Ugrás a cikkhez

Sorsfordító címmel nyílt virtuális családtörténeti kiállítás a Múzeumok Majálisán. A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, vasárnaptól elérhető interaktív tárlatában 17. és 18. századi emberek sorsába bújhatnak a látogatók.

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és az MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport virtuális kiállításában a 17. századi betegségek, járványok, a korai halálozás, a választás lehetősége és a Sors kereke alakítja a főszereplő életét - áll a múzeum MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Sorsfordító interaktív családtörténeti játékban a látogató egy 17. századi arisztokrata, vagy egy 18. századi polgár bőrébe bújva találja magát szemben a korszakra jellemző mindennapos problémákkal, miközben a nagy életszakaszok végén a Sors kereke hoz döntést sorsáról. A hősök és hősnők, akiknek alakját a játék során magukra ölthetik, kitaláltak, de történeteik egykor élt emberek hiteles életrajzain alapulnak. A kiállítás a múzeum honlapjáról érhető el.

A kiállításon arra a kérdésre kereshetik meg a választ a látogatók, hogy mi mindent tartogatott volna számukra a sors egy másik korban. Az élet hét állomását játékos formában végigjárva öregedhet meg a játékos, aki újjászülethet, mint csecsemő, lehet kisgyermek. Ha felépül a gyermekbetegségekből, serdülőként folytatja életét. Ifjúként a családalapítás, pályaválasztás kérdéseivel kell megbirkóznia, amelyeken túljutva megállapodhat és továbbhaladhat a számára kiszabott úton. Lehet akár hittérítő szerzetes vagy hős hadvezér, családjáért imádkozó apáca vagy gondoskodó édesanya. Végezetül, ha megéri az öregkort, eljut a hetedik állomásig, megvénülve búcsúzhat a földi világtól - olvasható a kiállítás ismertetőjében.

A közleményben Tomka Gábort, a MNM tudományos-gyűjteményi főigazgató-helyettesét idézik, aki elmondta: a Sorsfordító kiállítás egy újfajta kísérlet, amely egyesíti magában a számítógépes játékok és a virtuális kiállítások vonásait. A kiállítás térbeli bejárhatósága miatt egyrészt olyan kapcsolatokat is fel tud fedni, amelyeket máshogy lehetetlen lenne, másrészt olyan tárgyakat is be tudnak mutatni, amelyeknek a kölcsönzése lehetetlen volna.

Mint hozzátette, úttörő kezdeményezésről van szó, amely jól használható a közoktatásban, hiszen érdekes módon közel tudja vinni a játékosokhoz ezeket a korszakokat.

Az interdiszciplináris kutatócsoport, amelynek a Nemzeti Múzeum is tagja, mintegy két évet dolgozott együtt történészekkel, művészettörténészekkel, régészekkel, irodalomtörténészekkel a játék kialakítása során. Arra voltak kíváncsiak, hogy egy 17. századi arisztokrata és egy 18. századi polgári család hogyan küzdött meg a korszakra jellemző helyzetekkel, amikor a család valamelyik tagja meghalt. A készítők arra szerettek volna rámutatni, hogy ebben a helyzetben milyen választási lehetőségek álltak az emberek előtt.

(MTI nyomán)





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából