Nyílt levél Ivica Dacsics úrhoz, Szerbia belügyminiszteréhez
Tisztelt Belügyminiszter úr!
Bizonyára pontos tudomása van az általam (is) vezetett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) magyar és szerb állampolgárságú tagjait érő egyre súlyosabb jogsértésekről. A rendőrök ugyanis mindig arra hivatkoznak, hogy felsőbb utasítást hajtanak végre.
Mivel a jogtalanságok miatt benyújtott fellebbezéseimre még a szerbiai törvények által előírtakat is megszegve, választ sem küldtek, kénytelen vagyok nyílt levéllel fordulni egyenesen Önhöz. Bár rendőrei a törvényi előírásokkal ellentétben egyetlen esetben sem voltak hajlandóak tolmácsot biztosítani számunkra, mi ezt a levelet mégis lefordítjuk az Ön anyanyelvére is, elsősorban azért, mert a szerb médián, illetve a világhálón keresztül igyekszünk majd minél több szerb honfitársa tudomására hozni a levél tartalmát. Tudjuk, hogy az Ön által vezetett fegyveres szervek elsőként fogják olvasni ezt a levelet a honlapunkon, beosztottjai ugyanis mindig közlik velünk, hogy naponta olvassák, böngészik internetes portáljainkat. Bevezetőm után a lényegre térek:
Leszámítva a 2004-es esetet, amikor a rám támadó 7 fős szerb bandát jogos önvédelemből visszavertük (emiatt ők a szabadkai kórházba kerültek), sohasem emeltünk kezet szerbekre, főleg nem származási alapon. Mozgalmunk mindig deklarálta, hogy a szerb nép nem az ellensége és nem soviniszta, sőt éppen ellenkezőleg: a HVIM a sovinizmus ellen küzd! Mi válasz vagyunk a magyarellenes gyűlöletre, ám sohasem támadunk, mindig csak védekezünk. Délvidéki tevékenységünk évek óta kizárólag az őshonos magyarság kulturális önazonosságának megőrzésére, kulturális tevékenységre szorítkozott. Erről szól a Remény Háza programunk is. Éppen ezért érthetetlen számomra, hogy miért irányulnak ilyen durva támadások mozgalmunk ellen. Kulturális rendezvényeinket betiltják, a koncertekre érkező magyarországi zenekarokat nem engedik át a határon, tagjainkat pedig válogatás nélkül tiltják ki az országból, miközben délvidéki (szerb állampolgárságú) tagjainkat a titkosszolgálat vegzálja, terrorizálja, szabadkai elnökünket pedig a helyi rendőrségen bántalmazták is. Érthetetlen számomra az is, hogy miért verettek össze tavaly Szabadka központjában 5 verőemberrel, akiket aztán a rendőrség vállveregetések közepette szabadon bocsátott (miközben minket a kórházban őrizetbe vettek), s a tucatnyi szemtanú és az orvosi látleletek ellenére sem folyik semmiféle nyomozás az ügyben, ezzel a rendőrség nem is titkoltan játszik össze az elkövetőkkel.
Azt megértem, hogy figyelnek rám és a HVIM-re, elvégre ez a kötelességük. Nem tiltakoztam, nem is fellebbeztem a 2004-es kitiltásom alkalmával, mert akkor korrekt bírósági ítélet született, előtte a rendőrségen is önként jelentkeztem. Abba azonban nem vagyok hajlandó beletörődni, ami tavaly óta folyik ellenünk.
Tisztelt Belügyminiszter úr!
Tekintsünk el most egy pillanatra attól, hogy én a HVIM tiszteletbeli elnöke vagyok, Ön pedig a Szerbiai Szocialista Párt elnöke, egyben Milosevics egykori jobbkeze és utódja a párt élén. Most mint ember szólok az emberhez.
Tudomásom szerint Ön Koszovóban, Prizren városában született. Nyilván hiányzik Koszovó, s fáj, hogy nem teheti be oda szabadon a lábát. Nyilván egy szíven szúrással ért fel, amikor 2004-ben látta, hogy albán soviniszták porig rombolják szülővárosa XIV. századi szerb műemlékét, az ortodox keresztény templomot. Mi, magyarok megértjük a szerbek fájdalmát, mi ugyanezt éreztük a trianoni békediktátum után. Tekintettel arra, hogy az őseim többsége a ma Szerbiához tartozó Délvidéken élt, nyilván Ön is el tudja képzelni, hogy milyen rossz érzés lehet nekem, hogy jelenleg nem tehetem be a lábamat erre a földre.
Ha nem szűnik a mozgalmunk elleni terror, akkor nem fog szűnni az a nemzetközi kampány sem, amit már a múlt héten elindítottunk. Első akciónkra abban a Spanyolországban került sor, amely a nyugati hatalmak közül egyedüliként támogatta a szerb érdekeket Koszovóban. Spanyol barátaink, a Democracia National nevű szervezet aktivistái Madridban a szerb nagykövetség előtt tüntettek a HVIM védelmében, és “állítsák meg a magyarellenes terrort” feliratú transzparenst feszítettek ki. Erről nyilván Ön is tud, hiszen az akció során megjelent a rendkívül ideges szerb nagykövet és a szerb titkosszolgálat munkatársa is. Mivel Spanyolországban 19 fő alatt nem kell bejelenteni egy demonstrációt, az ügyes spanyol aktivisták éppen 18-an voltak, így hiába hívott rendőrt a szerb nagykövet, az nem tudott intézkedni. Hasonló gerillaakciókra számíthat Szerbia valamennyi diplomáciai képviselete szerte a világon. A soron következő demonstrációt Londonban tartjuk, aztán pedig spanyol szövetségeseink közreműködésével Dél-Amerika több állama következik. Akcióinkkal a magyarellenes atrocitásokra, s a mozgalmunk elleni törvénytelenségekre világítunk rá.
A szerb közvélemény figyelmébe ajánlom azt a tényt, hogy éppen azok a jelenlegi globális folyamatokkal szembehelyezkedő európai nemzeti szervezetek tisztelik a HVIM-et, s most tüntetnek mellettünk, akik eddig a leghatározottabban támogatták Szerbiát Koszovóval kapcsolatban. A magyarellenes támadásokkal és a HVIM elleni jogsértésekkel a szerb hatóságok azt veszélyeztetik, hogy elveszítik azok szimpátiáját, akikre számíthatnának Koszovó megtartása érdekében.
Minden vármegyés kitiltásával Szerbia legfeljebb annyit érhetett volna el, hogy a kizárólag kulturális célokat szolgáló Remény Háza építését nem tudjuk befejezni. Nos, még emiatt se örüljenek a kitiltóink, mert felhívásokban fogom magyar hazafiak százait toborozni a munkára, akik nem vármegyések, s akiknek az adatai nem szerepelnek a szerbiai hatóságok adatbázisaiban, így simán átjuthatnak a határon. A vármegyések kitiltása miatt tehát kontraproduktív módon, sokkal hamarabb befejezzük a Remény Házát.
S egyébként is…. Meddig akarják folytatni ezt a kitiltósdit? Amíg a végén több száz magyar állampolgár lesz kitiltva jogellenesen? Akkor meg majd együtt megyünk a nemzetközi fórumok elé.
Tisztelt Belügyminiszter úr!
Ne tévessze meg Önöket az sem, hogy az elmúlt években nem volt magyar diplomácia. A júniusi Európai Parlamenti választás, és a jövő évi országgyűlési választás után már lesznek olyan képviselők és lesz olyan nemzetközi politikai erő, amely határozottan fel fog lépni a HVIM védelmében. Kérem, fontolja meg a levelemben leírtakat, s a háborúskodás helyett inkább kössünk békét. Most ez a szerbek és ez a magyarok érdeke is.
Szeged, 2009. április 8.
A józan eszükben bízva,
Maradtam tisztelettel:
Toroczkai László
A HVIM tb. elnöke
A HVIM - hatóságok által bántalmazott - szabadkai elnökének fotóját is közszemlére tették a spanyolok
A szerb titkosszolgálat is megörökítette az akciót