XVI. Benedek A Názáreti Jézus című könyvének most megjelenő második kötetében világosan kijelenti: a zsidók kollektíven nem tekinthetők bűnösnek Jézus Krisztus haláláért. A pápa álláspontja nem újdonság, hiszen a második vatikáni zsinat (1962-65) egyértelműen mentesítette már a zsidókat a Megváltó keresztre feszítése miatti felelősség alól.

Ki a felelős akkor? Netán az egész emberiség? Nem, hanem a „templomi arisztokrácia”, amely féltette hatalmát a „zsidók királyától”. Igaz – mutat rá Benedek –, János evangéliumában fehéren-feketén ott áll, hogy a „zsidók” gyilkolták meg Jézust, “azonban ez a kifejezés semmiképpen sem vonatkozik – mint ahogy a mai olvasó feltételezné – Izrael népére általában, és még kevésbé tekinthető rasszista kitételnek”. „János maga is zsidó volt, miképp Jézus és követői is azok voltak”, mi több, „az egész korai keresztény közösség zsidókból állt” - kedveskedik a „választott nép” fiainak a pápa.

De a könyvben más érdekesség is van. A Bibliában ugyebár az áll, hogy „tegyetek tanítványaimmá minden népeket”, de Benedek pápa úgy véli, ezt a felszólítást sem szabad immár szó szerint értelmezni. Pontosabban: egy nép van, amelynek a megtérítésére nem szabad törekedni, ez a nép pedig a zsidó. Az ő megtérítésükre irányuló törekvések ugyanis súlyos következményekhez vezettek a múltban – véli a pápa. “Izrael Isten kezében van, aki megváltja majd „egészében” a megfelelő időben” – írja Benedek, hozzátéve, hogy azt természetesen nem lehet tudni, hogy a „megfelelő idő” mikor érkezik el. A pápa, álláspontjának nagyobb súlyt akarván adni, egyetértőleg idézi könyvében Hildegard Brem cisztercita szerzetest és teológust: “Az egyháznak nem kell törődnie a zsidók megtérítésével, hanem csak várnia kell a megfelelő időre, amit Isten meghatározott.”

Hogy a keresztény egyházak kétezer éven át igyekeztek megtéríteni a zsidókat? Hogy Jézus Krisztus felszólította követőit „minden nép” megtérítésére? Hogy Máté evangéliumában az áll, hogy „vére rajtunk és fiainkon”? Mindez mit se számít. Immár a Szentírást és a kereszténység kétezer éves alaptanításait is átírják a cionista érdekeknek megfelelően. Teljesen érthetetlen egyébként, mit jelent pontosan Benedek pápának az a megjegyzése, hogy az Isten „egészében” váltja meg majd a zsidó népet? Azt jelentené ez, hogy mindenki, aki zsidónak született, automatikusan üdvözül? De hiszen kétezer éven át a kereszténység ennek éppen az ellenkezőjét tanította! Ennyire kifordult volna önmagából a katolikus egyház a cionista nyomás eredményeképpen?

A zsidók pedig természetesen örülnek az újabb győzelmüknek. Az Anti-Defamation League elnevezésű cionista szervezet “fontos történelmi pillanatnak” nevezte a könyv megjelenését, amely „elősegíti majd a vallások közötti dialógust”. Elan Steinberg, az Amerikai Holokauszt-túlélők és Leszármazottaik Szervezetének elnökhelyettese is „hatalmas lépésről” beszélt, és az „antiszemitizmus teológiai megalapozásának elutasításáért” dicsérte meg a katolikus egyházfőt.

Benedek pápa – csakúgy, mint elődje, II. János Pál – ellátogatott a római zsinagógába, járt Izraelben, hódolt a holokauszt-vallás egyik legfontosabb templomában, a Jad Vasem Intézetben, ezen kívül pedig elhatárolódott az „eretnek” Williamson püspöktől, aki kétségeit merte hangoztatni a holokauszt-történet ma érvényes változatának hitelességét illetően. Benedeknek azért is kell gyakran megalázkodnia a nyugati világot uraló cionisták előtt, mert két súlyos bűne is van: az egyik, hogy ifjú korában a Hitlerjugend tagja volt, a másik pedig, hogy egyik könyvében XII. Piusz pápát (1939-1958) méltatta, sőt, boldoggá avatása elől sem zárkózott el. Csakhogy, mint tudjuk, a zsidók nem szeretik XII. Piuszt, mert szerintük nem tett meg minden tőle telhetőt megmentésük érdekében a háború idején.
Tehát a helyzet tömören összefoglalva a következő.

1. A keresztényeknek a pápa szerint immár nem kell a zsidók megtérítésére törekedniük, ezzel szemben viszont a zsidók holokauszt-vallását minden kereszténynek el kell fogadnia. És, mint Williamson püspök esete mutatja, „kiátkozásra” számíthat az, aki a holokausztban kételkedik.

2. A zsidók „egészében” üdvözülnek, anélkül, hogy fel kellene venniük a keresztséget, és követniük kellene Jézus Krisztus tanításait. Jelzem itt, hogy ez egy forradalmian új tanítás lenne a katolikus egyház részéről, ha a hivatalos dogmák közé emelnék. Más népeknek ilyesfajta kiváltság nem adatik meg.

3. A zsidók „kollektíven” nem felelősek Jézus Krisztus haláláért, ezzel szemben viszont a németek és a magyarok, sőt, bizonyos szempontból általában a keresztények és a nem zsidó népek igenis felelősek „kollektíven” a holokausztért, amelyért az idők végezetéig bűntudatot kell érezniük.

Ide jutott a katolikus egyház vezetése...

Perge Ottó - Kuruc.info

Korábban írtuk: Új könyvében is "felmenti" a zsidókat a pápa