Öröm hallani és olvasni, hogy helyes gondolkodású magyar fiatalok sporttábort szerveznek maguknak. A Hungária Skins idén is megtartja ezt a rendezvényét, s kedvcsináló gyanánt itt egy beszámoló a tavalyi táborról.

Hungária Skins – II. Sporttábor

A szkinhed szubkultúrára és mozgalomra mindig is jellemző volt a jó kiállás, az állandó harcra készség és a katonai jelleg. Az MNA-s idők elmúltával, az egykori sólyomtáborok hiányával, űr keletkezett ezen a téren. Ezt a hiányt igyekezett pótolni a Hungaria Skins, amikor a fejébe vette, hogy megrendezi II. Sporttáborát. A tábor katonás fegyelemben, bajtársias hangulatban került megszervezésre július közepén, a Mátraalmás nevű kisközség melletti erdőben. A tábor vezetője, a légióban 5 évet szolgált Sipi volt, aki a Hungaria Skins megbecsült tagja.

Az első napon folyamatosan érkeztek a résztvevők, délelőttől kezdve egészen az éjszakába nyúlóan. Volt, aki autóval, motorral vagy éppen busszal jutott el a helyszínre. Miután mindenki felállította a sátrát, jöhetett a tábor ”elrendezése” pl.: a fürdőhely kialakítása. Késő délután, ”kezdésnek” egy bő 6 km-es táv állt a jelentkezők előtt, amit futva teljesítettek, ill. laza erőnlét is helyet kapott. Az esti szalonnasütés és tábortűz mellett, mindenkinek lehetősége nyílott arra, hogy jobban megismerhesse a többi táborlakót.

Másnap reggel, a korai ébresztő után bemelegítés, majd egy 4 km-es futás következett. A délelőtt hátramaradó részében az ökölvívással ismerkedhettek a megjelentek, ill. annak elsajátításával ”üthették”el az időt.




Ez után némi erőnléti edzés következett, a legkülönfélébb gyakorlatokból. A kora délután sziesztázással telt, és túrára való felkészüléssel, ami nem sokkal később kezdetét vette, a Mátra eme szemet gyönyörködtető vidékén. A tiszta levegő, az érintetlen természet, a csodálatos táj mindenkit rabul ejtett. Utunk során megtekintettük egy elhunyt bajtársunk emléktábláját, és eljutottunk több egykori vár romjaihoz is, mint pl.: Galyavár és Ágasvár. A túraút során kereszteztük az ország legmagasabban fekvő településeit, Mátraszentlászlót, Mátraszentimrét és Mátrakeresztest. Bár az út kicsit hosszabbra sikerült, mint az eredetileg meg lett tervezve, azonban a hihetetlen látvány, mely a hegytetőkön a szemek elé tárult, kárpótolt mindenkit az ”elszenvedett” fáradalmakért.




Az esti visszaérkezés után, a táborban csak kevesen maradtak talpon egy tábortűz melletti beszélgetésre, többen inkább a nap fáradalmainak kipihenését választották. Az utolsó nap kora reggelén, az előző naphoz hasonlóan, bemelegítéssel kezdett a csapat, majd következhetett a már megszokott futás, levezetésnek pedig némi erőnlét, ill. boksz volt a program. Délhez közeledve, a brigád megkezdte a tábor elbontását, és annak rendbetételét. Miután mindenki összepakolt, búcsúzóul a társaság egy baráti sörözéssel köszönt el egymástól. Összességében elmondható a táborról, hogy eredményes volt, hisz egy összeszokott és ütőképes csapat született az alatt a röpke 3 nap alatt.




A kijelölt feladatokat, kivétel nélkül mindenki sikerrel teljesítette. Amit fontosnak érzek megemlíteni, hogy mindenféle káros szenvedélytől mentes, és teljes mértékben a sportolásnak szentelődött napok voltak ezek, amely a mai világban példaértékű, ugyanakkor kiemelném még azt a tényezőt, hogy azon a hétvégén koncert is megrendezésre került, ám a táborozók a szórakozás helyett mégis inkább a „nehezebb”, de hasznosabb utat választották! Remélhetőleg, az elkövetkezendő években is rendszerességgel megrendezésre kerül a tábor, ezzel is erősítve és egységbe kovácsolva mozgalmunkat!

Hisz mint tudjuk: „Erős testben, ép lélek!”

(Fehéregység.blogspot.com)

Kuruc.info: Mit mondhatnánk? Csak osztozni tudunk bajtársaink örömében, és remélhetőleg hagyománnyá válik e nemes rendezvény! Mi, mindenképp hírt adunk majd róla. (Geyer)