Orbán Viktor kinevezéseinél, személyzeti politikájában, káderfejlesztési terveiben bizonyítottan előnyt jelent az állambiztonsági múlt. Ezt nemcsak Boros Imre, Martonyi János vagy Szita Károly esete bizonyítja, hanem a családi gyökerek tisztelete, elismerése és jutalmazása is. A miniszterelnök ápolja és folytatja a szép hagyományú sort: Bauer Tamás - Bauer Miklós államvédelmi alezredes, verőlegény; Bárándy Gergely - Bárándy György, az ÁVH és a kat.pol ügynöke; Pokorni Zoltán - Pokorni János, a politikai rendőrség hálózati ügynöke; Németh Zsolt - Németh Géza, az egyházi elhárítás társadalmi kapcsolata.
Legutóbb a parlamenti ügynökvitában Kontrát Károly belügyi államtitkár azzal próbálta leinteni az apák és fiaik témakört feszegetőket, hogy aki már meghalt, azt ne háborgassuk, mert nem tudja megvédeni magát. Ezen elfogadhatatlan etika alapján egy szavunk sem lehet Sztálinnal, Rákosival, Kádárral vagy Péter Gáborral kapcsolatban, nyugodjanak békében.
Balog Zoltán református lelkész emberi erőforrás miniszterré történő kinevezése nehogy eszünkbe juttassa két másik református pap méltatlan szerepvállalását a politikában, mert nem tudnak védekezni. Péter János nagytiszteletű úr külügyminiszterként úgy adta el lelkét Kádár Jánosnak, hogy még a lányát is elküldte a BM. III/I-es csoportfőnökségre szolgálni, és mély fedésű hírszerző tisztként alig lehetett hazahozni Nyugat-Európából az Antall-kormány idején. Tildy Zoltán, a református egyház nagy reménysége köztársasági elnökként oly példásan alkudott meg Rákosival és Vorosilov marsallal, hogy 1956-ban Vorosilov Moszkvából hozzá mint megbízható partnerhez ("Lehet vele beszélni!") küldte Andropov nagykövetet és Szerov vezérezredest, a KGB teljhatalmú főnökét.
Mivel az Emberi Erőforrások Minisztériumában nem lehet vezető poszton - miniszter és államtitkár - egyszerre két kormánypárti református pap - Balog Zoltán és a csurgói Szászfalvi László (volt MDF) -, az új csúcsminiszter bejelentette: Szászfalvit Hölvényi György fogja váltani.
Hölvényi György (1962. június 13., Budapest) magyar-történelem szakos tanár, idegenforgalmi szakközgazdász a KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió alapító tagja fényes karriert, politikai pályát futott be eddig is. 2003 óta Brüsszelben dolgozik, előbb az Európai Néppárti Képviselőcsoport sajtótanácsosa az Európai Parlamentben, a Kultúrák Közötti Párbeszéd programvezetője, majd 2007-től jelenleg is a Schuman Alapítvány főtitkárhelyettese.
2004. július 8., Hotel Intercontinental: Szájer József, Hölvényi György és Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt frakcióvezetője
Itthon 1991-1994 között a Népjóléti Minisztérium parlamenti titkárságának vezetője, 1994-1996: a KDNP külügyi titkára, 1996-1999: idegenforgalmi igazgató Tihanyban, 1999: az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára, 2000-2003: A Duna Televízió Rt. elnöki kabinetvezetője, 2000-2004: a Barankovics Alapítvány elnöke.
2009-ben a Fidesz európai parlamenti választási listájának 16. helyéről nem sikerült mandátumot szereznie.
Balog Zoltán miniszter Hölvényit modern kereszténydemokrata emberként jellemezte, aki a vallásközi dialógusok világában elismert ember. Mi erről nem tudunk, inkább idegenforgalmi, netán sportszervezői szakembernek tarthatnánk.
Ám ami ennél fontosabb: apja az egypárti diktatúra állambiztonsági szervezetének ügynökeként, majd titkos megbízottjaként csaknem 40 éven át vett részt a magyar egyházi élet bomlasztásában, szétverésében; tevékenysége nyomán egyesek börtönbe kerültek, mások távozni kényszerültek papi hivatásukból, ismét mások életük végéig hátrányos helyzetbe kerültek, figyelték és zaklatták őket.
Hölvényi Olaf György - egyes adattárakban: Hölvényi Holdsuk György - (1922. november 7., Ráckeve, Nagy Győri Emília) a Ciszterci Rend szerzetes papja, később történész, könyvtáros 1951. február 12-től kisebb megszakítással 1989. október 30-ig szolgálta állambiztonsági hálózati személyként a Rákosi- és a Kádár-rendszer titkosrendőrségét.
[Későn, csaknem negyven éves korában alapított családot, 90 éves korában, 2012. április 29-én hunyt el.]
Hölvényit Varga József államvédelmi százados szervezte be „Ráckevei” (helyenként: „Ráckevey”) fedőnéven (később: ”Horváth”) 1951-ben az Államvédelmi Hatóság I. Hálózati Főosztályának 2-b alosztályára ügynöknek, amely a "klerikális reakció elleni belső harcot" irányította.
1960-ban átvette a BM. II. Politikai Nyomozó Főosztályának 5. osztálya, amely a "belső reakció elhárítását" végezte.
1969 márciusában a már újjászervezett BM. III-as Főcsoportfőnökségen a politikai rendőrség III/III-1-a alosztálya, tehát az egyházi elhárítás foglalkoztatta titkos megbízottként. Oly sikeresen, hogy csak közvetlenül a rendszerváltás előtt szakadt meg kapcsolatuk.
Mindez leolvasható Hölvényi Olaf György állambiztonsági nyilvántartó, ún. 6-os kartonjáról, amire feljegyezték, hogy beszervezési dossziéja volt (tehát beszervezési nyilatkozatot írt alá) B-27957 számon, a +1 pedig azt jelentheti, hogy a szünetet (1954-60) követő második beszervezést is megörökítették.
Rákattintva nagyítható!
Ennél is fontosabb tevékenységének dokumentumai közül az a négy vastag kötet, amely jelentéseit őrzi az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A 6-os kartonon feltüntetett M-34203+3 azt jelenti, hogy az alapdosszién kívül még 3 létezik, s mindegyik olvasható M-34203/1/2/3 számon.
A négy jelentés kötet több száz személy nevét tartalmazza, akikről Hölvényi jelentett, köztük nemcsak egyházi személyek szerepelnek, hanem az akkori magyar közélet több jeles szereplője is. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának összefoglalója szerint:
„Az ügynök, (aki ciszteri szerzetes volt) jelentéseket készített volt rendtársairól. Összefoglaló jelentéseket készített a KALOT-ról (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete), az Actio Catholicáról (a római katolikus egyház lelkiségi mozgalma, a hívők közreműködése a papság apostoli munkájában; a püspöki kar alapította 1932-ben), továbbá a bencésekről, a jezsuitákról, a katolikus egyház felépítéséről, az 1947-es választásokon a katolikus egyház által támogatott pártokról.”
Látogatóink itt és most betekinthetnek a munkadossziékba, s olvashatják azok neveit, akikről Hölvényi Olaf György jelentett (itt, itt, itt és itt). A jelentések néhány érdekes részletéről majd más alkalommal.
Mivel Hölvényi junior (a korrupt Cselényi elnök barátja) a Duna TV elnöki titkárságának vezetője is volt, apja többször is szerepelt e tévécsatornán
Addig is arra lennénk kíváncsiak, hogyan viszonyul a frissen kinevezett egyházügyi államtitkár apja egyházellenes, besúgói múltjához. Nem kívánunk megnyilatkozása előtt ítéletet mondani róla, hiszen a fiúk nem tehetnek az apjuk dicstelen tetteiről, így ezek alapján az ő alkalmasságukat, hozzáállásukat megítélni, anélkül, hogy egyáltalán tisztázták volna álláspontjukat ebben az ügyben, igazságtalan volna.
Ahhoz azonban, hogy kiderülhessen, milyen munkát kíván végezni a "fiú", s főleg hogy kinek a szolgálatában - az egyháznak vagy ugyanazoknak, akiknek az apja -, meg kell szólalnia a kérdésben. Ha cinkos hallgatással közösséget vállal apja tevékenységével, az mindennél többet elmond értékrendjéről és szándékairól - mint ahogy az is, ha nem ezt az utat választja.
Kuruc.info
Kapcsolódó: Németh Géza zsidó származású református lelkész mint az állambiztonság III/III-as társadalmi kapcsolata