Hosszabb kihagyás után ismét Hősök nyomában, ahol a 20. századot leszámítva a magyar történelem legkülönbözőbb alakjait mutatjuk be. Közös bennük, hogy tetteikkel valamilyen formában hozzájárultak az ország közel sem egyszerű történelmének alakításához, természetesen pozitív kontextusban.
Stílusosan egy kuruc ezredes a következő alanyunk, nevezetesen Kereskényi László.
Rákóczi-címeres kuruc zászló 1706-ból (forrás: Wikipédia)
Kereskényi László 1680 körül született Nemeslubellán, amely Liptószentmiklóstól 12 kilométerre délnyugatra terül el. Az alsó- és felső-kereskényi Kereskényi család egy Nyitra vármegyei katolikus nemesi család, a Köröskényi megnevezés is előfordul a forrásokban. Rendkívül ősi família, első írásos említésük a 13. század végéből való.
László apja Kereskényi György volt, aki Liptó vármegyei főszolgabíróként működött, édesanyja ivachnófalvi Rády Zsófia, akinek apja – tehát László nagyapja – részt vett a Wesselényi-összeesküvésben. Másik nagyapja liptói alispán volt.
Kereskényi László 1706. április 8-án Nagyszombaton feleségül vette Pontel Máriát, aki vagyonos nemesi családból származott.
Ami Kereskényi életútját tekintve nekünk lényeges, az a Rákóczi-szabadságharc alatt betöltött szerepe. Az első hiteles adat 1704 januárjából származik, ekkor már biztosan Rákóczi mellett harcolt, kuruc kapitányként Erdélybe vezényelték, Csík- és Háromszékbe tört be katonáival, azonban április 13-án a feketehalmi csatában kikapott a császáriaktól.
Szintén ebben az évben Kereskényi részt vett a Mosonnál történt hadműveletekben. A rajkai hídfőt védelmezte, kuruc előhadaival pedig órákon át feltartóztatta Pálffy János osztrák hadait, így a kuruc seregek gerince biztonságosan át tudott kelni. 1704 májusában harcol a szomolányi csatában, majd ugyanezen év utolsó hónapjában a nagyszombati csatában is vitézkedik.
A fizikai harc mellett a politikában is részt vett, az 1705-ös szécsényi országgyűlésen Ocskay ezredének őrnagyaként ő is aláírja a rendi konföderációról határozó iratokat.
A következő éveket is végigharcolja, 1707-ben Rétey János lovasezredében volt alezredes. Rétey ugyanakkor ambivalens módon nyilatkozott róla. Mindamellett, hogy vitéz katonának tartotta, indulatos, dühöngésre hajlamos embernek írta le, amely nem éppen pozitív jelző. Katonáin is sokszor alkalmazott fenyítést, ezért inkább féltek tőle, semmint szerették.
Balogh István brigadérossal is összekülönbözött, s amikor fegyvert rántott parancsnokára, Bercsényi Miklós fegyelmi fogságra ítélte, ahonnan 1708 augusztusában szabadult Rákóczi és Vak Bottyán kifejezett kérésére, mert Balogh mellé megbízható tisztet akartak állítani.
A szabadságharc utolsó felvonásában is aktív maradt. 1709-ben Orosz Pál generális lovasezredének parancsnoka volt, 1710-ben pedig élelmiszert juttatott be Szepesvárba. Júniusban Szepesolaszi környékén felderítő hadműveletekben vesz részt, ugyanakkor az osztrákok elől Lublóra menekült nemesek lovait saját részére elkobozta.
1710 júliusában a pestis és a mostoha harci helyzet miatt lázadás tört ki az ezredében, sokan dezertáltak. Kereskényi megpróbálta összegyűjteni a szétszéledt katonákat, ám a folyamatosan növekedő rossz viszonyok miatt ő maga is bujdosásra kényszerült, így 1710 júliusában számára is véget ért a Rákóczi-szabadságharc.
A felkelés leverése után hazatért Liptó vármegyei birtokaira, szülőfalujában telepedett le. Apja 1709-ben bekövetkezett halála miatt nagy vagyont és birtokokat örökölt, felesége révén Pozsony vármegyében is lettek birtokai. A felelősségre vonás elkerülte, Liptó vármegye táblabírája lett, 1715-től a vármegye főügyésze. 1719-ben Turóc vármegyei birtokaihoz még új királyi adományokat is kapott, valamint elosztotta testvérével a liptói birtokokat. Az 1720-as évektől a kamara alá tartozó likavkai uradalom prefektusa volt. 1738-ban hunyt el.
Kereskényi László a következetes, kuruc szabadságharcos mintapéldánya, ám a dicső haditetteit némiképp beárnyékolja személyes habitusa – már ha teljes mértékben hitelt adunk a jellemrajzát taglaló, elsőrendű forrásoknak.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Néhány korábbi rész:
- Hősök nyomában - Dobó István
- Hősök nyomában - Gizella királyné
- Hősök nyomában - Hédervári Dezső
