Egykor rendőri közelharckiképző volt, küzdősportoló, ma cégvezető. A Jobbik rendvédelmi kabinetjének vezetője és az Új Magyar Gárda szóvivője. A médiában mind gyakrabban feltűnő Volner Jánossal egyebek mellett a leendő nemzeti kormány rendvédelmi elképzeléseiről, a csendőrségről és Gárdáról, valamint a nemzeti mozgalmakba beépülni akaró küldött emberekről beszélgetett a Barikád című hetilap egyik munkatársa. Alább az interjú.

A médiumokban – főleg a Gárda kapcsán – egyre gyakrabban tűnik fel. Előéletéről azonban radikális berkekben is keveset tudnak.

– Elöljáróban hadd szögezzem le: számomra fontos, hogy olyan emberekkel dolgozhassak együtt, olyan emberekkel vegyem körbe magam, akik jártasak a hétköznapi életben, más pártok és szervezetek elöljáróival ellentétben ismerik a mindennapok gondjait és örömeit. Magam is ilyen környezetből „jöttem”. A Rendőrségnél rendőri közelharcot oktattam, szenvedélyeim a küzdősportok: a thai box és a ketrecharc. Jelenleg saját innovatív cégeimben dolgozom.

A magánéletben érte-e valaha hátrány közéleti szerepválallása miatt?

– Amilyen sok szeretetet – főleg a Gárda kapcsán – kapunk, az bőségesen kárpótol engem és mindannyiunkat, bármilyen hátrány is ért vagy érhet a jövőben. A cigánygyilkosságok kapcsán tanúként, de gyanúsítottként kezelve hallgattak ki. Ezt kevesen tudják: még poligráfos hazugságvizsgálatot is végeztek rajtam. Különböző „kapcsolódási pontokat” próbáltak találni az elkövetőkhöz. Büntetlen előéletű vagyok, semmi takargatnivalóm, sem az elkövetôket, sem az áldozatokat nem ismertem, ezért botrányosnak tartom az eljárást.

Sokak fejében megfordult az elmúlt hónapokban: mutatkozhat szándék rá, hogy a gyilkosságok, a „terrorcselekmények” és például a Gárda körül történtek „véletlenül” egybemosódjanak...

– Nem alaptalanul fordulhat ez meg sokak fejében, ezt a kormányzatot és kiszolgálóikat sok mindenre képesnek tartom. A Gárda közelében is igen erős nemzetbiztonsági aktivitást észleltünk és észlelünk. Az NBH elmúlt évi könyvei meg is emlékeznek róla: „dolgoztak” a Gárdán. Volt olyanra példa, hogy egy illető erős kapcsolatot próbált kiépíteni a Gárda vezetőségével, majd egy idő után konspiratívan azt kezdte terjeszteni: ezt a hatalmat már csak fegyverrel lehet megdönteni. Végeztünk az ember körül némi környezettanulmányt, ami után kiderült: egyetlen társadalmi kapcsolódása sem ismert.

Csak hogy a laikusok is értsék: az illető gyakorlatilag „nem létezett” ?

– Kicsit sarkítva igen. Magyarországon egyetlen lakása sem volt, nem tudtunk meg semmit a munkahelyéről, az ismerőseiről, a felesége is valahol külföldön dolgozik. Igenis céljuk összemosni mindent mindennel, hogy kimondhassák a végső szentenciát: a Gárda és általa a Jobbik is az alkotmányos berendezkedés erőszakos eszközökkel való megváltoztatására készül. Erre hivatkozva pedig szinte minden eszköz megengedett ellenünk.

Nagy a felelősségük...

– Sokszor előfordul, hogy egyes megmozdulásainkat a sajtóban direkt módon más szervezetek (például Vér és Becsület, vagy a Dósa-féle társaság) félelemkeltőnek sugallt fotóival illusztrálják. De sorolhatnám hosszan ennek az állandó összemosási kísérletnek a tüneteit. Az egész NBH létjogosultságát hosszú időre megalapozná, ha – csak az érthetőség kedvéért – például egy 18 éves gárdista gyerek A/4-es lapra rajzolt terveit „találnák meg”, amely mondjuk egy fegyverraktár tervrajzát illusztrálná. Nem csoda hát, hogy teljes erővel dolgoznak ennek érdekében.

Hasonló provokációra tud konkrét példát mondani?

– Az idei március 15-i, Deák téri Jobbik-nagygyűlés, egyben EP-kampánynyitó esetét. Akkor kifejezetten bele akarták zavarni a tömeget egy erőszakos cselekménybe, hogy aztán fel lehessen oszlatni. A rohamrendőrök alakzatban, falban indultak meg a Dohány utca felől a tömeg irányába. Ilyet közvetlenül a tömegoszlatást megelőzően szoktak tenni. Gyakorlatilag arra vártak, azt próbálták kiprovokálni, hogy valaki közéjük hajítson egy tárgyat, és akkor már indokolható a tömegoszlatás, lévén a megmozdulás „elvesztette a békés jellegét”. A szituációt megakadályoztuk: a gárdisták és a Jobbik rendezői duplasoros vonalban álltak a rendőrök és a tömeg között, így esélyt sem adtunk a provokációra.

A tömegből a provokációt érző feldühödött ember vagy a beépített, erre a feladatra odaküldött provokátor „robbanthatná ki” hamarabb a balhét?

– Erre a kérdésre konkrét példával tudok válaszolni. Ugyanezen a demonstráción egy volt rendőr barátom hívott telefonon. Azt kérte akkor: menjek át az Andrássy út felőli oldalra, és győződjek meg róla a saját szememmel: a szervezett bűnözés elleni szolgálat nyomozói épp beépülnek a tömegbe. Odamenvén egyből megpillantottam régi ismerősömet, Hopka Lajos alezredest, az említett szolgálat egyik főtisztjét és kollegáit, amint a fiatal demonstrálókra jellemző sportos ruhákban (jellegzetes márkájú kapucnis pulóverek és bőrdzseki) épp elkezdenek elvegyülni a tömegben. A helyzet komikus volt, ahogyan az alezredes a maga százhatvan kilójával és két méter feletti magasságával megpróbált észrevétlenül "elvegyülni" a tömegben. Ahogy meglátott és felismert, elsomfordált a kollágáival együtt. Egy ilyen helyzeten már az álcázó öltözet sem segít...

Mi várható a leendő (Fidesz-KDNP) kormánytól? Rendvédelmi és igazságügyi politikájuk hogyan fog viszonyulni például a Gárdához?

– Már csak azért sem várok gyökeres változást a leendő hatalom részéről, mert a szocialista kormányzás alatt mindvégig lelkesen asszisztáltak azokhoz a folyamatokhoz, amelyeknek a megfékezésére a Gárda hívta fel a figyelmet. Hallgatólagosan támogatták, hogy a „megélhetési bűnözés” szinte polgárjogot nyerhessen, belementek a lopás húszezres értékhatárra való emelésébe is. Leendő igazságügyminiszterük személye, Pintér Sándor esetleges kinevezése is komoly aggodalomra adhat okot. Ahogy a fejlett demokrácia-felfogással szöges ellentétben áll a kiszivárgott koncepció: egy csúcsminisztérium irányítása és felügyelete alá akarják terelni a rendőrséget és a titkosszolgálatokat. Már csak azért sem várunk sokat a Fidesztől, mert eddig is némán maradtak, mondhatnám lapítottak a lehető legerőszakosabb hatalmi jogsértések láttán is. Mondhatnám példának a július negyedikei tömeges letartóztatásokat az Erzsébet téren... Egy igazi demokrata nem az állam erőszakszervezeteinek törvénytelen alkalmazásával igyekszik legyőzni politikai ellenfeleit.

Egy erős Jobbik-frakció elébe tudna menni az előbb előrevetített aggályos történéseknek?

– Amint lehetőségünk lesz rá, felül fogunk vizsgálni minden eddig megtörtént aggályos döntést. A lehető legerősebb ellenzéke leszünk az antidemokratikus gondolkodásnak és politikának, jelenjen az meg bármilyen oldalon. A Nemzetbiztonsági Bizottság munkájába adott esetben betekintést nyerhetünk, így a közvéleménynek beszámolhatunk majd minden olyan rejtegetett ügyről, amiről az emberek nem tudnak. Legyen az a rendőrterror, vagy akár az egész parlamenti elitet átszövő korrupció.

Essék szó a konkrétumokról: mit lehet kezdeni az Ön által említett „húszezres határral”?

A lopás és egyéb vagyon elleni bűncselekmények szabálysértési értékhatárát le kell szállítani a jelenlegi 20.000-ről 2000 Ft-ra, az elkövetôt pedig minden esetben letöltendő szabadságvesztéssel kell sújtani. A terveink szerint létrehozandó csendőrség alapvetô változásokat hozhat az ún. "megélhetési bűnözés" elleni harcban.

A leendő csendőrségbe integrálódnak majd a Gárda tagjai?

– A Gárda csendőrszakaszába jelentkezőknek eddig is komoly követelményeknek kellett megfelelniük. A későbbiekben csendőrré váláshoz két éves, szakosított rendvédelmi képzésre lesz szükség. A csendőrséget az ORFK részeként, elsősorban a bűnüldözés, bűnmegelőzés területén kell foglalkoztatni. Ahogy a régi időkben, úgy most is szükség van a rendvédelem terén egy kiemelkedő munkát végző elit alakulatra.

(Barikád hetilap nyomán)