Elöljáróban minden kedves olvasó megnyugtatására: mindez nem tréfa, a hihetetlen eset valóban megtörtént még az elmúlt év tavaszán tartott európai parlamenti választásokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalökön.

E településen a Jobbik listájára adták le a helybéliek a legtöbb szavazatot, s, ami különösen meglepő, a város cigányok lakta részeiben is a Vona Gábor által vezetett párt diadalmaskodott, s így még a Fideszt is maga mögé utasította. Hogyan következhetett be ez a szörnyűség? Ráadásul a stabil és bevehetetlennek tűnő szocialista fellegvár, Szabolcs egyik kisvárosában.

Rossz nyelvek által terjesztett híresztelések szerint bizonyos pártok, illetve szervezetek, jelesül az MSZP és az MCF Roma Összefogás túlmozgásos aktivistái – haladó, baloldali hagyományaikhoz híven – már hetekkel a választások előtt felvilágosító, mondhatni népnevelő szándékú küldetéstudattól vezérelve győzködték a helybéli cigányokat arról, hogy a nagy napon, június 7-én hová húzzák majd ama bizonyos ikszet. Természetesen e nemes, mélységes humánumból fakadó szándékot némi karitatív, emberbaráti adományosztással is nyomatékosították. A progresszív baloldali hagyomány eszköztárából efféle alkalmakkor – miként az közismert – rendre előkerülnek – összhangban a szocialisták időszerűségével – a rég lejárt szavatossági idejű konzervek és a kortespálinkaként prezentált alkoholtartalmú vegyipari kőolajszármazékok.

Széles e hazában az is meglehetősen elterjedt vélekedés, hogy a cigányság körében a funkcionális, valamint a tényleges analfabéták aránya nagyságrendekkel tér el a többségi, magyar társadalométól, ezért ezen rasszista (fonetikusan: ’rászista’) előítélettől vezettetve az említett korteskedő mobilcsoport aktivistái – biztos, ami biztos alapon – felhívták majdani választópolgáraik figyelmét arra, hogy ne vesződjenek a bonyolult, háromszavas szószerkezetek betűzgetésével, hanem a választási íven szereplő nyolc párt közül a harmadik neve elé írják majd be a hitelesítő, egymást metsző, két egyenest. A végzetes választási balesetet – miként utóbb kiderült – az okozta, hogy voltak olyan cigányok, akik jobb oldalról számították a listán szereplő pártokat, s így egy fatális tévedés folytán a hatodik helyen szereplő Jobbikra voksoltak, az íven – bal oldalról nézve – valóban harmadik helyen feltüntetett MCF Roma összefogás nevű szervezet helyett. Eme kis választási történet tanulsága az, hogy a tudatlanságból és a választás rendje ellen előkészített vétségből olykor még rendkívüli haszon is származhat, ha a politikai ellenfelek kellőképp felületesek, s a tervezett csalás forgatókönyvét nem egyeztetik előre egymással a legapróbb részletekig.

No, természetesen elvileg azt sem lehet kizárni, hogy a cigányok egy része egy normálisabb élet reményében már sokkal inkább választja a rend és a határozottság pártját, mintsem a káoszt s tehetetlenséget megjelenítő mai parlamenti pártalakulatokat. Ám a mindennapi tapasztalatok tükrében – valljuk be őszintén – ez a felvetés aligha tűnik valószínűnek. Mindazonáltal az idei választásokon fölöttébb kívánatos lenne, ha ez a kis politikai „csínytevés” országszerte a lehető legtöbb helyen és esetben megismétlődne.

Lipusz Zsolt – Kuruc.info