Mivel a magyar médiában nem találtam nyomát az esetnek, gondoltam, elhozok a kedves olvasóknak egy furcsa történetet egyenesen az USA-ból, Alabamából.

Carlee Nichole Russell július 13-án 21:34-kor felhívta a 911-et, hogy egy 3-4 éves forma fiút látott a 11. mérföldkő közelében az Interstate-459-en (államokat, azok nagyobb városait összekötő autópályák). A 25 éves nő megállt, hogy megnézze a gyereket, közben felhívta bátyja barátnőjét. Nem sokkal később Russell elvesztette a kapcsolatot a nővel, pedig a telefonvonal elvileg még élt. Ezt követően a barátnő hallani vélte, hogy valaki sikoltoz a forgalmas úton.

Drága mulatság lesz ez az ápolónő-tanoncnak... (forrás: Hoover Police Department)

A rendőrség ki is érkezett 5 perccel később, ekkor a nő már nem volt sehol, de a kocsi motorja még járt (Russell minden holmija bent volt az autóban), illetőleg a gyermeket sem találták (később a hatóságok egyetlen más bejelentést sem kaptak eltűnt gyerekről). A hatóságok és a család rövidesen nagy erőkkel keresni kezdte az eltűntet, ehhez kérték a lakosság segítségét is.

Két nappal később, július 15-én 22:44-kor a Hoover-i Rendőrkapitányság értesítést kapott, miszerint a nő megjelent az otthonánál, gyalog, állítólag sokkos állapotban. Kihallgatták, majd kórházba szállították. A rendőrség július 19-i sajtótájékoztatóján a helyi rendőrfőnök azt mondta, hogy Russellt a kórházban is kihallgatták, ahol azt állította, hogy egy narancssárga hajú férfi rabolta el, aki rátört a fák közül.

Állítása szerint a férfi betuszkolta egy autó pótkocsijába, ahonnan elmenekült, de később újra elkapták, s egy házba vitték, ahol arra kényszerítették, hogy vetkőzzön le, hogy aktfotókat készíthessenek róla. Ezt követően ismét egy autóba ültették, ahonnan megint elmenekült, így jutott sikeresen haza.

Carlee Russellt a hatóságok nem faggatták tovább, engedték lábadozni, hogy majd kipihent állapotban kérdezhessék ki újból. A hatóságok azért megvizsgálták a laptopját, ahol „érdekes” keresési előzményeket találtak. Elrablása napján például az érdekelte, hogyan vegyen ki anélkül pénzt, hogy az lekövethető legyen, buszjegyet keresett Birminghamből Nashvillbe (Hoover az alabamai Birmingham egy külvárosa, itt élnek Russellék is), de rákeresett Liam Neeson széles körben ismert klasszikusára, a 2008-as Elrabolva (Taken) című filmre.

A rendőrség gyanút fogott, ám Russell végül a kisgyermekes résznél csúszott el, ugyanis ez volt a leghihetetlenebb az egészben. A nő 600 métert vezetett, amíg a 911-gyel beszélt, hogy követ egy egyedül kószáló gyereket. Egy három-négyéves gyerek nyilván nem fog megtenni ekkora utat egyedül, anélkül, hogy ki ne tévedne az autópályára, vagy meg ne állna mellette valaki. Russell megtört, és július 24-én ügyvédjén keresztül közölte a hatóságokkal, hogy mindezt csak kitalálta, egy szó sem igaz a történtekből.

Russell nem látott gyereket az úton, nem rabolták el. Végig Hoover környékén kószált (nem derült ki, pontosan hol), és nyilván kivárt, hogy hihető legyen a sztorija. A nő mindenkitől bocsánatot kért, persze ez nem menti meg a felelősségre vonás alól. Július 28-án a hatóságok két vádemelést nyújtottak be ellene: incidens hamis bejelentése és hatóságok felé történő szándékos félrevezetés. Ha a nőt elítélik, akár 1 év börtönt és 6000 dolláros pénzbírságot is kaphat.

Azonban az ápolónőnek tanuló Russellt érte egy ennél nagyobb veszteség is. Barátja, Thomar Latrell Simmons megállás nélkül kereste az „eltűntet”, ráadásul pletykák kezdtek terjengeni, hogy köze van az eltűnéséhez. Miután kiderült az igazság, a férfi szakított vele, később pedig a közösségi médián keresztül kifejtette, hogy undorodik tőle, amiért a nő „elvakította hazugságaival”, továbbá minden közös képüket és emléküket törölte Instagramról.

Carlee Russell és barátja, Thomar Latrell Simmons. Azért ez a majmos kép igen magas labda, de a közösen töltött időnek már vége (Facebook/Thomar Latrell Simmons)

Az eset az egész országban nagy nyilvánosságot kapott – főként a közösségi médiának köszönhetően (a hoaxról még Wikipédia-szócikk is készült), így ha mást nem is, Carlee Russel a figyelmet megkapta, no de milyen áron? Saját családtagjainak, szeretteinek rettegésben tartásával, a hatóságok félrevezetésével, önkéntesek idejének rablásával.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info