"Az erőszakba torkolló homofóbia hasonló természetű és ugyanolyan visszataszító jelenség, mint a Magyar Gárda cigányellenes erődemonstrációi vagy a Hollán Ernő utcai szélsőjobboldali erőszak, amely ellen tavasszal szerencsére sokan jelenlétükkel is tiltakoztunk" - írják a korábban az Árpád-sávos lobogónk ellen is acsarkodó taknyosok. Eggyel több ok, hogy ott legyünk, s kérdőre vonhassuk őket is.

A Védegylet a július 5-i melegfelvonulás kapcsán szolidaritását fejezi ki azokkal, akiket szexuális orientációjuk miatt hátrányos megkülönböztetés ér, vagy akik ezt a társadalmi közhangulat miatt nem akarják környezetük előtt felfedni. Hülyék: nem a szexuális orientációjuk miatt tiltakoznak a magyarok, hanem mert az utcán vonaglanak, ott természetellenes közösülést imitálnak, egymást körbenyalják, Bibliát és egyházat gyaláznak, ráadásul szélsőségesezik, gyalázzák, rasszistázzák azokat, akik visszautasítják, hogy ezt természetesnek, követendőnek vagy üdvözlendőnek találják. Normális, a másik nem iránt vonzódó emberek ezt mikor művelik az utcán?! És mi diszkrimináljuk, különböztetjük meg őket, vagy ők magukat, mikor színes tollakba öltözve rángatóznak közterületen, így jelezve, hogy ők mások, különböznek? Ki különböztet meg tehát?

De főképp támogatjuk azokat a leszbikus, meleg és transznemű felvonulókat, akik idén is végigsétálnak a belvároson, hogy megmutassák: nem várnak mást, csak megértést, elfogadást, egyenjogúságot.

Tekintsük hát meg a tavalyi videót arról, hogyan "sétálnak", és mit is akarnak megmutatni.

Félreértés ne essék: a meleg büszkeség a homofóbiára adott adekvát válaszreakció. Tehát ha a normális többségnek ellenérzése van egy deviáns irányzattal, tevékenységgel szemben, akkor azt ily módon kell provokálni, hátha jót tesz neki egy kis sokkterápia. Szebb időkben ezért kaloda, pellengér, de legalább egy jó nagy pofon járt.

A meleg közösség demonstráló tagjait „magamutogatással”, a jelmezes résztvevőket „provokatív viselkedéssel” vádolni pedig képmutatás egy olyan országban, ahol az ehhez hasonló viselkedést a heteroszexuálisoktól nem szokták számon kérni. Várjuk a fentihez hasonló tevékenységet művelő normálisokról készített videókat.

Akik pedig a felvonulást azért ellenzik, mert a szexualitás magánügy, azok nem vesznek tudomást arról a tényről, hogy meleg polgártársaink épp ezt a magánügyüket, szexuális másságukat nem tudják hazánkban háborítatlanul megélni. Mert a heterók bemásznak a hálószobájukba, és szőrös, ápolatlan, munkás kezükkel eltorlaszolják a Sanyi ánuszát...

Emlékezetes, hogy tavaly ilyenkor a demonstrálókat bántalmazták és megdobálták, a hírek szerint idén még többen és még szervezettebben készülnek erre. Végre egy támadhatatlan kijelentés.

Ez arra késztet minket, hogy idén néhányan a Védegylet tagjai közül csatlakozzunk a menethez. Gyertek csak, várni fogunk.

Az erőszakba torkoló homofóbia hasonló természetű és ugyanolyan visszataszító jelenség, mint a Magyar Gárda cigányellenes erődemonstrációi vagy a Hollán Ernő utcai szélsőjobboldali erőszak, amely ellen tavasszal szerencsére sokan jelenlétükkel is tiltakoztunk. Ez nem igényel kommentárt.

És végül, mert ilyen rendesek vagyunk, közöljük a befejező részt is az óhajokkal, felszólításokkal, követelőzésekkel és odamondogatásokkal.

Kérünk mindenkit, aki hasonlóan látja, hogy jöjjön el július 5-én, szombaton a felvonulásra. Jó lenne, ha egyetlen olyan fenyegetett kisebbség sem lenne ebben az országban, amely mellé nem állnak oda a többségből. Felhívjuk a rendőrség figyelmét, hogy fontos kötelessége a békés, ám veszélyeztetett demonstráció tagjait megvédeni az esetleges atrocitásoktól. Értesítjük továbbá a katolikus püspöki kart, hogy vélelmükkel ellentétben a homoszexualitás nem divatjelenség. (Ezért külön járhat egy jó istenes seggberúgás.) A tolerancia viszont még lehet. Kiváltképp, ha együtt dolgozunk rajta.

Sajtóközlemény, Védegylet, Budapest, 2008. június 25.

Kapcsolódó: Budaházy-Toroczkai: Hunnia serege megvédi a magyarok fővárosát!