Annak a nőnek, aki zsenihez megy feleségül, valószínûleg bele kell törődnie abba, hogy meg fogják csalni – állítja a Desmond Morris antropológus, etnológus. A tudós elméletét a Corriere della Sera címû olasz napilapban ismerteti.

A szakember felmenti azt, akinek nem sikerül hûségesnek lennie, mivel nem ő, hanem DNS-e a felelős ezért. A férfi génjeiben ugyanis megmaradtak a nyomai annak a történelem előtti vadásznak, gyûjtögetőnek, aki biztosította a faj fennmaradását.

Desmond Morrist természetesen az sem lepi meg, hogy Albert Einsteinnek tucatnyi szeretője volt, mert mint mondja: "Ő, mint a legtöbb kreatív ember, bőségesen el volt látva a férfi legjellegzetesebb vonásával, a kockázat imádatával. Az ősembernek, ahhoz, hogy sikeresen vadásszon, meg kellett tanulnia bátornak lenni, kockáztatni és félelmét legyőzni. A fejlődéssel ez a vonás nem szûnt meg. Ez viszi a férfit ma az újításhoz, a feltaláláshoz, felfedezésekhez".

A férfi ma is imádja a fizikai kockázatot, ő az, aki belép a hadsereg különleges alakulatába, aki felfedező útra indul a Déli-sarkvidékre, vagy új tudományos elméleteket dolgoz ki. A szexuális hódítások is vonzzák, de nem annyira a végkifejlet, inkább az udvarlás íze, a "zsákmány elejtése", a hozzá szükséges ravaszság, stratégia. "A csalás gyakorlatilag az ősi vadászatlógus.

A történelem egyébként valóban tele van példákkal. Einsteinen kívül a nagy nőhódítók közé tartozott Bertrand Russell, akinek titkárnő, képviselő-feleség, sebész lánya, színésznő, tanárnők, lányainak nevelőnője voltak a szeretői. Picasso, Gauguin, Chaplin, John F. Kennedy pedig egytől egyig olyan férfiak voltak, akik semmibe vették a házasság szentségét.