Elképzelhető, hogy Magyarországon keveseknek mond valamit az 1947. évi VerbotsG törvény, de az osztrák hazafiaknak sajnos annál inkább volt már vele dolga. Ez a törvény magyarul a „náci újjáéledés elleni törvény”. Most pedig egy olvasónk számolt be róla, hogyan járt, nem is tudta, mennyire „rendkívül veszélyes” személy, még jó, hogy közbelépett az osztrák állam, és „nem éledt újjá a nácizmus.”
Történt ugyanis, hogy a salzburgi tartományi bíróság ideiglenesen megszüntett egy magyar állampolgár ellen indított büntetőeljárást, akit a Verbotsgesetz – az 1947-ben elfogadott, a náci újjáéledés elleni törvény megsértésével vádoltak.
Az ügyészség vádirata szerint a férfi 2025 októberében Wals-Siezenheimben több alkalommal „észlelhetően kinyújtott jobb karját Hitler-üdvözlésre emelte, és hangosan a ‘Heil Hitler’ jelszót kiáltotta”. A bírósági határozat rögzíti, hogy a vádlott ezen felül idegenek jelenlétében is hasonló kijelentéseket tett, többek között a „Sieg Heil” és az „Ausländer raus” kifejezéseket használva.
Az év náci karlendítését eddig Elon Musk hozta össze Trump beiktatásán - legalábbis a hivatásos rettegők paranoiás ajvékja alapján
A bíróság ugyanakkor nem szabott ki szabadságvesztést, hanem úgynevezett diverziós intézkedést alkalmazott. Ennek értelmében a férfi „egy év próbaidő meghatározásával és azon kötelezettség előírásával, hogy a próbaidőn belül vegyen részt egy koncentrációs tábor emlékhelyen tartott kísért körsétán” mentesülhet a további eljárás alól. Ha ennek a kötelezettségnek eleget tesz és nem követ el újabb jogsértést, az ügy végleg megszűnik. De természetesen a következő egy évben figyelni fogják, hogy van-e kapcsolata „szélsőséges szervezetekkel vagy eszmékkel”.
Mentő körülményként írták le, hogy a vádlott ittas állapotban követte el a „bűncselekményt”, és nincs arra utaló jel, hogy bármilyen kapcsolatban állna „náci csoportokkal”. Tehát arra jutottak, hogy a férfi nem szilárd ideológiai meggyőződésből követtel a „szörnyű bűnt”. Ennek ellenére jól jelzi a helyzet komikumát, hogy a további eljárástól csak akkor tekintenek el, ha elzarándokol egy úgynevezett holokauszt-emlékhelyre…
Sőt, hozzáteszik: ezen túlmenően a koncentrációs tábor emlékhelyen tartott kísért körsétan való részvétel célszerű a nemzetiszocializmussal való szembenézés és a cselekmény reflexiója céljából.
Ugyanis a döntés szerint az eljárás folytatható, ha a próbaidő alatt újabb büntetőügy indul a vádlott ellen, vagy ha nem teljesíti az emlékhely-látogatási kötelezettséget. Egyébként jogorvoslatra csak az ügyészség lett volna jogosult 14 napon belül.
Henney Viktor – Kuruc.info
