holland focicsapat tagjai a pálya melletti fűben hűsöltek, lábukat a kerítésen pihentetve. "Csak a vidámság, a játék miatt jöttünk" - válaszolták a lap kérdésére. "We love Budapest" - mondták nevetve, hozzátéve, hogy teljesen mindegy, nyernek-e, vagy sem, ez az egész nem erről szól.

A versenyek másik csütörtöki helyszínén, a Népligeti teniszpályán még a focipályánál is kevesebben voltak: nézők elvétve, csak a játékosok ülnek a pálya szélén és a büfé fehér műanyag székein. Az egyik férfi hangosan kiabálta, kinek mikor kell a pályára lépnie. A meccseket itt sem vették komolyan: bíró és eredményjelző-tábla sehol, a férfiak és nők ütögettek egymásnak, számolták maguknak a pontokat, majd a meccs végén bemondták az eredményt.

Az éppen teniszmeccset játszó fiatal kínai férfi és feltehetően valamelyik mediterrán országból származó versenytársa között szemmel láthatón valami elindult, nagyokat mosolyognak egymásra meccs közben, villannak a fehér fogsorok. "Nem ritka, hogy szerelmek is szövődnek, és az sem, hogy tartósak lesznek, de itt tényleg nem ez a lényeg" - mondta pár perccel korábban a barátja ölében ülő horvát ratyi a lapnak. És ezt nevezik ők olimpiának.

(Origó nyomán, képek: Hajdú D. András)

Frissítés: Hasonló tapasztalataik voltak az indexeseknek is:

"Az is nyilvánvaló, hogy bár a(z évente megrendezett) melegolimpia papíron sportrendezvény, szó sincs arról, hogy itt élsportolók vetélkednének egymással. A magyar átlagembernél ugyan sportosabbak, de a Dürer-kertben a napsütésben beszélgető melegek között kevés a valóban atletikus alkatú, sok viszont a 40 fölötti, és akadnak jópáran olyanok is, akik ránézésre legfeljebb valamelyik számítógépes sportjátékban rúghatnak labdába" - írják.

"Jó lesz úszni is, de az esti bulikat várjuk a leginkább" – mondja Andrea, a népes olasz delegáció tagja.

Az indexes riportból továbbá kiderül, a rendőrök "imádják", hogy ezekre a perverz nyomorultakra kell vigyázniuk: "Mindjárt elhányom magam – csípem el az egyik gyakorlóruhás rendőr halk megjegyzését a vigyorgó kollegáknak."