"A legidősebb módosítaná a toldozott-foltozott alkotmányt" - ezzel az elszólásnak tekinthető alcímmel közölte a Magyar Hírlap a fideszes Horváth János korelnökkel készült interjúját a langyos semmittevésről, mellette pedig az első számú korjegyző gondolatait:

Itthon kell tartani a magyar fiatalokat

A 23 éves Dúró Dóra (Jobbik) politológia szakos hallgatóként a parlament legfiatalabb képviselője: az Országgyűlésben a kemény nemzeti politikáért száll majd síkra.

Fénykép: Magyar Hírlap

– A legfiatalabb képviselőként milyen hangot visz be a parlamentbe?

– Mi, jobbikosok a nép hangjaként szeretnénk politizálni, ahogy eddig is tettük. A népi-nemzeti irányzat képviseletének vannak hagyományai Magyarországon, a két világháború között például Németh László neve forrt össze ezzel a táborral. A neves író fogalmazta meg a magyar radikalizmus eszméjét, amely példaértékű számunkra. Az ő generációja tárta fel a falvak szociális visszásságait, nehéz helyzetét, és azokat a politikai köztudatba is bevitték. Hasonló célokkal vág neki a Jobbik is az országgyűlési munkának: a vidék egyik kitörési pontja lehet a mezőgazdaság. A Németh László-i Kert-Magyarország program az egyik biztosítéka például a munkahelyteremtésnek és az élelmiszer-biztonságnak. Ehhez első lépésként a földtörvény módosításával meg kell akadályoznunk a magyar föld idegen kézre jutását. Ezt a radikális változást csak egy tettre kész és fiatalos lendületű párt képes végrehajtani.

– Fiatalokból nincs hiány a frakcióban: az idén mind a négy korjegyzőt a Jobbik adja az országgyűlésnek, ön mellett Bana Tibor, Farkas Gergely és Samu Tamás Gergő látják el ezt a feladatot.

– A politikai elemzők is kimutatták, hogy a Jobbik a legfiatalabb szavazótáborral rendelkező párt. Mindez nem csoda, hiszen maga a mozgalom egy egyetemi szervezetből indult el, és ezt az arculatot máig megőrizte. Vona Gábor pártelnök is fiatal politikusnak számít a maga harminckét évével. Sokan vagyunk, akik már középiskolásként érdeklődtünk a közélet iránt, én is tizennyolc évesen csatlakoztam a Jobbikhoz.

– Milyen területekkel foglalkozott eddig saját pártjában, és milyen tervekkel vág neki az országgyűlési munkának a négyéves ciklusban?

– 2007-től a sajtó területén dolgoztam előbb sajtóreferensként, majd 2009 őszétől szóvivőként, amit folytatni fogok ezután is. A szakmai munkában az oktatási és kulturális kabinet vezetőjeként vettem részt, ami a parlamentben is fontos terület lesz a Jobbiknak, és természetesen számomra is. A frakciónkban több pedagógus is részt vesz ebben a munkában. Mindezek mellett szeretnénk a politikai kultúrát úgy átalakítani, hogy minél több fiatal érezze, a részvételükkel saját és nemzetük sorsát is befolyásolhatják. Az „el lehet menni” gyurcsányi mentalitással szemben itthon szeretnénk lehetőséget teremteni a tehetséges magyar fiataloknak. Fontos, hogy érezzék: a hazájuk is szereti őket, és politikusaik az ő boldogulásukért dolgoznak.

– A negyvenhét tagú Jobbik-frakcióban mindössze három hölgy foglal helyet, sőt a korábbi évekhez képest is csökkent a nők száma az Országgyűlésben. Miként kívánja erősíteni a nők szerepvállalását a közéletben?

– A Jobbikban nincsenek kvóták, a listaállításnál a személyes rátermettség volt a legfőbb szempont. Nem hiszem, hogy mindenáron erőltetni kellene a hölgyek részvételét a politikában, hiszen ez nem is egy tipikusan női szerepkör. Az esély ugyanakkor megvan, hiszen például én is falusi származásúként lettem képviselő. Mindenkinek olyan feladatot kell találnia, amelyben jól érzi magát.

(Magyar Hírlap)