A Budapest Times című, Magyarországon megjelenő angol nyelvű lap – melynek alcíme szerint a célja „megérteni Magyarországot” – egy olvasói levelet jelentetett meg, melyben a cionista zsidóság legabszurdabb magyarellenes hazugságainak jelentős része megtalálható.
Richard Field, a nagy menekítő
Az irományt egy régi ismerősünk, a patai cigányokat buszoztató Richard Field, az LMP nagy mecénása követte el, aki a jelek szerint - bár ez nem meglepő - cionista propagandistává avanzsált. Álljon itt a levél magyar fordításban annak bemutatására, milyen képtelenül alacsony szintre süllyedt a cionista propagandagépezet Magyarország vonatkozásában. (A magyar fordítás után a hazugságözön angol eredetijét is közöljük.)
A magyar ifjúság radikalizálódása
Tisztelt Szerkesztőség!
2012. május 26. Szerző: Richard Field
A magyarok szívéért és lelkéért folyó harc bizarr fordulatot vett a múlt héten, amikor is a Horthy Miklós, Magyarország 1919 és 1944 közötti államfőjének (valójában 1920-tól volt kormányzó – P.O.) emlékére állított, fából készült szobor meggyalázására adott nyilvánvaló válaszként, ismeretlen elkövetők disznólábakat aggattak fel Raoul Wallenberg bronzszobrára. Ő volt az a svéd diplomata, aki hozzávetőleg 100 ezer magyar zsidó életét mentette meg a második világháború utolsó éveiben.
Horthy leállíttatta a deportálásokat
Ironikus módon Wallenbergnek a budapesti zsidók megmentésére irányuló heroikus erőfeszítései csekély eredményekre vezettek volna, ha Horthy Miklós kormányzó 1944 júliusában nem állíttatja le a magyar zsidók deportálását. Összességében 437 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba, 148 vagonban, május 14. és július 8. között. Horthy döntése a deportálások leállításáról nem volt elegendő ahhoz, hogy a magyarországi liberális elit bocsánatát elnyerje, annál is kevésbé, mivel nem sokkal később Horthy a magyar náci párt (helyesen: Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom - P.O.) vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnökké.
A Horthyval kapcsolatos vélemények amolyan politikai vízválasztóvá váltak a mai Magyarországon. A konzervatívok, mint hazafira tekintenek rá, aki elkötelezetten igyekezett védelmezni Magyarország függetlenségét, és politikai értelemben megpróbálta egyesíteni a nemzetet. A liberálisok azonban amolyan őskonzervatív náci kollaboránsnak tartják, és Benito Mussolinihez vagy Francisco Francóhoz hasonlítgatják.
Az elmúlt húsz esztendő során számos kísérlet történt Horthy rehabilitálása érdekében. Nem is oly rég Gyömrő városa egyik központi terét róla nevezték el.
Szélsőjobboldali antiszemiták
Horthy admirális persze csak egy annak az időszaknak a sok ellentmondásos történelmi személyisége közül, akiket a radikális jobboldal - hazafias antiszemitizmusuk miatt - példaképként igyekszik beállítani. A cigányellenes és az utóbbi időben EU-ellenes radikális jobboldali Jobbik még ráadásul szégyentelenül és nyíltan antiszemita is.
Az ő (vagyis a radikális jobboldaliak) véleménye szerint a zsidók és a cigányok – nézeteikből és nemzetiségükből fakadóan - nem lehetnek jó magyarok, és megfordítva. (Megfordítva? A magyarok nem lehetnek jó cigányok és zsidók? – P.O.) 2010-ben, tíz nappal a parlamenti választások előtt, Vona Gábor a húsvét ünnepét használta fel arra, hogy a magyar szavazók emlékezetébe idézze: „a zsidók feszítették keresztre a Megváltót.” (Noha a katolikus egyház is jó ideje elhatárolódik az ilyesfajta nézetektől.) (Mondott ilyet valaha is Vona Gábor? - P.O.)
Legutóbb a Jobbik parlamenti képviselője, Baráth Zsolt felkérte a kormányt, hogy nyissa meg újból az aktákat a Tiszaeszláron 1882-ben állítólag elrabolt és rituálisan megölt magyar lány ügyében. (Erre kérte volna? – P.O.) Az elkövetkező évben ugyanis a vádlottakat felmentették. A láthatóan megrökönyödött parlament előtt Baráth bejelentette, hogy „csak az igazság kimondásával tudjuk a világhódítók hatalmát megtörni.”
Az a vélemény, mely szerint a zsidók felelősek Magyarország bajaiért, olyan erőteljes politikai szervező erővé és ideológiává vált manapság, mint amilyen az 1930-as években is volt. A heves antiszemitizmus gyors terjedése a munkanélküli fiatalok és a középosztály elszegényedett tagjai körében magyarázatot ad a Jobbik népszerűségének rohamos emelkedésére. A párt mindig is kész volt arra, hogy szítsa ezeknek az irracionális érzelmeknek a tüzét, kihasználja azokat a saját politikai céljainak megvalósítása érdekében.
A magyarországi zsidók becsmérlői arra a tényre is rámutatnak, hogy mind Kun Béla (a magyar bolsevik párt vezetője, amely rövid időre magához ragadta a hatalmat 1919-ben), mind pedig Rákosi Mátyás (kommunista diktátor 1945 és 1956 között), „zsidó” volt. Holott az előbbi születésekor meg lett keresztelve, és keresztényként lett nevelve, az utóbbi pedig teljes mértékben elutasította a judaizmust. A (radikális jobboldaliak) a zsidó politikusokat teszik felelőssé azért a féktelenül elburjánzó korrupcióért is, ami Magyarországot politikai függetlenségének 1989-ben történt visszaszerzése óta sújtotta, továbbá a zsidókat hibáztatják az ország „idegeneknek történő kiárusítása” miatt is.
Írott propaganda
A Jobbik gyakori zsidóellenes kijelentései mellett aktívan élesztgeti az erőteljes antiszemitizmus tüzét a közvélemény körében, olyan jobboldali kiadványok segítségével, mint a Barikád (mely Vona és Szegedi Csanád Jobbik EU-parlamenti képviselő tulajdonában van), illetve a hírhedten antiszemita hírportálok, mint amilyen a Kuruc.info, melynek a híresztelések szerint nem más a főszerkesztője, mint az EU-s zászlót égető jobbikos politikus, Novák Előd.
Néhány hónappal ezelőtt a Jobbik elkezdte osztogatni kétmilliós példányszámban megjelenő havi hírlevelét. Ami óriási mennyiség egy közel tízmillió főt számláló országban.
A Jobbik mindennek ellenére a média elfogultságára panaszkodik, holott a magyarországi fősodratú média képviselői nem viszolyognak részt venni sajtótájékoztatóikon, tudósítanak nagygyűléseikről, meginterjúvolják megválasztott képviselőiket, és kritikus kommentár nélkül közlik nyilatkozataikat bármilyen üggyel kapcsolatban, melyről a média egy-egy napon beszámol. Az ember arra gyanakszik, hogy a média tudósításainak nagy részét hirdetésekkel fizetik ki, melyeket a Jobbikhoz közelálló vagy éppen a Jobbik érdekében ténykedő cégek helyeznek el. (Nyilván úgy érti ez a hazug idióta, hogy a médiában megjelenő hirdetésekért a fizetség a Jobbikról szóló tudósítás – P.O.) De lehetséges, hogy még ennél is rosszabb a helyzet.
Nyilvánvalóan felveti őket a pénz
A legutóbbi pártkongresszuson Vona javaslatot tett egy jobboldali akadémia megalapítására, és célként jelölte meg olyan iskolák létrehozását, melyekben a párt hűséges híveinek gyermekeit oktatják. (Nem is lenne rossz ötlet – P.O.) A pártvezért talán az iszlamista ún. madrassza iskolák sikere ihlette meg, melyek szerte a Közel-Keleten szerepet játszottak az iszlám ifjúság teljes generációjának radikalizálódásában. (Bárcsak tényleg megihlette volna – P.O.)
Az ember csodálkozik, és felteszi a kérdést: honnan kapja a pénzt a Jobbik, mellyel fenn tudja tartani médiajelenlétét (hogy honnan származik a liberálisok meg az összes cionista talpnyaló párt pénze, arra valamiért Richard Field nem kíváncsi – P.O.), fel tudja szerelni több tízezer biztonsági emberét, és képes hírlevelének millióit ingyen osztogatni, és magániskolák hálózatát kiépíteni. (De szép is lenne, ha mindez igaz lenne – P.O.),
A híresztelések szerint a Jobbik több millió eurós illegális adományt kapott Irán kormányától. Magyarország és egész Európa érdekében reménykedjünk abban, hogy az ilyesfajta vádak alaptalanok, és az egyedüli dolog, amit Irán exportál Magyarországra, az nem más, mint a perzsaszőnyeg, nem pedig a forradalom. (Íme, az egyik legaljasabb cionista propagandafogást veti be a nyomorult, melynek lényege: „híresztelésekre” alapozott hazugságokat elterjeszteni, majd azután később azokra, mint „tényekre” hivatkozva erőszakkal fellépni – P.O.)
Üdvözlettel,
Richard Field
Fordította:
Perge Ottó - Kuruc.info
The radicalisation of Hungary’s youth
Dear Editor,
Posted on 26 May 2012, Author: Richard Field
The battle for the hearts and minds of Hungarians took a bizarre turn last week when, in apparent retaliation for the despoliation of a wooden statue erected to Admiral Miklós Horthy who served as head of state between 1919 and 1944, unknown assailants hung pigs’ feet on the bronze statue of Raoul Wallenberg, the Swedish diplomat credited with saving the lives of some 100,000 Hungarian Jews in the final years of the Second World War.
Horthy halted deportation
Ironically, Wallenberg’s heroic efforts to save Budapest’s Jews would have amounted to little had it not been for Admiral Horthy’s decision to cancel the deportation of Hungarian Jews in July 1944. Coming in the wake of the deportation of 437,000 Hungarian Jews to Auschwitz on 148 freight trains between 14 May and 8 July, Horthy’s change of heart was not sufficient to redeem him in the eyes of Hungary’s liberal establishment, especially given the subsequent appointment of the head of the Hungarian Nazi party, Ferenc Szálasi, to prime minister.
Attitudes towards Horthy have become something of a political litmus test in Hungary. Conservatives see him as a patriot who was committed to preserving Hungary’s independence and to politically reunifying the nation. Liberals see him as an arch-conservative Nazi collaborator cut of the same cloth as Benito Mussolini and Francisco Franco.
The past 20 years have seen several attempts to rehabilitate Horthy. Recently the town of Gyömrő renamed its main square after him.
Far-right anti-semites
Admiral Horthy is but one of several controversial figures of that period offered up by the radical right as role models, especially with regard to their particular brand of patriotic anti-semitism. In addition to being anti-Gypsy and more recently anti-European Union, the radical right-wing party Jobbik is unapologetically and unabashedly anti-semitic.
In its view Jews and Gypsies cannot be good Hungarians by virtue of their faith or nationality, and vice-versa. In 2010, ten days before national parliamentary elections were held, Gábor Vona used the occasion of his Easter Day greeting to remind Hungarian voters that “Jews crucified the Saviour” (even though this has not been the position of the Catholic Church for some time).
More recently Jobbik MP Zsolt Baráth asked the government to reopen the investigation into the alleged kidnap and ritual murder of a Hungarian girl in Tiszaeszlár in 1882 for which the accused were acquitted the following year. To a visibly astonished Parliament Baráth announced that “we can only break the power of the world conquerors by telling the truth”.
The notion that Jews are responsible for Hungary’s problems is proving to be as strong an organising political ideology today as it was in the 1930s. The rapid proliferation of virulent anti-semitic attitudes among unemployed youth and dispossessed members of the middle class helps explain the meteoric rise of Jobbik, ever at the ready to fan and exploit such irrational beliefs for its own political gain.
The detractors of Hungary’s Jews point to the fact that both Béla Kun (leader of the Hungarian Bolshevik party which briefly seized power in Hungary in 1919) and Mátyás Rákosi (communist dictator from 1945 until 1956) were “Jews” despite the fact that the former was baptised at birth and raised a Christian and the latter completely repudiated Judaism.
They also blame Jewish politicians for the rampant corruption that has plagued Hungary since it regained its political independence in 1989 and for “selling out the country” to foreigners.
Printing propaganda
In addition to frequent anti-Jewish pronouncements Jobbik has actively fanned the flames of virulent anti-Jewish public opinion through the issuing of right-wing publications such as Bar!kád (owned by Vona and Jobbik MEP Csanád Szegedi) and notoriously anti-semitic websites such as www.kuruc.info, whose editor is rumoured to be none other than EU flag-burning Jobbik politician Előd Novák.
A few months ago Jobbik began distributing two million copies of its newsletter every month. That’s a lot in a country of just under ten million.
Jobbik claims of media bias notwithstanding, there does not seem to be any reluctance on the part of the mainstream Hungarian media to attend their press conferences, cover their rallies, interview their elected representatives or report uncritically their pronouncements on whatever issue the media happens to be reporting on a given day.
One suspects that much of the media coverage is paid for with advertisements placed by companies close to or even fronting for Jobbik. Or worse.
Flush with cash, apparently
At a recent party congress Vona touted the establishment of a right-wing academy and announced the goal of establishing a series of schools to educate the children of the party faithful. Perhaps he is inspired by the success of the Islamic schools – the Madrasah Islamiyyah – at radicalising an entire generation of Islamic youth across the Middle East.
One wonders where Jobbik is getting the money to maintain its media presence, kit out tens of thousands of civil guardsmen, distribute millions of free newspapers and establish its own network of private schools.
Jobbik is rumoured to have received millions of euros of illegal political contributions from the government of Iran. Let us hope for the sake of Hungary and the rest of Europe that such allegations are unfounded, and that the only thing Iran is exporting to Hungary today is Persian rugs and not revolution.
Sincerely,
Richard Field
Kapcsolódó:
- Börtönbe záratná a Jobbik képviselőit a zsidó evakuátor
- Az orwelli rémálom, a Magyarországot kifosztó Field és a TASZ