Március második napja van, magyarul beköszöntött a tavasz – naptári értelemben legalábbis. Ez a Heti progresszió szempontjából pusztán annyit jelent, hogy az e heti rész az első a tavaszi szezonban, s amelyben a progresszív anyagok továbbra is ugyanúgy ömlenek majd, mint az év bármely időpontjában.
Aki vette a fáradtságot és levelet küldött a hetiprogresszio@kuruc.info-ra, annak külön köszönöm a közreműködést, most pedig itt az ideje, hogy belevágjunk a márciusi adagba.
3. Ismételten csak olvasói anyagokból állítottam össze a most vasárnapi epizódot, mely kiválóan jelzi a kedves közönség aktivitását.
Első a sorban a Normaflore probiotikum, láthatóan náluk is zajlik az élet, nem csak nálunk. Nem akarom elvitatni a Normaflore kétségkívül hatásos érdemeit, ugyanakkor nem tudom, miért kell ezeket az előnyöket egy multikulti családdal hirdetni Magyarországon.
Nem éppen magyaros reklám
Lehet, hogy annyira zajlik az élet, hogy ők sem vették észre…
2. Szegény olvasónk csak egy fájlt akart letölteni a WeTransfer oldalról, erre fel dél-indiai női testépítőkbe botlott, akik „új narratívákat építenek a nőiesség fogalma köré”.
A képnek azonban története is van:
Keerthana Kunnath fotográfus az indiai Kerala államban találkozott egy női testépítő csoporttal (egyikükről készült a kép is), akik abból a célból űzték e sportot, hogy szembeszálljanak India hagyományos szépség normáival.
Erőset üthet, ha a hagyományos női szerepekről beszélsz neki
Mivel Kunnath „veleszületett módon” érdeklődik nemi szerepeket megkérdőjelező történetek iránt, Kerala-szerte lefotózta a testépítő nőket és megírta történetüket.
Mivel a Heti progresszió rövid, tömör eseteket ír le, nem vág a profilba, hogy jobban belemenjünk a téma rejtelmeibe, legyen itt elég annyi, hogy a történet ugyebár azért tetszett meg a fotósnak, mert felrúgja a hagyományt. Indiában még most is egyeduralkodónak számít a női szépség hagyományos normája, ezt pedig az indiai családok már korán „belenevelik” a lányokba.
Ezek a normák nyilván „patriarchális elképzeléseknek” vannak kikiáltva, hagyományos női szépségnek írják le például a hosszú hajat, a vékony derekat és a világos (!!!) arcbőrt.
Ezzel a háttérrel a bodybuilder nők története egyszerre „inspiráló” és „érdekfeszítő”, mely hadat üzen a jelenlegi status quo-nak, megkérdőjelezi a „férfi tekintélyt”, és szembeszáll a nőkkel kapcsolatos „társadalmi elvárásokkal”.
Egészségükre.
1. A végére pedig egy kis humor.
A Galaktika sci-fi-magazin webboltjának Facebook-reklámja a „sci-fi és fantasy könyvek” kategóriájában (lévén a webshop ilyen könyvekkel foglalkozik javarészt) kínálja a Cigány létére című művet is, mely 2016-ban az év regénye volt Horvátországban.
A mű négy elbeszélő vallomásaiból tevődik össze, történetükön keresztül pedig megmutatkozik az üldözöttség, a kiszolgáltatottság és természetesen az „előítéletek béklyója” is.
Újszerű fantasy
Kristian Novak művében az egyik a négy főből, aki komoly szerepet kap a történetben, Szandi, a 20 éves cigány fiú, aki a „nyomorból és kiszolgáltatottságból” keres kiutat.
De ugyebár mindez csak sci-fi és fantasy.
Ritka, hogy vicces történettel zárjuk a Heti progressziót, úgyhogy ez most maradjon is így. Mindenki figyelmét köszönöm, egy hét múlva ismét érkezik a rovat.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
