"A román király nevében" - családi emlékek az 1919-es megszállásról című cikkükkel kapcsolatban szeretném a tisztelt olvasók figyelmébe ajánlani Marosvári Attila történész-levéltáros munkáit az apátfalvi felkeléssel és a románok által elkövetett vérengzéssel kapcsolatban. A levéltáros kolléga kutatásaiból megtudhatjuk, hogy az oláh megszállás szinte pontosan ugyanúgy zajlott Apátfalván is, mint a többi alföldi településen.

Azzal a lényeges különbséggel, hogy 1919 júniusában Apátfalván a helyi gazdák fegyveres felkelésbe kezdtek a megszálló román hadsereggel szemben. A kezdetben sikeres magyar rajtaütést a románok gyorsan és kíméletlenül megtorolták. Marosvári Attila alaposan és közérthetően feltárja a felkelés előzményeit és okait, a fegyveres rajtaütés menetét, majd a kegyetlen és szadista bosszút, mely annyira jellemző volt az oláhokra.

A szerző részletes tanulmánya itt érhető el.

Az oláhok Budapesten elkövetett rémtettei egy külön tanulmányköteteket töltenének meg.

Éppen ezért ideje lenne a magyar külpolitikának elgondolkodnia azon, hogy mit is kezdjen a budapesti Kossuth térre 2025. augusztus 3-ra tervezett oláh provokációval.

I. Ferdinánd román király Iuliu Maniuval, Prezan, Mărdărescu és Panaitescu tábornokokkal Békéscsabán 1919-ben (forrás: Wikimédia Commons/I. Ferdinánd Nemzeti Katonai Múzeum)

Mi, nemzeti radikálisok büszkén hirdetjük, hogy számunkra Balassagyarmat (a Legbátrabb Város), Kercaszomor (a Legbátrabb Falu) és "vitéz Apátfalva" mutatja a követendő példát a nemzeti önvédelemre és az önmagunkért való kiállásra.

Különösen akkor, ha felidézzük Bratianu román miniszterelnök szavait, melyek a bukaresti parlamentben hangoztak el 1920-ban:

„Nem nyugodhatunk addig, míg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük. Mert mindaddig, míg Magyarországon az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.”

Tóth Máté

történész

Kapcsolódó: "A román király nevében" - családi emlékek az 1919-es megszállásról