A III. zsidótörvény tárgyalása az Országgyűlés képviselőházában (37. rész) 1941. július 1.

„Az a férfi vagy nő, aki zsidóval keveredik, elveszett a nép számára, sőt továbbmegyek, gyermekeiben ellensége is lesz annak. Végre-valahára végének kell lenni annak az időnek, amikor a zsidóság büntetlenül ronthatja és gyalázhatja a magyar fajt.”

(…)

Elnök: Szólásra következik?

Boczonádi Szabó Imre jegyző: Makkai János!

Elnök: Makkai János képviselő urat illeti a szó. (vitéz Imrédy Béla: Ellene szóló jön most, kérem! – Zaj. – Elnök csenget.) Tévedés volt, a jegyző úr más nevet olvasott fel. (vitéz Imrédy Béla: Nekünk kell erre vigyázni?) Nem történt házszabálysértés.

Gróf Károlyi Viktor képviselő urat illeti a szó!

Gr. Károlyi Viktor: T. Képviselőház! Az előttem szólott képviselő úr hosszas védőbeszédet mondott .a javaslat mellett és azt olyan jónak, tartotta, hogy úgy vélem, felfogása szerint ezzel a javaslattal valóban nagy lépés történt a magyar fajvédelem érdekében. Én ebben a felfogásban nem osztozhatom, ellenkezőleg ezt a javaslatot teljesen elégtelennek tartom azon az úton, amelyen haladni kívánunk. Hogy csak egy általa említett példára hivatkozzam, itt van például a leánykereskedelem megszüntetésének kérdése.

Egyesek sajnálják, siratják azokat, akiket bánt, akikre lesújt ez a javaslat! Hol van ebben a javaslatban olyan rendelkezés, amely kiküszöbölné a zsidó leánykereskedők tevékenységét? Őszintén meg kell mondanom, hogy amennyire jónak találja az előttem szólott képviselő úr a javaslatot, ugyanolyan rossznak találom én.

Az előttem szólott képviselő urak közül többen, például Varga képviselő úr azt mondotta, hogy 50% magyar vér – körülbelül szó szerint idézem szavait – plusz kereszténység, felér az 50% zsidó vérrel. Hiába, ha százszor katolikus pap-képviselőtársam mondotta is ezt, semmi körülmények között és soha ezt az álláspontot magamévá tenni hajlandó nem vagyok.

Zsidó hetéra

Gróf Károlyi Viktor (Csongrád vm., Magyar Élet Pártja) 1902-ben született Nagymágocson. Római katolikus, nős, földbirtokos. A szentesi állami, majd a budapesti piarista főgimnáziumban végezte el a középiskolát, utána 1920-ban önkéntes katonai szolgálatra jelentkezett a nemzeti hadseregben. Emléklapos hadnagya az I. huszárezrednek. Katonai szolgálata után a budapesti közgazdasági egyetemet végezte el, majd a gróf Károlyi Imre tejüzemi részvénytársaság vezetését vette át, elnöki tisztségéről azonban 1935-ben történt képviselővé választásakor lemondott. A mindszenti kerület a Nemzeti Egység Pártja programjával, egyhangú mandátummal küldötte a képviselőházba, amelynek tárgyalásaiban főként mezőgazdasági és birtokpolitikai javaslatok vitájánál vett részt s mindig a határozott jobboldali politika híve volt.Közi-Horváth képviselőtársam azt mondotta, hogy a pap-képviselőket miért nem kérdezték meg e javaslat előkészítésénél? De talán mindjárt választ is adott arra, hogy miért nem kérdezte meg az igazságügyi kormányzat, mert azt mondotta, hogy az egyház kénytelen azt mondani, hogy ez a javaslat nem keresztényi. Én mély tisztelettel kérdem meg azokat, akik kifogásolják, hogy a papokat miért nem vonták be ennek megkérdezésébe, hogyha nem keresztényi ez a javaslat, akkor miért volt egy ennél lényegesen szigorúbb javaslat elfogadható és keresztülvihető Olaszországban? Csak nem azért, mert ott Mussolini talán sokkal hatalmasabb, mint az itteni kormányzat? De ami lehetséges és elfogadható Rómában, az Magyarországon is elfogadható. (Úgy van! Taps a szélsőbaloldalon. [Szélsőbaloldalon foglalnak helyet a hungarista és nyilas képviselők. – a szerk.]) T. Ház! Le kell szögeznem és tálán fölösleges külön rámutatnom arra, hogy a Közi-Horváth képviselő úr által hivatkozott 1894. évi XXXI. tc. bizonyára nem a mi ideálunk. Mi örömmel üdvözlünk minden ennél jobb törvényt, a válások ellen ezekből a padsorokból történtek ismételt felszólalások, a házassági jog megszigorítását a mi pártunk részéről éppen Nagy László képviselőtársunk sürgette. Mi tehát szívesen veszünk minden iniciatívát és intézkedést, amely a házassági jog megszigorítására vezet és amely nehezebbé teszi a valóban túl könnyűvé tett válások lehetőségét.Nem mehetek el megjegyzés nélkül előttem szólott t. képviselőtársaim beszédei mellett anélkül, hogy egypár szóval ne reflektálnék Rassay képviselőtársam beszédére. Én, vele ellentétben, nem zsidó, de magyar szempontból kívánom ezt a javaslatot bírálni. (Taps a szélsőbaloldalon.) Azt, hogy komoly-e, vagy nem komoly-e az a vita, amely a fajbiológia körül folyt vagy folyik, bizonyára nem ő lesz hivatott eldönteni. (Taps a szélsőbaloldalon.) Ő, talán a környezetében oly szokásos jó magyarságot használva azt mondotta, hogy »kétszer lett a magyar társadalom felzaklatva« azzal, hogy idehozták a zsidókérdést. Hát hogy hányszor »lett felzaklatva«, azt nem tudom, de semmiesetre sem azzal, hogy idehozták, hanem azzal, hogy megoldatlan maradt a zsidókérdés. A fajelmélet tagadása lehet opportúnus dolog, de az mégis igen nehezen vitatható tény, hogy különböző fajok vannak. Ha képviselőtársam minden fajjal egyenlőnek tekinti saját magát, ez egyéni dolog, de én mély tisztelettel tiltakozom ez ellen. (Derültség és taps a szélsőbaloldalon.) Sajnálattal kell konstatálnom azt, hogy 1941 nyarán magyar képviselő részéről egy egész órán keresztül ilyen nagy és keserves erőlködés folyt a zsidóság védelmében a magyar törvényhozás termében. (Úgy van! Úgy van!) Állítom, hogy ezt a kérdést, éppen ellentétben Rassay képviselő úrral, igenis, kizárólag faji alapon lehet megoldani s teljesen szükségtelen és kártékony a magyar fajra az, hogy a zsidóság asszimilálódjék és keveredjen vele. (Úgy van! Úgy van! Taps a szélsőbaloldalon.)

Immár több mint három esztendeje, hogy ebben a teremben az első úgynevezett zsidó törvényjavaslatot tárgyaltuk. Az első két ilyen, rendelkezéseiben is talán elégtelen, de mindenesetre még az elégtelen rendelkezéseiben sem keresztülvitt törvény következményeképpen jutott a jelenlegi miniszterelnök úr jogelődje, néhai Teleki Pál gróf arra a konklúzióra, hogy beígérte a harmadik zsidótörvényt. A jelenlegi miniszterelnök úr tudomásom szerint elődjének ezt a kijelentését magáévá tette. Mármost kétszeri ilyen miniszterelnöki ígéret helyett itt van ez a javaslat. Nem tudom, őszintén szólva, hogy mire várnak és mi szükséges ahhoz, hogy ezt a kormány részéről beígért harmadik zsidótörvényt beterjesszék? A sorrend nyilvánvalóan fordított: először kellett volna a kormány által szükségesnek elismert harmadik zsidótörvényt beterjeszteni és azután ezt a házasságszabályozó törvényjavaslatot.

Nyilvánvaló az, hogy úgy ennek a javaslatnak, mint a talán előbb-utóbb nagykeservesen mégis csak meghozandó harmadik zsidótörvénynek ellenzői vannak és lesznek. Első helyen áll ezek között az érdekelt fél maga, a zsidóság, sajnos, őszintén meg kell mondanom, igen messzire elnyúló csápjaival. Az ellenzők között fogjuk találni minden ilyen fajvédelmet szolgáló javaslatnál azokat, akik a zsidóság szolgálatába szegődtek, bár ők maguk nem zsidók, akiket talán úgy tudnék definiálni, hogy díszmagyarba öltözött gyászmagyarok. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Rassay?) Mint politikai fórum, talán a törvényhozás másik testülete, a felsőház is túl radikálisnak és túl messzemenőnek találna minden olyan javaslatot, amely az eddigi zsidótörvényeken túl megy. Én mégis azt hiszem, hogy bölcs dolog volna, ha a felsőház is megfontolná ez irányú állásfoglalását, mert azt akadályozni, hogy a magyar nép érdekében, a magyar fajta védelmében annyira szükségszerű, aktuális törvényjavaslatot terjesszen be a kormány és emeltessen törvényerőre, végeredményben mégsem tudja.

Az, aki ezzel szembehelyezkedik, szükségszerűen, vagy a zsidósággal együtt, vagy még azt megelőzőleg kell, hogy eltűnjék a magyar közéletből. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Talán azok is ellene vannak bizonyára, akik szerintem teljesen felesleges módon beleviszik a vallási kérdést ebbe a par excellence fajvédelmi problémába. A faj és a vallás két külön kérdés és a faj védelmét igenis meg lehet és meg kell csinálni anélkül, hogy az ember vallási problémát csinálna ebből. A keresztény felfogás szerint az ember két részből, testből és lélekből áll, és mi igenis valljuk, hogy a lélek előbbrevaló, de egészséges lélek csak egészséges testben élhet. Ezért kötelessége a kormányzatnak és a törvényhozásnak, hogy a faj tisztaságát biztosítsa és alantasabb fajtákkal való keveredését megakadályozza.

T. Ház! Ismétlem, nem tudom, mire várnak és milyen események szükségesek még ahhoz, hogy a beígért harmadik zsidótörvénnyel ezt az évek óta megnyugvásra nem jutó problémát véglegesen rendezzék. A törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy »Ez a törvényjavaslat Magyarország népesedésének mennyiségi és minőségi javítását kívánja előmozdítani.« Legyen szabad erre megjegyeznem, hogy ezzel a törvényjavaslattal a minőségi javítás bajosan érhető el, de azt hiszem, nem is komolyan értik az indokolásnak ezt a részét, mert ezt belemagyarázni igazán nem lehet.

Azt mondja továbbá az indokolás, hogy a javaslat »házasságkötési tilalmat tervez a nemzet szempontjából nem kívánatos vérkeveredés meggátlására«. Tisztelettel kérdem, hogy ha elismerik a vérkeveredés meggátlásának szükségességét, akkor miért csak a házasságon belül akarják azt meggátolni? Mert azt nem tételezhetem fel a kormányzatról és a t. túloldalról, hogy olyan naivak volnának, hogy azt higgyék, hogy csak házasságon belül van vérkeveredés. Azt mondja továbbá az indokolás, hogy »nem utánoz mérlegelés nélkül külföldi példákat«. Ha az az egész, amit a magyar faj védelmében produkálni tudnak, ami ebben a javaslatban van, akkor sokkal jobb lett volna, ha igenis mérlegelés nélkül utánozták volna a külföldi példákat. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.)

T. Ház! A javaslat indokolása több helyen, így például a 4. pontban a »Nemzsidó és zsidó házasságkötések tilalma« cím alatt utal arra, hogy az egyik cél az, hogy »a magyar nemzet faji tisztasága megóvassék, erősen eltérő fajokkal való vérkeveredésektől«. A házassági tilalom zsidók és nemzsidók nem kívánatos faji keveredésének megakadályozására irányul. Ezzel elismerte a javaslat ennek szükségességét, de ugyanakkor nincs meg a bátorsága arra, hogy ezt keresztül is vigye, mert teljesen logikátlanul, az egyik oldalon tilalmat állít fel, amely szerintem is helyes, ugyanakkor azonban egy ugyanolyan eredményt produkáló más irányban készakarva behunyja a szemét, nem vesz tudomást a dologról és még egy tiltó rendelkezést sem vesz fel.

A javaslat 9. §-a az, amely nemzsidónak zsidóval való házasságát tilalmazza. Legyen szabad kitérnem arra a bekezdésre, amely úgy szól, hogy az előbbi bekezdés rendelkezéseit a házasságon kívül született gyermekre is alkalmazni kell, ha őt a természetes atya az anyakönyvvezető előtt vagy közokiratban magáénak elismerte, vagy az atyai elismerést a bíróság megállapította.« Közben ugyanennek a paragrafusnak indokolása azt mondja, hogy (olvassa): »A felsorolt intézkedéseket, alkalmazni kell a házasságon kívül született gyermekre is.

T. Képviselőház! Bárkinek, bármi legyen a véleménye erről a javaslatról, az én igazságérzetem és legjobb lelkiismeretem szerint ez a szakasz teljesen erkölcstelen, mert a gyermeket bünteti azzal, hogy zsidónak bélyegzi meg, ha törvényes házasságból született, de ha házasságon kívül született, az ellen a javaslatnak semmi kifogása nincs. Én nem tudom, mi a logika és hol van a morál abban, hogy a házasságon belül valamit eltiltanak, de házasságon kívül ugyanazt megengedik: ez ellen a jó erkölcs megóvása érdekében tiltakoznom kell.

A javaslat indokolásában a magyar faj védelmének szükségességére történik hivatkozás és utalás. Az én véleményem szerint a javaslat ebben a tekintetben teljesen elégtelen s éppen ennek pótlására bátor vagyok a következő határozati javaslatot benyújtani. (Olvassa):

»Javasolom, változtassa meg a Ház a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat címét, amely a következő legyen: ’Törvényjavaslat a magyar faj védelméről, valamint a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról’. Ennek megfelelően utasítsa a Ház a kormányt, hogy vegyen fel a javaslatba olyan rendelkezést, amely súlyos büntetés terhe mellett tiltja a zsidó és nemzsidó között a fajkeveredést házasságon kívül is.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.)

T. Ház! Valóban kíváncsi vagyok, hogy a kormány és pártja a magyar faj védelmében milyen indokolással fogja majd ezt a határozati javaslatot visszautasítani és elvetni. A zsidóvérrel való keveredés halálos veszedelem népünk számára. Az ilyen fajkeveredés eredménye a lényében kettéhasadt, lelkében meghasonlott gyermek, aki sem az egyik, sem a másik fajhoz nem tartozik. Az ilyenekben az alantasabb faj tulajdonságai fejlődnek ki nagyobb mértékben, hordozói a hazátlan nemzetközi szellemnek dicsőítik mindazt, ami a magyar fajra nézve káros s ezáltal a gyűlölködés és pusztulás magját hintik el a magyar fajban. Meggyőződésem, hogy az a férfi vagy nő, aki zsidóval keveredik, elveszett a nép számára, sőt továbbmegyek, gyermekeiben ellensége is lesz annak. Végre-valahára végének kell lenni annak az időnek, amikor a zsidóság büntetlenül ronthatja és gyalázhatja a magyar fajt.

T. Képviselőház! Nem értek a javaslat jogi részéhez; ez a javaslat jogilag lehet egy mestermű, politikai és fajvédelmi szempontból azonban teljesen értéktelen félmegoldás, éppen azért nem vagyok hajlandó azt elfogadni. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. – A szónokot többen üdvözlik.)

(Folytatjuk)

Kapcsolódó: A kevert vérű félzsidók kárhozatos szerepe