Bár az Amerikai Egyesült Államokban nincs föderális célkitűzés a megújuló energia jövőbeni felhasználására, a tagállamok, megunva a központi kormányzat lassúságát, saját maguk indították meg zöld-energia programjaikat. Mára már a tagállamok 2/3-a rálépett a zöld energiaforradalom útjára.
Föderális zöld célkitűzés hiánya
Washington már többször megpróbálkozott egy föderális, a megújuló energiaforrások a villamos-energiatermelésben betöltött arányát meghatározó célkitűzés elfogadásával. Mindeddig sikertelenül. A 2003-as energiatörvény javaslat, és annak részét képező megújuló energia célkitűzés végül nem ment át a washingtoni törvényhozási procedúra sáncrendszerén. A 2007-es energiatörvény (Energy Independence and Security Act) eredeti tervezetében szereplő 2020-ra vonatkozó 15%-os villamos-energia megújuló energiaforrás arány célkitűzését pedig végül a Szenátus kigyomlálta a törvény végleges formájából.
Obama tavasszal benyújtott és jelenleg is a Kongresszus előtt heverő törvényjavaslata ("American Clean Energy and Security Act") ismételten megkísérli egy föderális szintű megújuló cél kitűzését. A tervezet eredetileg 2025-re vonatkozóan 25%-os megújuló energia részarány elérését javasolta a villamos-energiaszektorban, ez a szám azonban az elmúlt négy hónap kongresszusi vitái alatt sokat puhult, s a végleges szám jelenleg is bizonytalan. S bár a demokrata többségű Képviselőház és Szenátus várhatóan elfogad egy föderális szintű, kötelező megújuló villamos-energia részarányt, az ördög a részletekben fog rejleni. Nem mindegy ugyanis, hogy mekkora lesz e célkitűzés, mi lesz a céldátum, tartalmaz-e közbenső célokat, és a célkitűzés mekkora hányadát lehet majd teljesíteni energiahatékonysági programok révén. A megújulók szempontjából a törvényjavaslat legfontosabb elemét képező szén-dioxid kibocsátás csökkentési kötelezettség kardinális jelentőségű, mely indirekt módon terelné a piaci szereplőket zöld infrastruktúra telepítésére.
Egy föderális megújuló energia részarány célkitűzés elfogadásában nemcsak Obama zöld hitvallása és erőteljes lobbizása miatt számíthatunk. Az ország ugyanis az elmúlt években megérett a zöld fordulatra.
A tagállamok már zöldítenek
Megelégelve a Kongresszus és központi kormány eddigi sikertelen próbálkozásait, a tagállamok saját maguk indították meg zöld programjaikat, zöld jogszabályok tucatjait alkotva. Az utóbbi néhány évben az USA harminchat tagállamában fektettek le a megújuló energiaforrások villamosenergia részarányára vonatkozó tagállami célkitűzéseket, egy tucatban a föderálisnál ambiciózusabb bioüzemanyag bekeverési arányokat, húsz tagállamban pedig speciális energiahatékonysági előírásokat. (E jogalkotási derbiben a föderális szintű energiahatékonyság és a bioüzemanyag programok meglétének köszönhetően a zöld szabályozás elsősorban a megújuló energiaforrásból történő villamos-energiatermelés területén kiemelkedő.) Huszonhét tagállamban már van kötelező megújuló részarány elérését célzó úgynevezett „Renewable Portfolio Standard” (RPS); négy tagállam, kiegészítve a megújulókat egyéb tiszta alternatív megoldásokkal „Alternative Energy Portfolio Standard” (AEPS) elérésére kötelezte el magát, öt tagállam pedig önkéntes célkitűzést vállalt – "Voluntary Renewable Portfolio Standard" (VRPS) – . Tizennégy állam viszont egyelőre nem alkotott jogszabályt a megújuló energiaforrások villamos-energia szektorbeli terjesztéséről. Természetesen, ahány állam, annyiféle szabállyal találkozhatunk. Az eltérő jogrendszerekből és államigazgatásból, energetikai szerkezetből és adottságokból (rugalmas-e az energiamix például), piaci viszonyoktól (áramszolgáltatók száma és nagysága) és a már meglévő megújuló energia infrastruktúrától függően tagállamonként különböznek a célszámok, a céldátum, a támogatási rendszerek, a szabályozás alá vont megújuló energiaforrások köre, a végrehajtói intézményrendszer, és sok egyéb részletszabály.Energiapolitika és szabályozás az USA-ban és tagállamaiban Az Amerikai Egyesült Államokban az energiapolitika és föderális szintű energiajogi szabályozás nem kiforrott, a tagállami és föderális hatáskörök – regulációs vagy éppen deregulációs politikától függően – állandó mozgásban vannak. Általános trend azonban, hogy az energiapolitika terén a föderális kormányzat folyamatosan bővíti jogalkotási mozgásterét, újabb és újabb területeket kapcsol hatáskörébe. Az USA alkotmányos berendezkedése alapján a tagállamok jogosultak, összhangban az alkotmány szellemével és annak konkrét rendelkezéseivel, minden olyan területet szabályozni, ami nem tartozik a központi kormányzati szervek hatáskörébe. A tagállamok jogosultak jogalkotásra minden olyan kérdésben is, amelyben a Kongresszus még nem szabályozott – ilyen a megújuló energiaforrások kötelező felhasználási aránya például. Ezekmellett a tagállamok a föderális szabályoktól hozhatnak azokat kiegészítő és azoknál szigorúbb rendelkezéseket is – így például a föderális előírásoknál magasabb bioüzemanyag bekeverési standardot előíró rendelkezést, mint ahogy azt Iowa tagállam tette. Az alkotmányos korlátokat azonban mindig figyelembe kell venni. A tagállami jogalkotás ugyanis nem gátolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet – nem lehet diszkriminatív például.A zöld jogalkotás sorát New Jersey, Pennsylvania, Rhode Island és New York állam nyitotta meg 2004-ben, akiket 32 állam sorra követett az elmúlt években. A célkitűzések többségében 15-25%-os arányról rendelkeznek középtávú, 2020-2030 közötti céldátummal (de köztes célszámok sokszor be vannak építve, garantálva a program fokozatos végrehajtását). Néhány tagállam rövid távú célokat fogalmazott meg, mint Kalifornia, amely 2010-re az elektromos energia 20%-át tervezi megújuló energiaforrásokból fedezni, míg New York 2013-ra vállalt 25%-os, Nevada pedig 2015-re 20%-os arányt. Érdekesség, hogy Texas kivételével (10.000 MW 2025-re) minden állam %-ban határozta meg célszámait. A jogszabályok mindegyike megújuló energiaforrások körébe sorolja a nap-, szél-, geotermikus energiát. A biomassza, biogáz, nagy- és kisteljesítményű vízierőművek, hullámenergia megítélése és beszámítása viszont már tagállamonként változik. Számos jogszabály minimumarányokat ír elő meghatározott energiaforrásokra, a szélenergia terjedésének várható robbanásszerű és kizárólagos növekedése miatt, elsősorban napenergiára. Így a nevadai 20%-os megújuló célszám mellett 6%-os, Maryland, Delaware, New Jersey saját megújuló célkitűzése mellett 2-2-2%-ot napenergia részesedést ír elő jövőbeni villamosenergia szerkezetére.
A végrehajtás tekintetében a központi kormányzati szervek (Governor’s Energy Office például) mellett tagállami a közszolgáltatások szabályozásával és felügyeletével foglalkozó, speciális hatáskörrel rendelkező, a magyar jogrendszerben nem ismert intézmény, a „Public Utilities Commission” a kulcsszereplő. Mivel a célkitűzéseket elsősorban a nagy energiaszolgáltató vállalatok lesznek kénytelenek megvalósítani, azok végrehajtásának ellenőrzését ezen közigazgatási szerv végzi. (Az áramszolgáltatók tagállami szabályozástól függően meghatározott időközönként ún.”Integrated Resource Plan” – IRC – kötelesek benyújtani a bizottságnak, melyben igazolják a tagállami energetikai célkitűzések betartását, illetve vázolják a jövőbeni célok elérésének menetrendjét.) A tagállamok különféle szubszidiákkal igyekeznek célkitűzéseik elérését garantálni (nem ritka a tagállami kormány és az áramszolgáltatókkal kötött kétoldalú szerződések, melyek „sikerdíjat” tartalmaznak a programokat megvalósító szolgáltatók részére.
A szomszéd kertje meddig zöldebb?
A zöld jogalkotás terén elsősorban a demokrata többségű államok jeleskednek. Az RPS-sel nem rendelkező tagállamok közül mindegyik republikánus identitású (Alabama, Alaska, Arkansas, Idaho, Indiana, Georgia, Kentucky, Louisiana, Mississippi, Nebraska, South Carolina, Oklahoma, Tennessee, Wyoming). Várhatóan azonban még abban az esetben is, ha Obama föderális célszáma elhasalna, ezek az államok is előremenekülnek és elindítják saját megújuló energiaprogramjaikat.
A zöld energiaszektor ugyanis robbanás előtt áll, amire jelentős gazdasági konjuktúra építhető. Emellett a központi Renewable Portfolio Standard bevezetése csak idő kérdése, így minél tovább várnak annál nehezebben lesznek képesek a tagállamok teljesíteni. Mindezekmellett pedig nem akarnak lemaradni a tagállamok között kibontakozó zöld energia versenyből sem. Így várhatóan szépen lassan mindegyik, a zöld energia elterjesztésének szorgalmazásától eddig vonakodó republikánus állam is beáll a sorba, ahogy ezt tette Texas 2005-ben, vagy Kansas 2009 májusában.
(Kitekintő)