A Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézete által rendezett Tárcatükör előadássorozat keretében 2012. február 16-án Pintér Sándor belügyminiszter és Vona Gábor, a Jobbik elnökének, frakcióvezetőjének helyzetértékelő vitáját követhette figyelemmel a szép számú hallgatóság. A vita levezetője a valóban pártatlan és jól fölkészült Török Gábor politológus volt. A korábbi rövidebb beszámolónk után most egy részletesebbet is közzéteszünk.

A vita előtti vidám percek (Fotók: Hering J.)

Mint mindig, ezúttal sem maradhatott el a rettegők közjátéka: egy LMP-s kinézetű fiatalember az előadóterem leghátsó sorából fölemelkedve a vita elején eléggé bágyadt hangon "bekiabált", hogy „Rasszisták haza!”, s majd miután a biztonságiak gyengéden megfogták a karját és vezették kifelé, a vitéz antifa még hozzátette: „Pintér is haza!”.

(A vita vágatlan felvétele itt tekinthető meg!)

A Tárcatükör előadássorozatának szervezője, Sándor Péter elöljáróban elmondta: céljuk az egyes kormányzati tárcák munkájának, kompetenciáinak bemutatása, s az, hogy milyen erőforrások állnak a rendelkezésükre. Magyarán, a Politikatudományi Intézet az elmúlt közel húsz esztendő folyamán egyes minisztériumokat igyekszik megismerni, kitanulmányozni, bemutatni az egyetemi hallgatóknak és az érdeklődőknek. A módszer az, hogy a kormányzati ciklus elején, majd a végén meghívják az egyes tárcák vezetőit és egy olyan ellenzéki politikust, aki annak a területnek az ismerője, szakértője.

Török Gábor politológus a parlamenti élet világából vett „napirend előtti kérdést” intézett a vita két résztvevőjéhez, ám előbb fölidézte Vona Gábor egy korábbi, Pintér Sándornak címzett fölszólalását: „Eltelt egy év a kormányzásból, a miniszter úr működéséből és semmilyen eredmény nincs. Szinte azt is mondhatnám, hogy csak kudarcok vannak. A miniszter úr körül elfogyott a levegő, őbenne már csak düh és sértettség munkálkodik. Dühre és sértettségre pedig Magyarország közbiztonságát nem lehet építeni. Arra kérem miniszter urat, hogy mondjon le, és adjon lehetőséget a változásnak.”

Vona Gábor, Pintér Sándor és Török Gábor

A vitavezető megkérdezte, hogy közel újabb egy esztendős kormányzati ciklus eltelte után Vona fönntartja-e a fentebb idézett véleményét. - Az elmúlt egy évben nem tapasztaltam érdemi változást a Belügyminisztérium politikájában, s ezért a korábbi véleményemet természetesen fönntartom - jelentette ki a Jobbik elnöke. Pintér Sándor reakciója erre az volt, hogy a Jobbik rendetlenséggel kíván rendet teremteni, az pedig elfogadhatatlan. Csak a törvényesség szigorú talaján lehet állni a rendcsinálás terén, mondta a belügyminiszter, majd gyorsan hozzátette, hogy ő ugyan nem búvár, de egyáltalán nem érezte, sőt a kollégái sem érezték a levegő hiányát, s ezért nem szándékozik lemondani.

Török Gábor ezután azt ajánlotta a vitázóknak, hogy kicsit „elmúltnyolcévezzenek” és „csontvázazzanak”, érintve a 2010-ben fölállt új Belügyminisztérium kihívásait is. Pintér a székéről fölemelkedve kezdett el beszélni, hozzátéve, hogy ebben a pozícióban jobban látja, ki miként reagál a szavaira... Nagyon súlyos körülmények között vettük át a belügyi területet az elmúlt nyolc év után, jegyezte meg elöljáróban a miniszter. A legsúlyosabb állapotok a kistelepüléseken uralkodtak, mert ott a munka gyümölcsét nem az szedte le, aki megdolgozott érte, hanem akik éppen arra jártak. Az előző ciklus mindezt megélhetési bűnözésnek nevezte, de ilyen megélheti bűnözés nem létezik, mondta Pintér, majd kiemelte, hogy a bűncselekmények visszaszorítására törvényeket kell hozni, amelyeknek aztán érvényt is kell szerezni.

A belügyminiszter a szabálysértések büntetésének megváltoztatását említette elsőként, amelynek lényege az, hogy a rendőrség végzi a szabálysértések földerítését, majd az ügyek a bíróságra kerülnek a cselekmény elkövetőinek elítélése érdekében. Másik nagy lépés volt, hogy az elkövetőket nem pénzbírsággal sújtják, amely bírságot az esetek többségében nem tudtak kifizetni. Máris jelentős a szabálysértések visszaszorítása, s ezzel az intézkedéssorozattal élhetőbbek lettek a kistelepülések. A három csapás törvénye is kedvezően érezteti a hatását a bűncselekmények elkövetése terén, jelentette ki Pintér, majd jó eredménynek nevezte a büntetésvégrehajtó-intézetek átalakítását, amelynek lényege, hogy az elítélteknek dolgozniuk kell. Fejlesztették a börtönökben működő varrodákat, ahol első lépésként rendőregyenruhákat varrnak a fogvatartottak. Korábban ezeket az intézeteket külső piacról látták el, de a jelenlegi kormány célkitűzése az, hogy a későbbiekben a 17 600 elítélt legalább saját magát és a börtönőreiket ellássa.

A rabok már szántanak, vetnek, állatokat tenyésztenek és vágóhídjuk is van. Magyarán, önfenntartó üzemet alakítunk ki, büszkélkedett Pintér Sándor, majd hozzátette: nem kell tartanunk attól, hogy munkaerőhiány következtében leáll ez az üzem, mert a jól dolgozó rendőrség és ügyészség ellátja ezt a területet munkáskézzel. Fontos változásként említette még azt is, hogy az önkormányzati területek a Belügyminisztériumhoz kerültek, s ezzel gátat lehet vetni az önkormányzatokról történő óriási pénzkiáramlásnak. Az államadósság ilyetén alakulásába bizonyos mértékig az önkormányzatok is belejátszanak, s az új önkormányzati törvénnyel ezt szeretnénk megakadályozni. A belügyminiszter további sikerként említette a katasztrófavédelem (Egyébként nyelvtanilag nem értem, miért kell „védeni” a katasztrófát? - H. J.) létrehozását, amely a rendőrökkel karöltve már az idei havazáskor is több mint ezer ember életét mentette meg.

Vona Gábor válasza elején kijelentette, vannak olyan területek, ahol rokonszenvvel kíséri figyelemmel Pintér Sándor erőfeszítéseit. A Belügyminisztérium kudarcaként említette viszont azt, hogy a rendelkezésére álló 2010-es adatok szerint Magyarországon a bűncselekmények száma nőtt. A BM-nek a cigánybűnözés tematikájához való hozzáállását is kifogásolta Vona, s azt javasolta, hogy a jobb megértés kedvéért ezt a témát jó lenne elválasztani a politikától. Sikertelennek nevezte a rendőrség átszervezését is, a fölállított új szervezetek nem a rendőrség hatékonyságát kívánják szolgálni, hanem inkább a Belügyminisztérium hatalom-összpontosításáról van itt szó. Negatívumként említette még a civil társadalom közreműködésének belügyi elutasítását, illetve az ezen a téren észlelhető szelektálást. A Belügyminisztérium politikai szempontokat figyelembe véve szelektál például a polgárőrség kapcsán. A BM mondja meg azt is, hogy ki a jó és ki a rossz polgárőr, s ez ellentétes azzal a sokat hangoztatott kormányzati állítással, miszerint a törvény előtt mindenki egyenlő, jelentette ki a pártelnök.

Vona Gábor a legfontosabb negatívumként hozta föl azt, hogy figyelembe véve a Belügyminisztérium személyi állományát, hiányzik a tárca iránti társadalmi bizalom. A miniszterelnök hibája is, hogy a BM berkeiben a rendszerváltozás, vagy a sokat emlegetett forradalmi változás egyáltalán nem történt meg. A tényeket tekintve, s ha megvizsgáljuk a tárca jelenlegi káderállományát, inkább ellenforradalmi Belügyminisztériumról lehetne beszélni, jelentette ki a pártelnök.

Pintér Sándor elmondta: háromezer rendőr hiányzott az utcákról, s ezért elkezdték föltölteni az állományt, az idén lesz a 4200. rendőr avatása. Rendszerbe állították a faluról falura menő, úgynevezett „gördülő rendőröket”, akik bejelentkeznek az önkormányzatokhoz, találkoznak az iskolaigazgatókkal és az éjszakai órákban is feladatot látnak el. Éppen ezért nyilvánvaló, hogy több bűncselekményt derítenek föl. Magasabb a bűncselekmények száma, ám magasabb az eredményesség is, másrészt viszont csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. Csökkent a közúti bűncselekmények és a halálesetek száma is, mondta a miniszter.

Az emberölések száma is növekedett, amit nehéz azzal magyarázni, hogy több rendőr van az utcán, s mégis több embert ölnek meg, vetette közbe Török Gábor, amelyre Pintér Sándor azt válaszolta: az emberölési kísérletek száma pontosan huszonkettővel emelkedett, és ugyanannyi az a szám, amely egy emberhez kötődik a pécsi egyetemen történt lövöldözéses emberölési kísérlet kapcsán. Vona Gábor erre felelve megállapította, hogy nem javult a magyar társadalom szubjektív biztonságérzete. Más szóval, lehet, hogy a közterületeken kevesebb a bűncselekmény, csakhogy azok manapság magánterületen zajlanak. A statisztikai adatok szerint 2001 óta nem volt annyi bűncselekmény, mint 2010-ben, amikor 3,5 százalékkal nőtt a regisztrált bűncselekmények száma. A legaggasztóbb az, hogy jelentősen növekedett a fiatalkorúak által a fiatal korúak sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. Területi elosztásban a fiatalkorúak által a fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények száma azokon a helyeken volt magas, ahol a cigány kisebbség aránya is magas, hangsúlyozta a pártelnök, majd másik riasztó jelenségnek az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények számának növekedését nevezte.

A belügyminiszter kijelentette, hogy neki már a 2011-es adatok is birtokában vannak, majd a kiskorú bűnözőkkel kapcsolatban leszögezte: nem a rendőrök feladata az iskolai oktatás megszervezése. Vona erre azt mondta, hogy ő nem csupán a gyermekkorúakról beszélt, s ezért a fiatalkorú bűnözőkkel szemben a Belügyminisztériumnak igenis kötelessége föllépni. A Jobbik azt javasolja, hogy a jelenlegi tizennégyről tizenkét éves életkorra szállítsák le a büntethetőségi korhatárt, már csak azért is, mert egyes bűnöző csoportok kifejezetten a tizennégy év alatti kiskorúakra bízzák a bűnelkövetést. A belügyminiszter az idősek védelméről szólva elmondta, hogy a BM már fölvette a kapcsolatot az önkormányzatokkal egy pánikgombos riasztórendszer kialakítása érdekében.

Vona Gábor a magántulajdon és a személyi épség védelméről szóló új büntetőtörvényből kiemelte: nem kell az arányosságra figyelnie annak, akit éjszaka felfegyverkezve, csoportosan támadnak meg. A Jobbik helyesli ezt a módosítást, ám úgy véli, hogy tovább kell lépni, mert ezek a bűncselekmények nem mindig éjjel, felfegyverkezve és csoportosan történnek. Ha valaki a magánterületünkre lép, az nem folytat jogkövető magatartást, s ezért az arányosság elvét szélesebb körre is ki lehetne terjeszteni. Pintér erre a római jog szerinti önhatalom érvényesítésének szükségességét hangsúlyozva kiemelte, hogy mindig a közbiztonság határozza meg, mikor és milyen szinten lehet azt alkalmazni. Európai átlagot szeretnénk elérni az alkalmazási szint terén.

A bűncselekményeket figyelembe véve Magyarország jelenlegi helyzete az európai átlag fölött van, mondta Vona, mire a belügyminiszter kijelentette, hogy a számadatok szerint Magyarország az európai átlagnál nagyobb biztonságot nyújt a polgároknak, így például nálunk jóval kevesebb gépjárművet lopnak, mint a kontinens más országaiban.

A rendőrség átszervezéséről szóló polémia keretén belül Vona Gábor leszögezte: a Jobbik örül annak, hogy több rendőr van, de önmagában ez nem jelent nagyobb biztonságot. A rendőrség nagy hiánya az, hogy nem állította helyre az iránta korábban megnyilvánult társadalmi bizalmat. A társadalmi bizalom 2006 és 2010 között a mélypontra süllyedt, s ezenkívül a rendőrség tekintélyét a bűnelkövetőkkel szemben sem sikerült helyreállítani. Példaként említette, hogy nemrégiben Érden rendőrt vertek és a SOTE szülészeti osztályán térelválasztó rudakkal támadtak a rendőrökre.

Az új rendőri szervezetek létrehozása inkább szól a BM vezetésének hatalom-összpontosításáról, mint a hatékonyabb működésről. A Terrorelhárító Központ (TEK) létrehozása jelképnek is nevezhető, mert tízmilliárd forintos költséggel fölállítottak egy olyan szervezetet, amely papíron a BM-hoz tartozik, mégis hatalmi rivalizálás folyik közte és a rendőrség között. Sokan azt tartják, hogy a TEK Orbán Viktor magánhadserege, hiszen annak parancsnoka, Hajdú János a miniszterelnök személyi testőre és bizalmasa, jelentette ki Vona, mire Pintér közbeszólt: Hajdú János már nem személyi testőre Orbán Viktornak.

Pintér Sándor az átszervezés egyik lényeges elemekének nevezte, hogy a készenléti rendőrséget teljes egészében kihozták a laktanyákból, megszüntették a különböző kordonokat, miközben faluról falura járőröző, úgynevezett „gördülő rendőrséget” szerveztek. Kizárólag a rendőrség képes elnyerni a társadalom bizalmát, tért át a másik vitatémára a miniszter, majd hozzátette: azzal, hogy a rendőr az adott területen elfogja a bűnelkövetőt és megfelelő rendet tart. A Nemzeti Védelmi Szolgálatot (NVSZ) is azért kellett létrehozni, hogy meggyőződjön a társadalom a rendőrök becsületességéről és megvesztegethetetlenségről. A felkészültségről szólva a miniszter kiemelte: Európában egyedülálló módon 1992 óta érettségi és kétéves szakközépiskola kell ahhoz, hogy a rendőr egyedül teljesíthessen szolgálatot az utcán. Vona Gábor a titkosszolgálati jogosítványokkal is fölruházott szervezetekről folyó vita során megjegyezte, hogy a Kubatov-listák országában fenntartásokkal kell kezelni mindenféle adatközpontosítást.

A hallgatóság soraiból érkezett a kérdés, hogy miért vannak most is magas beosztásban a Gyurcsány-kormány rendőrségi vezetői, miközben elszámoltatásról beszélnek? Vona Gábor ehhez magyarázatként hozzátette, hogy a kérdés Dobozy Józsefre, a 2006-os Rebisz-parancsnokra vonatkozik, aki manapság a Köztársasági Őrezred vezetője, valamint Pap Károlyra, a BM helyettes államtitkárára. A hitelességet ugyancsak csorbítja, hogy Bene László, Gergényi Péter, Dobozy József és Pap Károly, akiket felelősség terhel a 2006-2010 közötti eseményekért, mindmáig élik a világukat. A 2010-es választás nem kizárólag a Fidesz kétharmados győzelme, hanem a 2006-os világgal szembeni elementáris ellenakarat is volt. A Belügyminisztérium jelenlegi személyi állománya ellentmond ennek a társadalmi igénynek, vetette közbe a Jobbik elnöke.

Pintér válaszában elmondta, hogy Gergényi Péter és Bene László nincs a rendőrségen és a BM-ben, Pap Károlyt pedig rendkívül tehetséges embernek tartja, s ennek megfelelően a közfoglalkoztatás területén szervezi az országos közfoglalkoztatást. A feladat olyan szervezőkészséget kíván, ami csak a fegyveres erőknél van, ezért lett Pap Károly a BM-be vezényelve a közmunka területén, érvelt a miniszter. Lehet, hogy Pap Károly nagyszerű szakember, de ilyen társadalmi akarattal még a BM sem mehet szembe, replikázott a Jobbik elnöke.

A gárda-jelenség is terítékre került a vita során. A Magyar Gárdát annak idején a bíróság nemzetközi nyomásra oszlatta föl, miután az Európai Unióból, Izraelből és más helyekről nyomás érkezett, amelynek a magyar igazságszolgáltatás nem volt képes ellenállni, fejezte ki személyes véleményét Vona Gábor, aki elmesélte, hogy élete első bírósági jelenlétekor vele szemben ült a főügyész, illetve beavatkozó félként a Mazsihisz, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták képviselői, Száva Vince valamelyik kisebbségi csoport képviseletében és Kolompár Orbán, az OCÖ vezetője. Másik személyes élménye a Jobbik elnökének az volt, hogy Orbán Viktor ellátogatott a párt egyik frakcióülésére, amikor Vona a miniszterelnöknek kijelentette: a gárdisták nem bűnözők, s a bírósági ítélettel mégis kizárták a táradalomban levő jó szándékot. Ön a miniszterelnök, mondja meg kérem, hogy mit tegyenek ezek az emberek, milyen mellényben járjanak, lehet-e a mellényükön oroszlán, vagy csak "Pannon puma"? A kormányfő válasza röviden az volt, hogy gárdaügyben nincs párbeszéd...

A cinizmus netovábbja az egyenruhás bűnözés fogalmának bevezetése a polgárőrséggel kapcsolatban, jelentette ki Vona. Gyöngyöspata lakossága csattanós választ adott a polgárőr- és a Gárda-jelenségre: az önkormányzati választásokon jobbikos polgármester lett az első. Ezen társadalmi igényeket és elvárásokat a Belügyminisztériumnak is figyelembe kellene vennie. A jó és a jelenlegi hatalom által is elfogadott polgárőrségre a pártelnök példaként megemlítette a Budapest VIII. kerületében működő fekete ruhában, bakancsban, reflektorral ellátott terepjárókon száguldozó Jó Fiúk nevű szerveződést, amelyet a Jobbik is támogat, mert növeli az emberek biztonságát. Másrészt viszont a kormány pártpolitikai érdekek szerint szelektál, eltapos minden olyan kezdeményezést, amely nem illik bele az ő kategóriájába.

Fogalmam nincs, hogy kik ezek a Jó Fiúk, válaszolta Pintér Vonának és az egyik hallgatónak. A demokrácia lényege az, hogy a többség akaratát jogszabályokba foglaljuk, a jogszabályt kikényszerítjük, s azoknak alapján rendet tartunk az országban. A Magyar Gárdával szemben is van egy bírósági ítélet, amely föloszlatta a szervezetet, s én nem föltételezem, hogy a bíróságot bárki befolyásolta volna. A rendetlenség talajáról nem lehet rendet csinálni, s ez vonatkozik azokra is, akik a Parlamentben veszik föl a Magyar Gárda mellényét, s ezzel jogot sértenek, célzott valószínűleg Vona Gáborra a belügyminiszter.

Úgy látszik, hogy a jövőben bővülni fog azoknak a száma, akiket a Parlamentben lemondásra szólítok föl, miután a Jó Fiúkat a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke, a fideszes Kocsis Máté hozta létre, s ha erről a Belügyminisztérium, valamint a belügyminiszter nem tud, akkor Kocsis Máténak is le kell mondania, jelentette ki Vona Gábor. Mellényügyben elmondta, hogy nem teljesen olyat viselt, mint korábban a gárdisták. Nem pusztán a föloszlatott Magyar Gárda egyenruhájának a viselése tiltott, hanem minden olyan forma- vagy egyenruháé is, amelynek jellegzetes tulajdonságai által felismerhető egy feloszlatott társadalmi szervezet, idézte a pártelnök a Fidesz-kormány idején hozott törvényt, amelyet röviden a divatszakma kategóriájába sorolt.

A vita mindkét résztvevőjéhez intézte kérdését az egyik hallgató: Mit gondol a miniszter úr, a Jobbik politikai megnyilvánulásai mennyiben hatnak negatívan az általános biztonságérzetre, az átlag állampolgárra. S ugyanezt a kérdést Vona Gábor elnök úrnak is szeretném feltenni: "Nem gondolja-e, hogy tevékenységük félelemkeltő a többségi törvénytisztelő állampolgárok részére, a jobbikos nyilatkozatok, a hivatalos és félhivatalos pártközeli média radikális és szélsőséges megszólalásai? Magyar zsidóként miért kell félnem?"

Ha megnézzük azt a szavazóbázist, amivel a Jobbik bejutott a Parlamentbe, bennük biztos nem okoz félelmet, de az összes többiben igen, válaszolt a rettegőnek Pintér. A Jobbik elnöke szerint Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon, ahol a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület járt, nem félnek az emberek. Hogy ki fél és mitől, igen összetett kérdés. Azt sem tudom, hogy a kérdezőnek magyar zsidóként tőlem például miért kell félnie? A Jobbiknak még nem volt és nem is lesz olyan törvényjavaslata, amelyik Magyarországon bárkik között fajra, nemre való tekintettel különbséget tett volna, mondta Vona.

Törvényjavaslat valóban nem volt, de ha a megnyilvánulásokat megnézzük, áttekintjük a különféle sajtótermékeket a Kuruc.infótól kezdve az egyéb dolgokat, ahol a parlamenti képviselők is bizonyos mértékig érintve vannak a saját nevük nélkül, akkor azt gondolom, hogy ez viszont már félelmet kelt. Talán abban a szavazóbázisban nem, amely önöket a parlamentbe beválasztotta, de az összes többiben egészen biztos vagyok, hogy igen. Olyan részeket hoznak ezekbe a sajtóhátterekbe, amelyek megítélésem szerint európai szinten nem elfogadottak, szögezte le Pintér Sándor. Felelősséget én csak azért vállalhatok, amit a párthoz, vagy a párthoz hivatalosan köthető médiumok tesznek vagy mondanak, reagált Vona Gábor.

Az indulatok elharapózását egyébként az is kiválthatja, hogy bizonyos dolgokat a szőnyeg alá söpörnek. Amit mi teszünk, a tabukérdések fölvetése, s a felelősök azok, akik ezeket a szőnyeg alá söprik, ami által az útszéli viták szintjére terelik, mondta Vona, s példának okáért említette a cigánykérdést, amely Magyarország egyik legsúlyosabb problémája, ám erről mindmáig nem lehet érdemi vitát folytatni.

Ha az uzsorázás letörésére, nagyon helyesen speciális rendőri egységek álltak föl, akkor a cigánybűnözés ellen is ilyeneket kellene fölállítani, de ha a névválasztás kellemetlen, a rendőrség találjon ki valamilyen más nevet, mondta Vona, mire Pintér föltette a kérdést: ha az elnök úr korrupcióról hall, akkor milyen szín jut az eszébe? A vörös és a narancssárga szín, egyik elköveti, a másik elfogja, s négy évenként változik a szerep, hangzott a válasz a hallgatóság hahotázása közepette.

A közmunkát, közfoglalkoztatást érintve Török Gábor megkérdezte Vona Gábortól, hogy miért rokonszenvez a programmal. Szociális feszültségkezelő hatása is van a programnak, mert a segély helyett munkát alapelvét mindnyájan támogatjuk. Sokkal nehezebb segélyről közmunkára állni, mint közmunkáról rendes munkát vállalni, vélte a pártelnök, majd hozzátette, hogy a közmunkaprogramnak közbiztonság- és nemzetbiztonság-javító szerepe is lehet, de nem feledkezhetünk meg a társadalomra gyakorolt pozitív lélektani hatásáról sem.

A program bemutatásaként Pintér Sándor elmondta, hogy 132 milliárd forintot tett félre a kormány arra, hogy elsősorban nyolc órás munkaidőben dolgozzanak a közmunkások, s ez az összeg 260 ezer ember foglalkoztatását teszi lehetővé. Jelenleg 188 ezer személy foglalkoztatása már elkezdődött, míg a fennmaradó rész a mezőgazdaságban lesz foglalkoztatva. Első lépésként a kilencvennégy hátrányos helyzetű településre összpontosítja a kormány a közfoglalkozást. Harminchét héten keresztül mezőgazdasági oktatáson tanítják az embereket a növénytermesztésre, ugyanennyi idő alatt az állattenyésztésre, s tizenhét héten keresztül a konzerválásra. A háztáji gazdaságot is szeretné beindítani a kormány ezeken a hátrányos helyzetű településeken: különféle jószágokat adnak a lakosoknak állattenyésztésre, illetve vetőmagot zöldségtermesztésre. Miután sokan nem tudnak írni-olvasni, képregényszerű képes tankönyveket osztunk ki, amelyben elmagyarázzuk az embereknek, hogy mi a vetőmag, hogyan néz ki a kapa, a gereblye, mondta Pintér.

Meg lehet-e élni 47 ezer forintból?, kérdezte valaki ismét a közönség soraiból. Ha megtermeli a saját településén azokat a javakat, amelyek szükségesek az élelmezéséhez, s kap hozzá megfelelő nevelt állatot, malacot, kecskét, akkor meg lehet élni, szögezte le ex catedra Pintér Sándor. A Jobbik elnöke viszont úgy vélekedett, hogy nem lehet megélni 47 ezer forintból, s inkább azt kellene megkérdezni, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormány tud-e többet fizetni a közmunkáért.

A vita végén zárszóként elsőként Vona Gábor elmondta: Egyetért a Belügyminisztériummal az önfenntartó börtönök kérdésében, ám tudomása szerint a 17 600 fogvatartott közül csak hatezer dolgozik. A halálbüntetés visszaállításának ügyében – amelynek megtárgyalására nem jutott idő – a pártelnök kijelentette, hogy szerinte eljött a Szent László-i kereszténység ideje, azaz a különböző jogos aggodalmak ellenére Magyarországon vissza kell vezetni a halálbüntetést.

A politikusbűnözésről, a Kubatov-listára is utalva a Jobbik elnöke kijelentette: A belügyminisztérium hitelességét rontja, hogy ezt az ügyet nem vizsgálták ki, dacára annak, hogy Kubatov Gábor szinte beismerő vallomást tett egy fideszes ifjúsági táborban arról, hogy mindenkiről tudnak mindent, s ez egyértelműen törvényellenes adatgyűjtésnek minősül. Hasonló botrányos ügyként említette a szavazatvásárlást a 2010-es országgyűlési választások idején. Súlyos ügyek nem lettek föltárva, s az embernek az az érzése, hogy holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Az elszámoltatás azért nem történik meg, mert az elszámoltatót is el kellene számoltatni, jelentette ki a Jobbik elnöke, majd megköszönve a meghívást kifejezte azon reményét, hogy két év múlva ugyanitt találkozhat Pintér Sándorral, s négy esztendő múlva is, de már más minőségben.

Pintér Sándor zárszóként a politikusbűnözés témájára reagálva kijelentette, hogy az elszámoltatás keretében jelenleg mintegy 128-130 büntető eljárás van folyamatban, amelyet a rendőrség vádjavaslattal fejezhet majd be. Kubatov Gábor megnyilvánulását kommentálva elmondta, hogy a választások előtt a pártoknak a múltban is lehetőségük volt a választók adatainak megvásárlására, s hogy aztán mindezt ki hogyan színesíti, arra nem kíván reagálni. A vízügy januártól a Belügyminisztérium hatáskörébe került, amelynek egyik oka a közfoglalkoztatás. A belvízlevezető-csatornák és az öntözőcsatornák képeit egymásra vetítve szeretnénk kiépíteni egy gerinchálózatot a veszélyeztetett területeken. Amikor belvíz van, a gravitáció segítségével levezetjük a vizet, s amikor öntözésre van szükség, akkor átemelőművekkel öntözőhálózatot hozunk létre, mondta búcsúzóul a belügyminiszter, s ő is kifejezte reményét, hogy két év múlva ismét ott lesznek az egyetemi előadóteremben, de hogy milyen minőségben, azt majd eldöntik a polgárok.

Hering József – Kuruc.info

Kapcsolódó: - Pintér Vonának: "A Kuruc.info mindenkiben félelmet kelt a Jobbik szavazóin kívül"

- Vona és Pintér vitája - vágatlanul

- "Bennem nem kelt félelmet a Kuruc.info" - levelek szerkesztőségünknek