Szőcs Géza kulturális államtitkár kiáll a másokat kirekesztő módon legalább félmilliárdos pályázati pénzt lenyúlt filozófusok mellett, miközben kinevezett egy velük egy követ fújó másik filozófust a Műcsarnok élére. A magát egykor németnek kiadó Szőcs erdélyi háttérembere a szintén zsidóimádó Böszörményi Zoltán, a költőként tetszelgő milliárdos, az Irodalmi Jelen megjelentetője.



Böszörményi és Szőcs az Írók Boltjában

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a minap megjelent hír szerint nem nagyon érti, hogy Szőcs Géza kulturális államtitkár miért olyan elnéző Heller Ágnes és a hasonszőrű filozófusoknak kiutalt pályázati félmilliárd ügyében. Nos, hogy az elszámoltatási kormánybiztos megértse végre, hogy honnan fúj a szél, fölemlítjük neki: a Szőcs által a Műcsarnok igazgatói székébe emelt Gulyás Gábor nemrégiben „burkoltan antiszemita” jelenségnek nevezte a legalább féltucat zsidó filozófus pénzügyi üzelmeit fölhánytorgató Magyar Nemzet című fideszes napilapot. Magyarán, aki merészel rámutatni a zsidók elkövette visszatetsző jelenségekre, azt Szőcs államtitkár bizalmasai menthetetlenül antiszemitának bélyegzik. Golda Meir, a néhai izraeli miniszterelnök óta a gojok is jól ismerik ezt a bevált receptet: aki bírálni merészeli Izraelt (magyarországi vonatkozásban Izraelt és a zsidókat), az megátalkodott antiszemita.



Gulyás Gábor
Gulyás Gábor, a Műcsarnok Szőcs által frissen kinevezett igazgatója tehát keményen bírálja a néhai SZDSZ-hez és a mostanában ismét átvedlő MSZP-hez köthető zsidó filozófusok üzelmeit napvilágra hozó Magyar Nemzetet, antiszemitázik. Gulyás a nagyobb hatás kedvéért „Hagyják abba a filozófusok rágalmazását!” címmel a Facebook közösségi oldalon egy nyílt csoportot indított, s az antiszemita meghurcoltatás ellen tiltakozó aláíróívet már eddig sokan ellátták a kézjegyükkel. Igaz, hogy Gulyás, nyilván kormányzati ráhatásra, időközben kiszállt az általa elindított kezdeményezésből. Meghátrálása azonban nem változtat azon a tényen, hogy Szőcs egy magyargyűlölő, politikai és faji kapcsolatai révén illetéktelen anyagi előnyökhöz jutott filozófus csoport védelmére kelt, miközben egy antiszemitázgató alakot nevezett ki a Műcsarnok élére.

Szőcs Géza a kelet-európai kommunista világ idején magát német származásúnak hazudva kívánt nyugat-német állampolgárságot szerezni, s tette ezt akkor, amikor már fizikailag nem tartózkodott a csacsóleoni Romániában, tehát az életét, vagy személyes szabadságát akkor már nem veszélyeztette senki és semmi. Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy előre lássuk: Gulyás Gábor kinevezését követi majd a többi magyargyűlölő helyzetbe hozása a magyarországi kulturális intézmények berkeiben, vagy csak egyszerűen nem teszi ki, ott felejti az SZDSZ-MSZP országlása idején bársonyszékbe ültetett alakokat. Hazánk kulturális államtitkárának (aki anyai – tehát kóser – ágon maga is kiválasztott) nem mai keletű a szoros kapcsolata a zsidókkal, vagy azok szekértolóival. A jó viszony már Erdélyben elkezdődött.

Böszörményi Zoltán, a milliárdossá vált erdélyi goj finanszírozza az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen című magyar nyelvű lapot. A magát költőnek és írónak képzelő Böszörményi imádja a zsidókat, nyilván sokat köszönhet nekik. Valószínűleg a milliárdjait is. Az Irodalmi Jelen, amelynek egyik „örökös munkatársa” az időközben jobb létre szenderült, szobordöntögető Faludy György, nem is olyan régen tele szájjal mocskolta Tormay Cécile-t, aki egymagában fényesebb csillag a magyar irodalom és élet egén, mint a Böszörményi-Szőcs-Faludy-hármas együttvéve. De ne feledkezzünk meg az Irodalmi Jelen által szintén ajnározott Bodor Pálról (Diurnus) se, aki annak idején dicsőítő versben köszöntötte Ceausescut. Bodornak, ennek az erdélyi származású magyargyűlölőnek, egészen a végelgyengüléséig naplórovata volt Böszörményi másik újságjában, a Nyugati Jelenben, ahol rendszeresen dobálta a sarat a magyar nemzeti oldalra, kiváltképpen a Jobbikra és Morvai Krisztinára.



Böszörményi és Faludy, a szobordöntögető

Böszörményi Zoltán, a budapesti államtitkár haverja, a méltatói szerint a kortárs magyar irodalom gyöngyszemeinek számító versesköteteit – megfelelő zsidó kritikai hátszéllel – általában Budapesten, az Andrássy úti, cionista vezetésű Írók Boltjában szokta bemutatni, kiadója pedig a hasonszőrű Ulpius-ház Könyvkiadó. Szőcs Gézának 2004-2009 között Beszéd a palackból címen volt egy állandó prózai rovata a zsidóimádó Böszörményi Irodalmi Jelen című újságjában, s a laptulajdonoshoz hasonlóan ő is derekasan kivette részét a Prohászka Ottokár szobrát ledöntő és egyéb magyarellenes gazságot elkövető Faludy György ajnározásából. Szőcs, aki jelenleg is rendszeresen publikál a Böszörményi érdekeltségébe tartozó lapokban, 2010 májusában kiállítást nyitott meg a költőfejedelem-társ, Faludy György emlékére a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Közben Böszörményi Zoltán fényezéséről sem feledkezett meg: tavaly ősszel, már kulturális államtitkár minőségében bemutatta a milliárdos legújabb verseskötetét – természetesen a (zsidó) Írók Boltjában. Kíváncsian várjuk, mikor utaltat ki Szőcs egy rangosabb állami elismerést a kortárs „erdélyi” és az egyetemes magyar líra állócsillagának.



Szőcs megnyitja a Faludy-kiállítást

Végül idézzük föl Faludy Györgynek, Prohászka püspök szobra ledöntőjének Szélsőjobb című versét, amelyben a „költőfejedelem” fölvonultatja mindazon gúnyos, a nemzeti érzelmű magyarságot megvető, már-már bőgatyásozó fordulatait, amelyekhez hozzászoktunk azon „filozófusoktól”, akiket Szőcs Géza támogat és védelmébe vesz.

Faludy György: Szélsőjobb

Ami hazai, az csodás és helyes,
ami külföldi, az a világ szennye?
sajnálom őt, mert kedv s szeretet helyett
harag, gyűlölség s átok fortyog benne.

Úgy vélem, roppant előnyös lehetne,
ha történelmet tanulna vagy nyelvet,
de iskolájával ő befejezte
az okulást. Azóta mindent elvet.

Mikor belső unalmától megdermed,
vagy bús: egyszerre sír, iszik, zsidózik.
Érvet és tényt nem ösmer, csak érzelmet,

abba magát fejbúbig beleássa,
s nyilatkozik, parancsol, jósol, lódít,
hiszen magyar. Ez a foglalkozása.

Mikó Áron – Kuruc.info