Aktivizálódnak a volt besúgók, kipróbált ravasz és sunyi figurákat, több kulacsos lebukott politikusokat is ráküldtek a nemzeti oldal, mindenekelőtt a Jobbik szervezeteire, rendezvényeire. Jelentgetnek, dezinformálnak, lejáratnak. 

Bemutatunk egy díszpéldányt, aki ismét bontogatni készül szárnyait.

1991. június 18-án a Független Kisgazda Párt elnöksége és parlamenti frakciója azonnali hatállyal visszahívta Bereczki Vilmos országgyűlési képviselőt (1990-1994) a Nemzetbiztonsági Bizottságából, annak titkári posztjáról. Azért, mert bizonyítottnak találták, hogy Bereczki állambiztonsági hálózati személy volt a BM Állambiztonsági Főcsoportfőnöksége III/III csoportfőnökségének  4-a osztályán, amely a radikális ellenzék ellen lépett fel. A besúgó "Palotás János" fedőnéven a legmagasabb hálózati minősítést, a "titkos munkatárs" besorolást érte el kártékony és bomlasztó munkájával.  




A foglalkozását tekintve rovarirtó gázmester, majd Köjál-ellenőr bűnügyi besúgóként kezdte, 1971. június 28-án szervezte be Toldi Miklós r. százados a BRFK VII. kerületi kapitányságának bűnügyi osztályáról. Onnan vette át az állambiztonsági hálózat 1987. május 28-án, kapcsolattartó tisztje Szenes Géza volt a III/III-4-a osztályról. Bereczki önként és dalolva, "hazafias" alapon vállalta a megbízatást. Hálózati beszervezettségét igazoló 6-os kartonja lezáratlan, irattározás nélküli, tehát a rendszerváltás utolsó pillanatáig foglalkoztatták. 

A BM Állambiztonsági Főcsoportfőnöksége egy avatott képviselőjének nyilatkozata szerint Bereczki volt a felelős azért, hogy a Kisgazda Párt korán kettészakadt független és nemzeti szárnyra. (Kurír, 1991. június 11.) Ő elnökölt az FKgP első és második országos alakuló ülésén a Pilvax Kávéházban; övé lett a 0001-es számú párttagkönyv; az Országos Intézőbizottság tagja, a párt környezetvédelmi titkára, 1989-90-ben a párt szóvivője. Tagja a Menedék Bizottságnak, a Szabad kezdeményezések Hálózatának, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének, az Erdélyt Védő Független Magyarországi Bizottságnak.  




A Cég embere elmondta a Kurírnak azt is, hogy: "A III/III ügynökeként rendszeresen külföldre utazott, utazásait az ügyosztály pénzelte, olyannyira, hogy az ellenzék által később használt stencilgépet is a csoportfőnökség pénzén vette, s ők gondoskodtak arról, hogy a határon ne bukjon le... kifejezetten élvezte a rá bízott veszélyes szerepeket és alapos, részletekbe menő jelentésekben számolt be kalandjairól. Jelentős szerepe volt az ellenzéki csoportosulásokról szóló jelentések összegezésében és a határon túl élő magyarság megfigyelésében." Az állambiztonsági szakember nyilatkozatában kiemelte: "Palotás a Cég annyira megbecsült embere volt, hogy házasságkötésekor a III/III értékes étkészlettel ajándékozta meg." 

Bereczki Vilmos szerepelt az 56-os Intézet idén júniusban nyilvánosságra hozott ügynöklistáján is. Az Intézet a birtokában lévő dokumentumok alapján számolt be a "Palotás" fedőnevű titkos munkatárs 1989. júniusi feladatairól: "Nagy Imre és társai újratemetésének operatív előkészítése során azt a feladatot kapta, hogy "Tamás" fedőnevű titkos megbizottal (Ruttkay Levente evangélikus lelkész) együtt próbálják meg lebeszélni Szilágyi Sándort a rendezvények utáni fáklyás felvonulás megtartásáról. Az állambiztonsági szervek tervei szerint "Palotás" a Hősök terén és a temetőben tartott szertartáson is jelen lesz az FKgP képviseletében. Rendkívüli esetben soron kívül kellett jelentést tennie." 




"Augusztus 20-án az SZDSZ rendezvényén kellett részt vennie és a tapasztaltakról szükség esetén beszámolni" -így az 56-os Intézet. 

Az 1990. évi választásokon Bereczki "Palotás" Pest megye 1.sz. (Szob és környéke) választókerületében megbukott, csak ötödik lett, de pártja országos listájáról bekerült a parlamentbe. 

Azon a gépelt ügynöklistán, melyet a távozó miniszterelnök, Németh Miklós adott át 1990 tavaszán Antall Józsefnek, Bereczki Vilmos is szerepelt. (Valaki kézzel fölé írta Torgyán József nevét.)

A "Kurír" 1991. június 11-i cikkének megjelenésekor Bereczki pánikba esett, és még aznap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy "Én voltam Palotás!" Beismerését másnap a Népszabadság az első oldalán hozta. Azzal a szánalmas hazugsággal, hogy nem hálózati, hanem célszemély volt.





Csak arról feledkezett meg, hogy a célszemélyek nem a hálózati "H" nyilvántartásba kerültek, és nem állítottak ki róluk a beszervezettséget igazoló 6-os kartont, hanem a "figyelőztetettek" F-dossziéjába, majd az operatív "G" nyilvántartásba tették őket. Márpedig Bereczki Vilmosról 6-os kartont állítottak ki a hálózati nyilvántartóban. Hamisított 6-os kartont a mai napig senki sehol sem talált. Bereczki szerzett korábbi megbízóitól egy üres 6-os kartont, bevitte a Parlamentbe, s megkérdezte képviselőtársait: "Kinek a nevére töltsem ki?" Ez azonban nem így működött, a beszervező, a kapcsolattartó és a vonalvezető tiszt aláírásával ellátott okmány 8 kontrollponton ment át, míg eljutott az állambiztonsági nyilvántartóba, majd 1974-ben felkerült a számítógépközpont mágnesszalagjára, amelynek kinyomtatásán most dolgoznak.  

Bereczki átlátszó meséjét az FKgP parlamenti frakciója és a párt elnöksége nem ette meg. Mint ahogy azt a trükköt sem, hogy az akkor még fejlécén önmagát "Szocialista napilap"-nak nevező Népszabadság 1991. június 12-számában hirtelenjében előkerítette és megszólaltatta az 1990 januárjában feloszlatott III/III leváltott csoportfőnökét, a már akkor betegeskedő Horváth József volt vezérőrnagyot, aki - nem véletlenül - szintén úgy emlékezett, hogy Bereczki célszemély volt. Csak azt felejtette el a "Nagy Hazug"-nak nevezett tábornok, hogy 1989 áprilisában ő rendelt el vizsgálatot, derítsék ki: hogyan szivároghatott ki Bereczki hálózati beszervezettsége.



Bereczki és Horváth József 1990-ben

Történt ugyanis, hogy - idézzük a BM Napi Országos Információs Jelentését (NOIJ) 1989 04 21-ről -: "Az FKgP pécsi szervezetének f. hó 21-én tartott választmányi ülésén Nagy Csaba győri aktivista hangot adott azon véleményének, miszerint Bereczky Vilmos, az FKgP országos vezetőségének tagja a BM beépített embere. Nagy arra kérte dr. Böröcz István pécsi FKgP-tagot, hogy ezt a helyi szervezet is

Böröcz István
terjessze." Erre lépett Horváth József. A vizsgálat eredményét nem tudjuk, azt viszont igen, hogy kecskére bízták a káposztát, mert Dr. Böröcz István is ügynök volt, az eredetileg zalaegerszegi újságírót a Baranya megyei RFK III/III osztálya szervezte be "Nádasdy" fedőnéven, 6-os kartonjának tanúsága szerint nem hazafias, hanem anyagi érdekeltség alapján! Böröcz a pécsi MDF egyik alapítója, majd az FKgP dél-dunántúli titkára, a nagyválasztmány alelnöke, a Politikai Bizottság tagja, aki az FKgP Baranya megyei területi listáján jutott be az első szabadon választott parlamentbe, ahol az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi állandó bizottság alelnöke lett. A párt és a frakció vezetősége majdnem belügyminisztert csinált Böröczből a kisgazdák közé küldött ügynök képviselők (pl. "Szatmári", "Virág Benedek", "Róka"/"Rába", "Harcos" fedőnevű hálózati személyek) segítségével. A terv azon bukott meg, hogy az MDF nem engedte át a kisgazdáknak a belügyminiszteri posztot, hanem azt megtartotta magának, és az amúgy nem éppen rátermett Horváth Balázsnak adta. 

Bereczki Vilmos egyike volt annak a négy állambiztonsági hálózati személynek, akik bekerültek az első szabadon választott magyar országgyűlés 13 tagú Nemzetbiztonsági Bizottságába. ("Palotás János", FKgP, "Havasi Zoltán", MDF, "Nagy László", MDF, "Magyar Károly", KDNP). Az utóbbi időben aktivizálta magát, egyebek között feljelentette két volt képviselőtársát a Nemzeti Nyomozó Irodánál, lejárató anyagot próbált elhelyezni egy internetes levelezőközpont elosztójánál egy, a kuruc.info oldalán megjelent cikk miatt. Várható elsődleges felbukkanási helye Kelet- és Észak-Magyarország, valamint Pest megye.

Tartsuk rajta a szemünket! 

Kuruc.info