Oszámá Bin Ládenre emlékeztető öltözékben, Kalasnyikov géppisztollyal jelenítették meg Mózest a Rossini Operafesztiválon. Graham Vick rendezői utasításai szerint Rossini Mózes című operájának rabszolgái tulajdonképpen az Izrael által megszállt palesztinok. Az elsőszülöttek halálakor ideggáztámadás éri az egyiptomiakat, ám előtte Mózes (Bin Láden) csak a saját fajtájabelieknek oszt ki gázálarcot. A fura rendezés miatt máris áll az operabál.

Rossini Operafesztivál
Gioachino Rossini szülővárosában, az olaszországi Pesaróban az idén augusztus 10 - 23. között rendezték meg a már hagyományosnak számító Rossini Operafesztivált. Az itáliai mester főleg operákat komponált, közel negyvenet, s közülük azonban leginkább csak a virtuóz nyitányok maradtak fönn az utókorra, pontosabban, ezeket játsszák a hangversenytermekben. Manapság is igen népszerű A tolvaj szarka, a Tell Vilmos, A selyemlétra, az Olasz nő Algírban és A sevillai borbély című opera nyitánya. Operái közül időnként teljes egészében előadják még A sevillai borbélyt, a Tell Vilmost és a Mózest, amelyről a mostani pesarói bemutató miatt bővebben is szólunk. Rossini 37 éves korában abbahagyta a komponálást, s élete hátralevő négy évtizedében szinte teljesen visszavonult a zenei élettől, s idejét csak a szakácskodásnak szentelte. Hallgatását rövid időre megtörve 1841-ben bemutatta a Stabat Mater című művét, amely Giovanni Battista Pergolesi hasonló című opusa mellett az egyházzenei irodalom egyik legnagyobb alkotása.

Pesaro, Adriai-tengerparti olasz város eddig Rossini városaként (Citta di Rossini) a minden év augusztusában megtartott Rossini Operafesztiválról volt nevezetes, de mostantól a néhány nappal ezelőtt éppen az említett nyári operafesztiválon végbement, s egyesek által botrányosnak tartott Mózes-adaptáció miatt is bevonul a köztudatba. Mindenesetre az opera előadása után az izraeli és a nemzetközi zsidóság hivatásos fölháborodói már kellőképpen fölháborodtak, akiket kellett, fölvették az antiszemiták megmásíthatatlan listájára, s ezen utóbbiak megnézhetik magukat. Leginkább megnézheti magát az opera szokatlan fölfogású rendezője, az angol Graham Vick, a Birmingham Opera Társulat művészeti igazgatója.

Graham Vicken az sem segít, hogy fura rendezésével néhány évvel ezelőtt A varázsfuvola Sarastrójából, és az opera többi szereplőiből is úgymond bohócot csinált, s nem másutt, mint Wolfgang Amadeus Mozart szülővárosában, Salzburgban. Csakhogy amíg ezen utóbbi opera rendezését ízetlen tréfának tartják – szerintünk is az -, addig a zsidók népvezérének aktualizált megjelenítése maga a megbocsáthatatlan antiszemitizmus. Rossini Mózesének mellbevágó rendezése arra mindenesetre alkalmas, hogy kicsit elgondolkoztassa azokat a zsidókat, akik menetrendszerűen gúnyt űznek a magyar Szent Koronából, a Szent Jobból vagy más nemzeti és vallási jelképből. Ha egyáltalán eljut a fülükbe a pesarói botrányos operarendezés híre.

Gioachino Rossini a Mose in Egitto (Mózes Egyiptomban) című operáját, legalábbis annak első változatát 1818-ban mutatták be Nápolyban, ám egy évtizeddel később a korabeli francia közönség igényeit figyelembe véve a mester a művet átdolgozta, majd Mózes és a fáraó új címen a párizsi operaházban is előadták. Az operában elhangzó Mózes hárfával kísért híres imáját később Nicolo Paganini Mózes-fantázia címen átírta hegedűre és zongorára. Ha már Liszt-év van, s az eredeti témánktól is jó alaposan eltértünk, meg kell említenünk a Rossini-opera egy másik zenetörténeti vonatkozását: Sigismund Thalberg német zongoravirtuóz is átdolgozta Mózes imáját, s a Liszt Ferenccel 1837-ben, Párizsban megejtett híres zongorapárbajon ezt a művet játszotta.

De térjünk vissza 2011 Pesarójába, ahol a Rossini Operafesztivál keretében augusztus 11-én Lorenzo Fratini vezényletével mutatták be Graham Vick rendezésében a heves indulatokat kiváltó Mózes című operát. A mű főszerepét Riccardo Zanellato alakította. Az operát a bemutató végén történt botrány ellenére augusztus 20-án másodszor is színre vitték. Amint a mellékelt videón is láthatjuk, hallhatjuk, az augusztus 11-i bemutató előadás után a közönség egy részének elismerő tapsába az elégedetlenkedők hangos nemtetszése vegyült. Az indulatok végül annyira elszabadultak, hogy a rendőrséget is ki kellett hívni a helyszínre.

Graham Vick rendezői fölfogásában Rossini Mózesében a fáraók korabeli zsidó rabszolgák sorsa igencsak hasonlatos az Izrael által megszállt palesztinai arab népéhez. Az Exodusban elnyomott néptömegként ábrázolt zsidók az operaszínpadon a megszállás ellen küzdő palesztinokká válnak. Mózest, a bibliai népvezért az angol rendező átalakítja Oszámá Bin Ládenné, s a dalmű főszereplőjét ennek megfelelően szakállasan, Kalasnyikov géppisztollyal, turbánnal, a jellegzetes zakójában, fölötte a vallásos zsidók tálitjával (imalepel) jeleníti meg.

Riccardo Zanellato Mózes szerepében

A színpadon és a nézőtérről a fáraó katonái az izraeli hadseregben rendszeresített M16-os géppisztollyal lövöldöznek a zsidó (palesztin) rabszolgákra.

A fáraó katonái izraeli egyenruhában

Az elsőszülöttek halálát, az egyiptomi tizedik csapást Graham Vick úgy viszi színre, hogy az egyiptomi lakosságot ideggáztámadás éri, ám előtte Mózes (Bin Láden) kizárólag a saját népének oszt ki gázálarcot. A fáraó és emberei (értsd: az izraeli megszállók – H. J.) elleni terrorcselekményeket a szereplők a nézőtérről hajtják végre. A Vörös-tenger kettéválásakor pedig föltűnik egy magas fal (utalás az úgynevezett „elválasztó kerítésre – H. J.), amelyet aztán a rabszolgaságból menekülők ledöntenek.

Mózes a népe körében

A Rossini-opera pesarói bemutatója után azonnal tiltakozott az olaszországi zsidó hitközség és a Vatikán. Renzo Gattegna, a zsidó hitközség országos elnöke szerint az opera rendezése „durva provokáció a zsidó és a keresztény értékek ellen”. A Vatikáni Rádió és a Famiglia Christiana című katolikus újság egyaránt leszögezte: „Elképzelhetetlen az, hogy valaki Oszámá Bin Ládenhez hasonlítsa az ószövetségi Mózest”.

Hering József – Kuruc.info