Mikor hajlandó az MNB az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni? – ezzel a címmel nyújtott be parlamenti írásbeli kérdést Novák Előd az MNB elnökének, az 50 ezer forintos bankjegyre is mutatva opciókat. Alább olvasható:
Tisztelt Varga Mihály Elnök Úr!
A Mi Hazánk sikere a készpénzhasználat alkotmányos védelme, melyet a Fidesz éveken át ellenzett, leszavazott, de sorozatos nyomásgyakorlásunk hatására mégis Alaptörvénybe került szó szerint az a megfogalmazás, amit eredetileg a Mi Hazánk javasolt, de végül persze fideszes indítványként. Számos érvet sorakoztattunk fel korábban a készpénzhasználat mellett a mihazank.hu/keszpenz oldalon, de volna még két szükséges lépés a készpénz jobb használhatóságának biztosítása érdekében: az elinflált ötforintosok ki- és az ötvenezresek bevezetése. Mikor hajlandó erre az MNB?
Az 5 forintos érme már a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként. Az MNB közel húsz éve vonta be a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket, akkor ez a nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményezett. Az EU-rekord magyar inflációs mutatókkal elértéktelenedett 5 forintosok kivezetése így indokolttá vált.
Párhuzamosan be kellene látni, hogy az 50 ezer forintos bankjegyek bevezetése is szükséges az elmúlt 25 év inflációja miatt, hiszen a 20 ezresek 2001-es forgalomba bocsátásakor a legnagyobb bankjegy annyit ért, mint ma kb. 62 ezer forint. Hiába telt el több mint negyed évszázad, nem került sor újabb címletek bevezetésére, talán mert ez is kifejezné a tényt: a forint vásárlóereje sokat gyengült 2001 óta.
Persze lehetnek más szempontok is. Ha megnézzük, hogy a rendszerváltás után bevezetett legnagyobb címletek hogyan viszonyultak a forgalomba kerülésük évében mért átlagos bruttó fizetésekhez, akkor különösen indokolt egy új, a 20 ezresnél nagyobb értékű bankjegy bevezetése.
1991-ben, az 5 000 forintos címlet bevezetésének évében a KSH adatai alapján kb. 17 934 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete. Ez azt jelenti, hogy 1991-ben a bruttó átlagfizetést mindössze NÉGY darab bankjeggyel ki lehetett fizetni.
Hasonló volt a helyzet 1997-ben, a 10 000 forintos forgalomba kerülésének évében is – az akkori havi bruttó átlagkereset 57 270 forint volt, amit mindössze HAT darab bankjeggyel ki lehetett fizetni.
2001-ben, a 20 000 forintos bankjegy bevezetésekor havi bruttó 103 553 forint volt az átlagkereset, így alig több, mint ÖT darab bankjegyre volt szükség.
A 2025-ös év végi adatok alapján a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete Magyarországon 789 200 forint volt a KSH szerint, aminek kifizetéséhez már NEGYVEN darab húszezres bankjegyre lenne szükség, azaz a korábbi mennyiségek nyolcszorosára, tehát ez alapján akár már a 100 000 forintos címletet kellene kibocsátani, ha nem félne az MNB beismerni a forint vásárlóerejének elértéktelenedését.
De a készpénzhasználat fenntarthatósága érdekében legalább az ötvenezres címlet kibocsátására számíthatunk-e?
Köszönettel:
Novák Előd
a Mi Hazánk képviselője
