Kertész Péter nyugdíjas, tehetségtelen, ám származása és szakterülete, a magyargyalázás jóvoltából a pályán megbecsült „újságíró” 2011. június 7-én kelt blogbejegyzésében (röviddel cikkünk megjelenése után felfüggesztette blogját) azt ígéri a magyaroknak, hogy abbahagyja, mert a Kuruc.info közreműködésével szegény fejét levadászták. Kertész ebben a bejegyzésében is hazudik, amint tette azt egész életében. Hazudik és kollektíve mocskolja a magyarságot, amiképpen korábban is cselekedte.

Lenyomta az ujját egy névtelenül pocskondiázó, zsidózó, anyázó nép (a zsidót valóban nem kímélő hozzászólások itt olvashatók) - panaszkodik, és a magyarság újabb kollektív megvádolása, mocskolása mellett újfent hazudik. Nem mond (ír) igazat, mert a Kuruc.info olvasóinak jogos haragját elsősorban nem azzal vívta ki, hogy „jobban kedveli Kertész Imrét, mint Wass Albertet”. Hanem azzal, amit „csonka magyarkodás” cím alatt írt június 4-én, a nemzet gyásznapján: „Az ukrán magyarok nem magyarok (…) Nem kell bátorítani az identitást, nem jó vért szül... Így aztán részsiker a kettős állampolgárság, csonka magyarkodás, csudára tetszik nekem...” - írja a beteg lelkű Kertész.

Kertész azzal az állításával is hazudik, hogy az izraeli állampolgároknak „nem ajánlották fel a kettős állampolgárságot”. De igen, felajánlották. Sajnos. Sajnos azért, mert az innen elszármazott zsidók és leszármazottaik egyáltalán nem tartják magukat magyarnak, amit ékesen bizonyít, hogy az Izraelben élő, mintegy 250 ezer Nagy- és Csonka-Magyarországról elszármazott zsidó nem képviselteti magát a Magyarok Világszövetségében és más összmagyar szervezetben. Halkan megjegyezzük, hogy még a szudáni és egyiptomi, fekete bőrű, muszlim vallású magyarábok is képviseltetik magukat az MVSZ-ben... Az izraeliek azért nem, mert egyenesen kikérik maguknak, hogy őket magyarnak nevezzék. Amihez természetesen joguk van - akárcsak Kertész Péternek is Szentendrén -, de akkor ne folyamodjanak a magyar állampolgárságért, és főleg ne üssék bele az orrukat ilyen aljas, mocskolódó stílusban a magukat magyarnak vallók ügyébe.

Kertész hazudozására további bizonyíték, hogy Izraelben már évek, de leginkább a kettős állampolgárságról szóló törvény meghozása óta a témára szakosodott ügyvédek serege foglalatoskodik az izraeliek kérelmeinek minél gördülékenyebb ügyintézésével. Kérik is az állampolgárságot, méghozzá tömegesen, mert a magyar útlevél számukra belépő az EU összes tagállamának a területére, s ezenkívül a magyar gazdasági életben, az itteni ingatlanpanamákban és a cégalapítások terén is jobban halászhatnak a zavarosban. (Lásd a Joáv Blum- és a számtalan, hozzá hasonló ügyet). Ellentétben a gyomorforgató, Izraelben szokásos zsidó fajvédelmi gyakorlattal a magyarok az izraelieknek is fölajánlották a kettős állampolgárságot. Még világosabban, hogy Kertész is megértse: Az izraeli zsidók ugyanolyan föltételekkel nyerhetik el (vagy vissza) a magyar állampolgárságot, mint a Tolerancia-díjas író által leukránozott beregszászi, vagy munkácsi magyar. Sajnos. A budapesti hittestvéreik ezt a törvényt éppen az izraeliek és a másutt élő zsidók érdekében hozták meg úgy, ahogyan meghozták.

Az Országgyűlés megszavazta törvény ugyanis nem a fajkutakodás – mint teszik ezt Izraelben – alapján biztosítja a magyar állampolgárság elnyerését. Elegendő a magyar nyelv bizonyos szintű ismerete, s legalább egy, valamikor magyar állampolgárságú felmenő megnevezése. Kertész is jól tudja ezt, de hazudik, és sarat dobál az összmagyarságra, amint tette ezt cikkeiben, könyveiben aktív újságírói munkássága idején. Amit tíz esztendővel ezelőtt abbahagyott, most folytatja a blogján. A magyarság rágalmazása annyira a vérébe ivódott, hogy egyszerűen képtelen abbahagyni.

Kertész Péter, ígéretével ellentétben nem hagyja abba a mocskolódást, a magyar nemzet lelkébe való mindennapi beletaposást, hiszen ezt cselekedte egész életében, ezért fizették, díjazták a komcsi hittestvérei. Kertészt és a hozzá hasonlókat az élteti, hogy állandóan provokálnak, gúnyolódnak a nemzet megszentelt jelképein, a külhoni magyarokon, majd amikor valaki végre visszaszól nekik, akkor vérig sértve, fajvédelmet és antiszemitizmust kiáltva mártírként tiszteltetik magukat. Ebből él, ez élteti. Egyébként a Pulitzer-emlékdíjas tollforgató írástudatlanságára jellemző, hogy még a „búcsúbejegyzésében” sem képes egyeztetni az alanyt az állítmánnyal. Végül egy megjegyzés: A Kertész által használt „levadászás” szót nagy nyilvánosság előtt a magyarokra alkalmazta „hősünk” egyik elhíresült hittestvére. Gondolom, tudják, kiről van szó.

Ujj Ignác – Kuruc.info

Korábban írtuk: A Tolerancia-díjas Kertész Péter június 4-én: "Az ukrán magyarok nem magyarok"