A Barikád e heti vezércikkében Pörzse Sándor titkosszolgálati szálakat is sejtet „bomlasztó” cikkünk ügyében, noha az ő esetében egy betűvel sem közöltünk többet a lakhatási támogatással való visszaéléséről, mint ami megjelent már korábban tucatnyi hírportálon is. A Retek Klub és a Tel-Aviv2 előző napi támadása nem zavarta, a mi hírközlésünk igen. Pedig még cikkünk címében és bevezetőjében sem említettük nevét, szavazást sem tettünk fel olvasóinknak, hogy visszafizesse-e a jogtalanul, másra elköltött pénzt. Tudjuk, mert tapasztaltuk, hogy hálátlan dolog szóvá tenni a saját oldalunkhoz tartozó közszereplők olyan ügyeit, amiket a leghangosabban ostorozunk, ha az ellenségnél bukkannak fel – erre bizonyíték az alábbi írás is. De éppen azért tesszük, hogy olyanok maradhassunk, ahogyan indultunk. A kettős mérce pedig nem kenyerünk. A Kuruc.info korrekten közzéteszi Pörzse Sándor alábbi reagálását és a benne rágalmazott Novák Előd válaszát is.
„Feszítsd meg!”
Mielőtt 2010 januárjában eldöntöttem, hogy elvállalom a képviselőjelöltséget, leültem beszélgetni egy olyan emberrel, akinek becsületében, nemzeti elkötelezettségében, bölcsességében maximálisan megbízom. Ő megjárta már a parlamentet, sok politikai harcot megvívott, teljes mértékben otthonosan mozog titkosszolgálati területen is. Sok tanácsát megfogadtam, de egy mondatát – bár akkor nem értettem igazán – csak most értettem meg. Nagyjából a következőket mondta: „Az, hogy az ATV és a Népszabadság mit mond rólad, rólatok, nem számít. Az igazi támadás mindig belülről érkezik, hiszen annak van hitele. Ha nagyot hibázol, megérdemled. De egy apró hibádat, amely akár nem is valós, belső oldalról fognak fölnagyítani, számítva az irigységre és a nemzeti radikális oldalon meglévő inkvizítori hajlamra. Az ilyen ügyek mindig túlnőnek a valódi hibán és a valódi tartalmon. Bomlasztani igazán mindig belülről lehet.”
A múlt hét elején a Blikk írt egy cikket, melyben azt állította, hogy hat képviselő köztük két jobbikos, Nyikos László és én jogtalanul veszünk fel lakhatási támogatást. (Bruttó 112 ezer forintot [Kuruc.info megj.: valójában havi bruttó 115 950 Ft), amelynek nettó értéke picivel több mint a fele.] Az újság szándékosan összekeverte a tulajdon és a valós lakóhely fogalmát. Nyikos tulajdonában van egy 25 négyzetméteres romos budapesti lakás, az én nevemen lévő lakásban pedig édesanyám lakik kislánykora óta. Az esti híradók persze ugrottak a témára, de már a TV2 is hozzátette, hogy az Országgyűlés Hivatala kijelentette, ezek a képviselők jogosan jártak el. (A Blikk simán perelhető.) Rá két napra a kuruc.info Nyikos Lászlóról írt egy cikket, melyben mocskos kommunista tolvajnak nevezte. (Kuruc.info megj: valójában csak precízen az „exkomcsi”, és „egykori kommunista” jelzőkkel illettük, a „mocskos” szót pedig egyszerűen nem is használtuk. Gátlástalannak és pofátlannak neveztük tényszerűen, miután Nyikos nyíltan kérkedett is azzal, hogy a lakhatási támogatást taxira, étteremre költi, sőt még megtakarításra is futja neki belőle.) Az ügy, bár nem ellenem szólt, magával rántott engem is. A jobbikos belső levelezésekben két nap alatt mocskos tolvaj lettem én is. Elolvasva különféle leveleket, jól látható, hogy ki, illetve kik generálják a mocskolódást. Fontos megjegyezni, hogy az esettel egyedül a Jobbik foglalkozik, az összes többi párt számára nem téma. A Jobbik-frakción belül még abban sem tudtunk megegyezni, hogy egyáltalán hibáztunk-e vagy sem, kivéve a Novák házaspárt, akik kifejezetten büntetést követeltek. Nyikos László egy talpig becsületes, tisztességes ember. Gondolkodás nélkül rábíznám az utolsó fillérem is. Amikor Vona Gábor kérésére a Jobbikhoz érkezett, mindenki tudta, hogy valamikori magas beosztása miatt tagja volt az állampártnak. A Jobbik, dacára a rengeteg támadásnak, akkor ezt bevállalta. Költségvetési kérdésekben nélküle megmukkanni se tudnánk. Az ő fejét követelni, a jobbikosok között mocskos tolvajozni minimum aránytévesztés, maximum szándékos bomlasztás. Ez a fajta hozzáállás és inkvizítori hangvétel egy nap alatt aláásta az én hitelemet is. egy olyan dolog miatt, amelyet nem is egyértelmű, hogy elkövettünk. Megérte? Fontosnak tartom, hogy aki hibázik, az minimum ismerje be, fizesse meg az árát, ha nagyot hibázik, bűnhődjön. Mindenki mellett nem kell és nem is lehet kiállni! Kinek az érdeke ez az elképesztő, már-már gyűlöletbe hajló hangvétel? Miért nem lett volna egyszerűbb azonnal reagálni a tagság felé, mielőtt tájékozatlanságból fakadóan ez a hangvétel eluralkodik? Hogyan fognak ezek a sebek begyógyulni? Hiba volt-e „beismerni” egy olyan hibát, amit nem követtünk el? Vajon csak ketten vagyunk-e, vagy vannak még mások is? Elárulom, egyes számolgatások szerint közel nyolcvanan vannak a Parlamentben, akik látszólag jogtalanul jártak el. Az igazi csalás ugyanis az, ha valaki Budapesten lakik, de vidékre jelentkezik be, hogy felvegye a támogatást. Vannak ilyenek is szép számmal. Nyikos is, én is vidéken lakunk, oda vagyunk bejelentve, és onnan járunk dolgozni nap mint nap. (Csak a tény kedvéért, én közel 100 ezer forintot – többet, mint a lakástámogatás – költök benzinre havonta, míg aki a VI. kerületből jár, az 10 ezret!) Tehát sem jogi, sem erkölcsi értelemben nem csaltam, még akkor sem, ha szigorúan véve nem szállodára, hanem benzinre költöttem a támogatást. Lemondtam róla. Érdekes módon a „Feszítsd meg!”-et kiáltóknak ez nem elég, tovább generálják a feszültséget. Még egyszer kérdezem, ha hibáztunk volna is, ez kinek az érdeke? Eszembe jutottak idős barátom két évvel ezelőtti mondatai, és az is, hogy milyen közel van az az idő, amikor a „lakástámogatási botrányt” sírjuk majd vissza. Nemsokára itt van az is, legelőször a Jobbik-tisztújításkor, de nemsokára kezdődik az országos politikai kampány is. És az ellenségeink fetrengenek a röhögéstől.
Adjon az Isten szebb jövőt!
Pörzse Sándor főszerkesztő – Barikád
Kapcsolódó: - Novák Előd válasza Pörzse Sándornak a lakhatási támogatási botrány ügyében
- Nem vesz fel több lakhatási támogatást Nyikos László és Pörzse Sándor