Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő írja Fb-oldalán:

Harckocsik Ukrajnának. Ha igaz a 30-50 Abrams és az összesen 100 körüli Leo 2, meg a +14 Challenger 2, az már jelentős tétel.

Fotó: Ronny Hartmann

Negatívum, hogy még inkább "állatkerté" teszi az ukrán hadsereget, mindenből van pár példány - saját külön logisztikával, de semmiből sem elégséges mennyiség. Ez igaz a tüzérségre, gyalogsági harcjárművekre, stb. - fél tucat, tüzérségből tucat különféle tipus, kaliber stb.

De 100 Leo 2, még ha jórészt A4-es is, az 100 Leo 2, 2 harckocsidandárra elég, +1 Abramsból meg Challengerből.

Meglepett a dolog - mert ezek sokkal könnyebben orosz kézbe kerülhetnek, mint a messze a front mögött tevékenykedő tüzérség. És mindenképpen van benne olyan, ami hasznos lesz az orosz (kínai) harckocsierők továbbfejlesztéséhez, az iráni drónok sikertörténete egy leszedett és lemásolt amerikai drónnal kezdődött, a kínaiak is sok amerikai eszközt másoltak le. Tehát van veszély, de a politikai nyomás nagy volt.

Ez a donáció nem azt mutatja, hogy jól megy Ukrajnának, hanem inkább azt, baj van.

Propagandaértéke ukrán oldalon hatalmas, növeli a meggyengült morált - és az is kétségtelen, hogy van egy komoly orosz fóbia-félelem a német harckocsiktól. Belinkeltem a Fehér Tigris című orosz filmet, amiben egy német harckocsi, egy darab Tigris irtja az orosz harckocsizókat. Az egész film egy allegória az orosz rettegésről a németektől - amit most az orosz propaganda ki is fog használni.

A II. világháborúban realitás is volt, hogy egy Párduc vagy Tigris égő T-34-es mezőt hagyott maga körül. De az ukrán hadsereg nem a Wehrmacht, nem is lesz az soha, és ma a harckocsi messze nem olyan domináns tényező, mint 1944-ben. De ez a donáció ha megvalósul, akkor is jelentős.

Elősegíti-e ez az ukrán győzelmet? Olyan ukrán győzelmet nem látok, amit a nyugati véleménybuborék elképzel - Ukrajna teljes területének felszabadítását - kivéve egy orosz belső konfliktus nagyon valószínűtlen esetét. De a védekezést segítheti - hónapok múlva, ha megtörtént a kiképzés, a logisztikai rendszer létrehozása stb. A harckocsi nem csak "támadófegyver", a védekezésben is jó, és a Leo A4 is sokkal jobb, védettebb, mint az orosz harckocsik nagy átlaga. 20 tonnával több védelem...

Ki fogy el előbb?

Ráadásként egy hétfői bejegyzés:

Ezt egy abszolút Ukrajnát támogató németországi forrásom írta az előbb (köszönöm neki és másoknak is az információkat.)

A német szakértők nem adnak sok időt az ukrán hadseregnek, persze a kijevi vezetésnek is köszönhetően, de a katonai kapacitások adatait is elemezve. Jobban értik, mint az amerikai elemzők. Jöhet 100 vagy 200 Leo2/ meg Abrams tank, az csak meghosszabbítja, de győzelmet nem hoz... nem ér semmit a legjobb tank, ha annyira aknás a terület, plusz van tüzérséged, amely szétlőné a nagyobb tankos támadást... A 128-as hegyivadászdandár ma csak egy zászlóalj, a 45-ös dandár max. egy ezred, sok Ukrajna mellett harcoló csecsen is ott maradt, Bahmut és környéke nem csak orosz temető, hiába küldenek új dandárokat, az emberanyag kezd másodosztályú lenni...

Kiteszek alább egy ukrán elemzést is a helyzetről, a War in Ukraine oldal jelezte eddig előre legjobban a nagyobb folyamatokat. Levelezek vele is - ő sem optimista, pedig elég nacionalista ukrán egyébként.

Itt jön a képbe az, amit az oroszok kijevi visszavonulása majd a harkivi orosz vereség és a herszoni ukrán siker után sokan mondtak az amerikai katonai (nem politikai) oldalról: tárgyalni a gyengébbnek akkor kell, amikor sikert ért el. Ez a realitás, de a moralizáló nyugaton kimondani sem lehet a tényeket, mert az ember, még ha egy Kissinger is, gyorsan mehet önkritikát gyakorolni.

Az ukrán populáció 3%-a van a hadseregben vagy esett már el, sebesült meg, ez orosz oldalon 0.4%. Egyszerű matek, hogy hasonló veszteségek esetén ki fogy el előbb.

Persze óvatosan kell bánni az orosz sikerek továbbgondolásával. Nagy városokat ez az orosz haderő nem tud bevenni, Ukrajnát nem tudja egészében maga alá gyűrni - Ukrajna egyszerűen túl nagy méretben, és túl nagy a gyűlölet is az oroszokkal szemben.

Csak éppen rosszabb helyzetben fogja Ukrajna végezni, mint ha a sikerei csúcsán tárgyal - a tavasszal talán volt lehetőség egy fájdalmas kompromisszumra, de az lezárta volna 1 hónap után ezt a szörnyűséget.

Oroszország stratégiai szinten (gazdaságilag, politikailag, társadalmilag) hosszabb távon mindenképpen többet veszít, mint amit Ukrajna szétlőtt részével, egy befagyott konfliktussal, a Nyugattal való szakítással és a kínaiak alá beszorulással "nyer" - de ez nem fogja vigasztalni az ukránokat.

Kapcsolódó: Olaf Anulu Scholz először nem akarta...