TC: Dr. Kovács Tamás úr

A Magyar Köztársaság Legfőbb ügyésze részére

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Alulírott Dr. Morvai Krisztina jogász feljelentést teszek Izrael állam kormányának tagjai, hadseregének parancsnokai és további ismeretlen személyazonosságú izraeli állampolgárságú bűnelkövetők ellen a Genfi és a Hágai egyezményekben büntetni rendelt emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt.

A Magyar Büntető Törvénykönyv 4.§ (1) bekezdés a pontja szerint a magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az emberiség elleni vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő. Ilyen esetben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. Álláspontom szerint az Izraeli állampolgárságú bűnözők (kormánytagok, katonai parancsnokok és „polgári személyek"1) által a megszállt Gázai övezetben a palesztin lakosság sérelmére az elmúlt három hét során sorozatban elkövetett erőszakos, fegyveres cselekmények minden kétséget kizáróan megvalósították az alább részletes felsorolásra kerülő – nemzetközi jog alapján, de a magyar jog szerint is – büntetendő emberiség elleni bűncselekményeket. Bár Izrael állam a bűncselekmények leplezése céljából megtiltotta, hogy az elkövetés színhelyén újságírók tartózkodjanak, a világ megismerhette azt a kirívó embertelenségű bűncselekmény-sorozatot, amelynek eddigi következménye egyebek mellett több mint 1100 halott, és kb. 5200 sérült. A halottak és a sérültek többsége polgári személy, jelentős számban gyermek és nő. Teljes családok haltak meg a mindenre elszánt, a nemzetközi jogot semmibe vevő elkövetők tettei következtében. Szülők nézték végig egyszerre 3-4 gyermekük embertelen fájdalmak között haldoklását, végtagjaik amputálását, kimondhatatlan testi és lelki szenvedéseik sorozatát. A bűnözők felelősségét súlyosítja, hogy a polgári lakosságnak a védekezésre, menekülésre esélyt sem hagyva követik el a legnagyobb tárgyi súlyú, az alanyi oldalon pedig a legkirívóbb embertelenséget, kegyetlenséget tükröző cselekményeiket. A büntetés kiszabásánál ezeket a szempontokat jelentős súllyal lesz szükséges figyelembe venni. A bűncselekmények elkövetésének bizonyítékaiként becsatolom az elkövetésre vonatkozó ENSZ jelentéseket és határozatot, egyéb jelentős nemzetközi szervezetek hitelt érdemlő jelentéseit, dokumentumfilm-felvételeket és fényképeket. (Kérek mindenkit, akinek hitelt érdemlő bizonyíték jut a birtokába, hogy ezeket Legfőbb Ügyész Úr részére szíveskedjék eljuttatni, Legfőbb Ügyész Urat pedig kérem, hogy a beérkező bizonyítékokat az ügy anyagához csatolni szíveskedjen.)

Az alábbiakban részletesen bemutatom azokat az emberiség elleni bűncselekményeket, amelyek a rendelkezésre álló – s az egész világ által megismert – bizonyítékok alapján megállapíthatóak az izraeli állampolgárságú bűnözők terhére.

Az elkövetők az elmúlt húsz napban a következő bűncselekményeket követték el, a következő törvényi tényállásokat valósították meg – részben tettesi, társtettesi, részben bűnrészesi, azaz felbujtói és bűnsegédi minőségben.

A Büntető Törvénykönyv 153. § /2/ bekezdésébe ütköző háborús uszítás;

a Btk. 155.§ (1) a, b, c pontjaiba ütköző Népirtás, (genocídium)

a Btk 157§ (1) a, és b, pontjaiba ütköző Apartheid,

a Btk 158§ (1) bekezdésébe ütköző és a második bekezdés szerint minősülő Polgári lakosság elleni erőszak,

a Btk 160§-ba ütköző bűnös hadviselés és

a Btk 160/A §-ba ütköző Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása

A fentebb felsorolt és maradéktalanul megvalósult bűncselekmények részletes meghatározása a Btk-ban az alábbi:

Háborús uszítás

153. § (1) Aki háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt követik el. (…)

Népirtás (Genocídium)

155. § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából

a) a csoport tagjait megöli,

b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,

c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik, (…) bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

Apartheid

157. § (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetőleg a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából

a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli,

b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport, illetőleg a csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítésére törekszik,

bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.(…)

Polgári lakosság elleni erőszak

158. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben erőszakot alkalmaz, embertelen bánásmódot tanúsít vagy hatalmával más módon súlyosan visszaél, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény halált okoz.

Bűnös hadviselés

160. § Az a katonai parancsnok, aki a hadviselés nemzetközi jogi szabályainak megsértésével

a) olyan hadműveletet folytat, amely súlyos kárt okoz a polgári lakosság életében, egészségében vagy javaiban, a veszélyes erőket tartalmazó létesítményekben,

b) védelem nélküli helység, vagy fegyvermentes övezet ellen indít támadást,

bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása

160/A. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen az ellenséggel, polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben nemzetközi szerződés által tiltott fegyvert vagy harci eszközt alkalmaz, vagy alkalmaztat, bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.(…)

A legutóbb említett bűncselekménnyel összefüggésben megjegyzem, hogy a tiltott fegyver az a foszfortartalmú robbanószer, amely – a nemzetközi sajtóban bemutatott fényképek, illetve a helyi orvosi beszámolók szerint – az emberi szöveteket csontig hatolóan, teljes egészében szétégető, elviselhetetlen fájdalommal járó égési sérüléseket okoz. Mi sem jelzi jobban a bűnelkövetők kirívó kegyetlenségét és az áldozatok iránti gyűlöletét, ideértve a palesztin csecsemő- és gyermekáldozatokat is, mint az, hogy ilyen különleges, kirívó testi szenvedést okozó fegyvert vetnek be. Ismételten hangsúlyozom, hogy a rendkívüli, a joggyakorlatban szinte ismeretlen mértékű lelki sanyargatás és testi kínzás minden gátlás nélküli alkalmazása az elkövetők részéről olyan embertelenségről és kegyetlenségről tesz tanúbizonyságot, amit a büntetés kiszabásánál a legnagyobb súllyal kell figyelembe venni. Ehhez kapcsolódóan kérem Legfőbb Ügyész Urat, hogy a várható büntetés súlyosságára is figyelemmel az elkövetők őrizetbe vételét illetve előzetes letartóztatását feltétlenül elrendelni, illetve kezdeményezni szíveskedjék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a jelenlegi izraeli kormány valamely tagja, vagy valamely jelenlegi parancsnok, illetve a bűncselekmények valamelyikét megvalósító izraeli személy Magyarország területére belép, haladéktalanul őrizetbe kell venni, hogy államunk a nemzetközi jogon alapuló bűnüldözési és büntető-igazságszolgáltatási kötelezettségének eleget tehessen.

Legfőbb Ügyész Úr! A megszállt Gázai övezetben palesztin gyermekek, nők, idősek és más polgári személyek ezrei sérelmére elkövetett – egyértelműen a földjükről való elmenekülésüket célzó, gyarmatosító jellegű – kirívóan agresszív erőszakos cselekményeket követnek el. E durva testi és lelki kínzások Magyarország és a világ minden tisztességes polgárából a megrendülés, a fájdalom, az együttérzés és a felháborodás érzéseit váltják ki. Noha fontos, hogy ezeket az érzelmeket kimondjuk és kifejezzük, világossá kell tenni, hogy jogállamban a jogalkalmazást és az igazságszolgáltatást nem az érzelmek, hanem a jogszabályok vezérlik. Nem a harag vagy a felháborodás okán kell büntetőeljárást indítani a bűnözők ellen, hanem tisztán objektív okokból: azért, mert a magatartásuk világosan és egyértelműen jogszabályba ütközött és bűncselekményt valósított meg. Legfőbb Ügyész úr ennél fogva könnyű helyzetben van, hiszen elegendő a cáfolhatatlan bizonyítékokat és a tényeket összevetni a rendelkezésre álló jogszabályokkal s máris megállapítható, hogy jogellenes cselekmények, bűncselekmények történtek, amelyek elkövetőivel szemben a Magyar állam eljárhat, s a Legfőbb Ügyész büntetőeljárást indíthat. A legkevésbé iskolázott ember számára is egyértelmű a jogi helyzet. Ha összeveti a televízióban látott képsorokat, az ENSZ jelentések által megállapított tényeket és a törvényszöveget látja, hogy itt súlyos bűncselekmények történtek, amelyekért a súlyos büntetés nem maradhat el. Arra a nem várt esetre, ha Legfőbb Ügyész úr eltekintene a büntetőeljárás megindításától, kérem, hogy a sajtó, az ország nyilvánossága előtt adjon számot ennek indokairól, amelyeket magam részéről, jogászként e pillanatban a történeti tényállás és a vonatkozó jogszabályok teljes egyértelműsége miatt elképzelni sem tudok. Nyilvánvalóan nem tekinthet hitelt érdemlő jogi érvelésnek Izrael államnak az a magyarázata, miszerint jogos védelmi helyzetben jártak el. Azt, hogy mit tehet egy állam, ha határán kívülről – esetlegesen, mint ebben az esetben is történt:megszállt területéről – rakétatámadások érik, a nemzetközi jog szabályozza. Semmiképpen nem megengedett az agresszió, polgári lakosság tömeges kegyetlen lemészárolása, földjéről való elkergetése. Márpedig a jogállamiság elve megköveteli, hogy csak a nemzetközi és a magyar jog keretei között kerüljön megítélésre a történeti tényállás. Sem Magyarország sem más állam nem nyújthat segédkezet ahhoz, hogy egy magát felsőbbrendűnek és kivételezettnek gondoló állam kivonja magát a nemzetközi jog hatálya alól.

Az izraeli bűnelkövetők által megvalósított emberiség elleni bűncselekményekkel összefüggésben az a további kérésem Legfőbb Ügyész úrhoz, hogy tekintse át annak jogi lehetőségeit, hogy megakadályozzuk emberiség elleni bűnelkövetők magyarországi esetleges vagyonszerzését, illetve amennyiben a köztudottan jelentős mértékű izraeli vagyon tulajdonosai között emberiség elleni bűnös van, akkor a magyarországi vagyon azonnal zárolás alá kerüljön. Minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy Magyarország háborús, emberiség elleni bűnözők menedékévé, búvóhelyévé, esetlegesen kedves tartózkodási helyévé váljon.

Budapest, 2009. január 16.

Dr. Morvai Krisztina jogász

(Barikád)