Ha nincs a kommunista titkosrendőrség, sosem születik meg Demszky Gábor új könyve, amely apai nagyapjának és testvéreinek kalandos történetét göngyölíti fel egy Kirgizisztánban létrehozott önkéntes munkatáborban, ahol az utópiák hatására igyekeznek szocializmust építeni. A Népszabadság cikke.

Keleti éden - Szamizdat apámnak címmel szociografikus családtörténetet jelentetett meg Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. A napokban bemutatott könyvben a főpolgármester családjának, ezen belül is elsősorban apai nagyapjának és testvéreinek kalandos történetét göngyölíti fel. A bemutatón Demszky azt mondta: a nem irodalmi, sokkal inkább dokumentarista kötet egy önkéntesen létrehozott munkatáborról szól, amelynek tagjai - a Szovjetunióval kapcsolatos utópisztikus propaganda hatására - önként mentek a közép-ázsiai Kirgizisztánba, hogy ott "építsék a szocializmust". A szerző dédapjától kezdve nagyapján és annak testvérein keresztül ad képet egy kalandos történetről és egy szokatlan világról.

A könyv egy önkéntesen létrehozott munkatáborról szól, amelynek tagjai - többek közt a Szovjetunióval kapcsolatos utópisztikus propaganda hatására - önként mentek a közép-ázsiai Kirgizisztánba, hogy ott "építsék a szocializmust". A szerző szerint az Iskola a határon és A varázshegy zárt világához hasonlóan az itt megjelenő drámai, zárt terekben is markánsan felismerhető az adott kor. Az alcím szamizdat kitétele az író családjára és barátaira vonatkozik, mivel a szó eredetileg saját kiadást jelent.

Demszky 2002-ben kapott meghívót Kazahsztán akkori nagykövetétől, az államelnök által tervezett új főváros évfordulójának megünneplése alkalmából. Ezzel egyidőben neveztek el utcát a főpolgármester nagyapjáról, ennek hatására Demszky utánanézett a családi levelezésben a történetnek, és úgy döntött, nem szabad hagyni, hogy az feledésbe merüljön.

Konrád György író szerint a kötetben megjelenik a fogolytáborokból kiszabadult katonák nosztalgiája a nagy térség után, ahol a forradalom ígérete rajzolódott ki számukra. Az író különösen figyelemreméltónak nevezte, hogy a szerző családja baloldali forradalmár, internacionalista ágát kellő tisztelettel kezeli.

Demszky szerint a könyv nem is íródhatott volna meg, ha nincs a kommunista rendőrség, mert az általuk rögzített iratokon kívül nem volt elég fellelhető dokumentum a szerző felmenőivel kapcsolatban. A könyv egyébként számos teljes dokumentumot idéz, emellett archív és saját fotókkal is kiegészíti a történetet.

Konrád György ajánlója szerint "az anyag, kisemberek vadkeleti kalandozása a múlt század forradalmas elején magában is regényes: hogyan vetődnek felvidéki soknemzetiségű szerencse- és igazságkeresők kirgizföldre. Az ember azt hiszi, hogy meglovagolja a történelmet, de leginkább csak vele packáznak a vak erők, közben azonban itt-ott némi boldogság is akad."